Ugrás a tartalomhoz

Homokmégy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Homokmégy
A központi településrész egyedi díszítésű római katolikus temploma
A központi településrész egyedi díszítésű római katolikus temploma
Homokmégy címere
Homokmégy címere		 Homokmégy zászlaja
Homokmégy zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállásközség
PolgármesterTapolcsányiné Varga Krisztina (független)[1]
Irányítószám6341
Körzethívószám78
Népesség
Teljes népesség1167 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület70,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 29′, k. h. 19° 04′46.483333°N 19.066667°EKoordináták: é. sz. 46° 29′, k. h. 19° 04′46.483333°N 19.066667°E
Homokmégy (Bács-Kiskun vármegye)
Homokmégy
Homokmégy
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Homokmégy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Homokmégy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Homokmégy község Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A földrajzi nevek etimológiája szerint a név utótagja, a mégy a Kecskemét helynévhez hasonlóan száraz meder, időnként kiszáradó ér jelentésű lehetett. (Hasonlóképpen a Nemesmedves névhez is.)[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Homokmégy az Alföldön fekszik; területe tehát jobbára síkság. Kalocsa vonzáskörzetében helyezkedik el, a város központjától mintegy 8 kilométerre kelet-délkeleti irányban.

A szomszédos települések: észak felől Szakmár, északkelet felől Öregcsertő, kelet felől Kecel, délkelet felől Császártöltés, dél felől Hajós, délnyugat felől Miske és Drágszél, északnyugat felől pedig Kalocsa.

Megközelítése

[szerkesztés]

A hat kisebb-nagyobb különálló részből álló település ma csak közúton érhető el. Központján, annak főutcájaként a falut Császártöltéssel összekötő 5313-as út húzódik végig, erről letérve érhető el, az 53 116-os számú mellékúton a légvonalban 4 kilométerre keletre fekvő Alsómégy és az 53 117-es úton a központtól hasonló távolságra délre található Hillye. Halom és Kiskecskemégy községrészek az 5311-es út mentén találhatók, Mácsaszállás külterületi községrészbe pedig az 5301-es útról letérve lehet eljutni.

Az ország távolabbi részei felől az 5301-es út a legfontosabb közúti megközelítési útvonala, ezen érhető el Kalocsa és Kecskemét-Kiskőrös felől is.

Régebben áthaladt a területén a MÁV 153-as számú Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonala is, melynek egy megállója volt a község határai között, de az a Szakmár megállóhely nevet viselte (fizikailag az 5311-es út vasúti keresztezése mellett helyezkedett el). 2007 márciusa óta azonban már nincs forgalom ezen a vonalon.

Története

[szerkesztés]

A falunak az írásos források és a régészeti terepbejárások tanúsága szerint Árpád-kori előzményei is voltak. Első írásos említése egy 1198-as oklevélben történt, melyben a kalocsai érsek többek között sármégyi tizedét átadta a káptalannak. Következő említése az 1548-as és 1560-as török defterekben történik, amelyekben templomos helyként, illetve olyan helyként említik, melynek plébánosa van. A 17. században a Miskey és gróf Cseszneky család birtoka volt. A későbbiekben Kalocsa város külső határához tartozott, s a kalocsai alsószállások önállósodásával 1897. április 30-án a község kivált a városból és önálló község lett.

1914. május 7-én Öregcsertő puszta, Halmiszállás legelő, Öregcsertői szállás legelő, Mácsai szállás, Csornai legelő kivált, és Csertőszállás néven községgé alakult – 1915. október 21-én a község neve Öregcsertőre változott.

1921. július 22-én Drágszélszállás kt. Drágszélszállás néven kivált – az új község végleges neve 1928. június 5-től Drágszél.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Matos Attila (független)[4]
  • 1994–1998: Matos Attila (független)[5]
  • 1998–2002: Matos Attila (független)[6]
  • 2002–2006: Matos Attila (független)[7]
  • 2006–2010: Matos Attila (független)[8]
  • 2010–2014: Tapolcsányiné Varga Krisztina (független)[9]
  • 2014–2019: Tapolcsányiné Varga Krisztina (független)[10]
  • 2019–2024: Tapolcsányiné Varga Krisztina (független)[11]
  • 2024– : Tapolcsányiné Varga Krisztina (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1398
1373
1260
1240
1213
1191
1167
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (25% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,3%, református 4,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 5,3% (29,6% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak, 0,3% ruszinnak, 0,1% horvátnak, 0,1% bolgárnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,5% volt római katolikus, 4,5% református, 0,4% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 8,5% felekezeten kívüli (40,5% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A homokmégy-halmi rovásírásos felirat a 900-as évekből
  • Honfoglalás kori fejedelmi központ maradványai, az egyik legkorábbi rovásírásos lelettel
  • A középkori Sármégy falu templomának és temetőjének romjai
  • Limoges-i kereszthez tartozó aranyozott bronz korpusz a 13. századból
  • Halomi-högy (106 m)
  • Őrjeg (Sár, Turján, Vörös mocsár)

Híres emberek

[szerkesztés]

Homokmégyen születtek

[szerkesztés]

Homokmégyen munkálkodtak

[szerkesztés]

Gasztronómia

[szerkesztés]
  • birkapörkölt
  • grillázstorta
  • paprikás kalács
  • sós-túrós rétes

Események

[szerkesztés]
  • Falunap – július utolsó hétvégéjén (2011-ig június első hétvégéjén)

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kiss Lajos
  4. ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  7. ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  9. ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  10. ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  11. ↑ Homokmégy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 4.)
  12. ↑ Homokmégy Helységnévtár
  13. ↑ Homokmégy Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Homokmégy&oldid=27340825”