Ugrás a tartalomhoz

Kecel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Bács-Kiskun vármegyei városról szól. Hasonló címmel lásd még: Kecel (egyértelműsítő lap).
Kecel
A Pintér-művek és környéke
A Pintér-művek és környéke
Kecel címere
Kecel címere		 Kecel zászlaja
Kecel zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskőrösi
Jogállásváros
PolgármesterBenedeczki Tamás (független)[1]
Irányítószám6237
Körzethívószám78
Népesség
Teljes népesség7907 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség73,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület114,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 30″, k. h. 19° 15′ 17″46.525000°N 19.254722°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 30″, k. h. 19° 15′ 17″46.525000°N 19.254722°E
Kecel (Bács-Kiskun vármegye)
Kecel
Kecel
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Kecel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kecel (horvátul: Keceja, Kecielj[3]) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kecel a Duna–Tisza köze nyugati felén, három történeti-néprajzi táj: a Kiskunság, a Bácska és a Kalocsai Sárköz találkozásánál fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Kiskőrös, északkelet felől Soltvadkert, délkelet felől Imrehegy, dél felől Császártöltés, délnyugat felől Homokmégy, nyugat felől pedig Öregcsertő. Északnyugat felől Szakmárhoz és Dunapatajhoz tartozó külterületek határolják, de mindkettőtől aránylag távol fekszik, közvetlen közúti összeköttetése egyikkel sincs.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Kecskemét és Baja térségét összekötő 54-es főút, amely végighúzódik a központján, északkelet-délnyugati irányban. Áthalad még a városon az 5309-es út is, az 5301-es út pedig északi külterületeit érinti. Megközelíthető Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Kalocsa vagy Császártöltés felől.

Áthalad a területén a MÁV 153-as számú Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonala is, de a vonalon ma már jó ideje (2007 márciusa óta) nincs személyforgalom. Kecel vasútállomás a város központjától viszonylag messze létesült, a legészakibb fekvésű lakóházaktól is jó egy kilométerre északra, az 5309-es út vasúti keresztezésének északkeleti oldalán, Kecel-Szilos megállóhely pedig a település nyugati határában működött.

Története

[szerkesztés]

Kecel első írásos említése 1198-ból való, az oklevél szerint békés pásztornép lakta egykor a pusztát. A tatár és török pusztítások során a település elnéptelenedett. Patachich Gábor kalocsai érsek 1734. április 22-én kelt rendelete alapította újra Kecelt.

Leírás a településről a 18. század végén: 

„Magyar falu Pest Várm. Földes Ura a’ Kalocsai Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Kalocsához 2 3/4, Tsászártöltéshez pedig 1 1/2 mértföldnyire, határja három nyomásbéli, kétszeres búzát, rozsot, zabot terem, földgye homokos, buczkás, szőleje gyenge veres bort terem, sok juhokat tartanak, úgy hogy a’ miatt marhájok is meg fogyott, erdeje kevés, vannak lenn mag olaj sajtóji.”				
(Vályi András: Magyar országnak leírása: Keczel 1796–1799)

A településen 1869-ben épült fel az első postahivatal. 1878-ban avatták fel az eklektikus stílusban épült községházát, amelyben polgármesteri hivatal jelenleg is működik. A Kecelt érintő Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonalon 1882. december 5-én indult meg a vasúti közlekedés.

Az 1900-as években a településhez csatolták a szomszédos Polgárdi pusztát, így kialakult a ma ismert közigazgatási terület. 1921-ben megalakult a Keceli Sport Egyesület (KSE). 1928. június 28-án felavatták a Hősök szobrát a Ligetben. 1928-ra kiépült a telefonhálózat, 1931-ben benzinkút épült a Császártöltési úton. A villanyt 1952-ben vezették be Kecelre. Az Arany Jánosról elnevezett, nyolc tantermes általános iskolát 1959. november 7-én adták át. Az elmúlt évtizedekben nem fejlesztett termálfürdő és uszoda egy 1960-ban 1000 méter mély próbafúrás során lelt, 42 °C-os, jódos-brómos hévízforrásra épült.

