Avignon
| Avignon | |||
 | |||
| Avignon - egykori pápai palota | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország | ||
| Régió | Provence-Alpes-Côte d’Azur | ||
| Megye | Vaucluse | ||
| Kerület | Avignon | ||
| Kanton | 4 kanton | ||
| Településtársulás | Communauté d'agglomération du Grand Avignon | ||
| Polgármester | Cécile Helle (2014–2020) | ||
| INSEE-kód | 84007-84000 | ||
| Irányítószám | 84000 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 90 330 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1392 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság |
| ||
| Terület | 64.78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 43° 56′ 55″, k. h. 4° 48′ 30″43.948611°N 4.808333°EKoordináták: é. sz. 43° 56′ 55″, k. h. 4° 48′ 30″43.948611°N 4.808333°E | |||
| Avignon weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Avignon témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Avignon város Franciaország Provence-Alpes-Côte d’Azur régiójában, Vaucluse megye székhelye (prefektúra). A Rhône folyó bal partján elterülő települést gyakran a Pápák városának is említik, mivel a 14–15. században számos pápa és ellenpápa itt vezette hivatalát (avignoni fogság). Vaucluse megye legnagyobb városa. A város szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Lakosainak száma 90 330 fő (2021. január 1.).[1] Avignon Barbentane, Châteaurenard, Noves, Rognonas, Villeneuve-lès-Avignon, Les Angles, Caumont-sur-Durance, Morières-lès-Avignon, Le Pontet és Sorgues községekkel határos.
Földrajz
[szerkesztés]
A város a Rhône folyó bal partján fekszik, Marseille városától kb. 85 km-re északra. Éghajlata mediterrán típusú; száraz, meleg nyárral és enyhe, esős téllel.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 20,9 | 22,3 | 26,5 | 31,1 | 34,1 | 37,7 | 39,7 | 40,5 | 35,3 | 30,8 | 24,3 | 21,0 | 40,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 10,2 | 11,8 | 15,6 | 18,6 | 23,1 | 27,3 | 30,7 | 30,0 | 25,3 | 20,2 | 14,0 | 10,5 | 19,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 1,6 | 2,3 | 5,1 | 7,5 | 11,4 | 15,2 | 17,8 | 17,3 | 14,0 | 10,5 | 5,8 | 2,7 | 9,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −13,0 | −14,0 | −9,5 | −2,2 | 1,3 | 4,4 | 8,6 | 8,0 | 3,9 | −2,2 | −7,4 | −14,0 | −14,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 49 | 38 | 39 | 66 | 63 | 41 | 27 | 46 | 98 | 91 | 71 | 49 | 676 |
| Forrás: Météo France[2] | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]
A várost a Cavares, vagy Cavari gall törzs alapította. Az északi végében található sziklás területen kelta erőd foglalhatott helyet. A város virágzó település volt a római hódítások idején. Ekkor a Római Birodalom első Alpokon túli provinciájához, Gallia Narbonensishoz tartozott. Az 5. századi barbár pusztítás következtében nem sok emlék maradt fent ebből az időszakból. A gótok kezébe került várost 736-ban a szaracénok foglalták el, majd 737-ben Martell Károly rombolta le. A 9. századtól az Burgundiai Királyság része. A királyságot II. Konrád német-római császár idejében, 1033-ban a Német-római Birodalomhoz csatolták. A város a 12. században köztársasággá alakult, konzuli kormányzási formával. A független köztársaság 1226-ban az albigens keresztes hadjáratok idején szűnt meg. Miután az állampolgárok megtagadták a kapuk kinyitását VIII. Lajos francia király és a pápai küldöttek előtt, három hónapos ostrom vette kezdetét, aminek a végén a város kapitulált. 1251-ben Avignon IX. Lajos francia király testvéreinek kezébe került (I. Károly szicíliai király és Alphonse de Poitiers). 1271-ben Alphonse de Poitiers halálakor Avignon és az azt körülvevő Comtat – Venaissin grófság a Francia Királyság része lett.
1309-ben V. Kelemen pápa tartózkodási helyéül választotta. 1309. március 9. – 1377. január 13-ig Róma helyett Avignon volt a pápaság székhelye, ami szakadást okozott a római katolikus egyházban (avignoni fogság). Ekkor a várost és a környező Comtat – Venaissin grófságot az Anjou házból való szicíliai királyok irányították. IV. (Szép) Fülöp francia király, aki apjától örökölte Alphonse de Poitiers (Toulouse hajdani grófja) minden jogát, azt 1290-ben átruházta II. Károlyra, Nápoly királyára és Provence grófjára. Ravasz módon azonban, mivel a folyó keleti partja alkotta a királyság határát, amikor áradási időszakokban a folyó elöntötte a várost, Fülöp adót vetett ki rá. 1348-ban I. Johanna nápolyi királynő, Provence grófnője 80 000 florinért eladta a várost VI. Kelemen pápának.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 90 305 | 92 130 | 94 200 | 91 921 | 91 729 | 91 143 | 90 597 | 90 330 |
| 2013 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 |
Látnivalók
[szerkesztés]- Pápai palota
- Pont d’Avignon
- Cathédrale Notre-Dame des Doms d'Avignon
- Musée du Petit Palais
- Musée Calvet
Közlekedés
[szerkesztés]Közúti
[szerkesztés]A város az A7-es és az A9-es autópályán érhető el.
Vasúti
[szerkesztés]
Városi közlekedés
[szerkesztés]A város villamoshálózata 2019. október 19-én nyílt meg.
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Itt született 1591. március 15-én Alexandre de Rhodes jezsuita misszionárius, a ma használt vietnámi latin betűs írás kidolgozója.
- Gaston de Raousset-Boulbon francia kalandor szülővárosa, aki 1852-ben magánállamot alapított Mexikóban (lásd: Sonorai Francia Állam)
- Az "avignoni kisveréb", a világhírű francia sanzonénekesnő, Mireille Mathieu (1946. július 22.) születési helye is ez a település.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Populations légales 2021
- ↑ Avignon–INRA (84) (francia nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018)
További információk
[szerkesztés]- L’histoire d’Avignon (francia nyelven). Avignon.fr. [2015. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
| Előző: Weimar |
Európa kulturális fővárosa
2000 Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela és Bologna mellett |
Következő: Rotterdam, Porto |