Kecelt 1970. január elsején nyilvánították nagyközséggé, a városi rangot 1993. április 22-én kapta meg Göncz Árpád akkori köztársasági elnöktől.

Napjaink

[szerkesztés]

A város a közelmúltban is sokat fejlődött, jelentősen bővült a infrastruktúra. A gázhálózat kiépítése mellett, elkezdődtek a csatornázási munkálatok. A településen számos park és több szökőkút épült.

Kecel havonta megjelenő ingyenes folyóirata a „Keceli Hírek”.

Kecelen rendezik minden év december első hétvégéjén a Flora Virágkiállítás és Kötészeti Versenyt. A város híres népművészeti hagyományairól, ami a Hetrec néptánc egyesületnek, a harmonikaversenyeknek és a folklórtalálkozóknak is köszönhető.

A szőlő- és bortermelő település a Kunsági borvidékhez tartozik, ismert borait a 2600 hektáron termelt szőlőből készítik.[4]
A Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonalon 2007. március 4. óta szünetel a személyszállítás.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Schindler János (független)[5]
  • 1994–1998: Schindler János (független)[6]
  • 1998–2002: Schindler János (független)[7]
  • 2002–2006: Schindler János (független)[8]
  • 2006–2010: Haszilló Ferenc Attila (független)[9]
  • 2010–2014: Haszilló Ferenc Attila (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Haszilló Ferenc Attila (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Haszilló Ferenc Attila (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Benedeczki Tamás (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
8707
8646
8406
8220
7983
7932
7907
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 5,7% cigánynak, 1,7% románnak 1,1% németnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70%, református 2,7%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 7,8% (14% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,9% cigánynak, 1,4% németnek, 0,7% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, bolgárnak, ukránnak, szlováknak és szerbnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,6% volt római katolikus, 2,2% református, 1,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 3,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 6,6% felekezeten kívüli (32,2% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres keceliek

[szerkesztés]
  • Itt született Barta Imre, születési nevén Birnfeld Imre, magyar orvos, haematológus, egyetemi tanár.
  • Itt született Lehoczki Károly (CZKI) magyar karikaturista, zenész.
  • Itt született Raffai Sarolta magyar író, költő, pedagógus, országgyűlési képviselő
  • Itt született Szabián Norbert magyar sportlövő
  • Itt született Szendy Szilvi magyar színésznő, szubrett.
  • Itt született Szigetvári Dávid magyar operaénekes (tenor)
  • Itt született Bata Viola énekesnő

Sportolási lehetőség

[szerkesztés]
  • Lovaglás: Szőlőfürt Lovasiskola, Vöröszászló Major
  • Kézilabdázás: Városi sportcsarnok
  • Labdarúgás: Városi focipálya
  • Tollaslabda: Művelődési ház sportcsarnok

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]
  • A város látképe madártávlatból
    A város látképe madártávlatból
  • Kecel légi fotón
    Kecel légi fotón
  • A haditechnikai park a levegőből
    A haditechnikai park a levegőből
  • A Kenderföldi-tó a magasból
    A Kenderföldi-tó a magasból
  • A helyi krosszpálya légi felvételen
    A helyi krosszpálya légi felvételen

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kecel települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. ↑ Hivatalos honlap. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.) a szerző engedélyével
  5. ↑ Kecel települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Kecel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  7. ↑ Kecel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ Kecel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. ↑ Kecel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  10. ↑ Kecel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. ↑ Kecel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  12. ↑ Kecel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. (Hozzáférés: 2009. augusztus 18.)
  14. ↑ Kecel Helységnévtár
  15. ↑ Kecel Helységnévtár
  16. ↑ Kecel testvérvárosai. (Hozzáférés: 2015. január 6.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kecel&oldid=27617416”