Alphonse de Poitiers
Alphonse de Poitiers | |
Született | 1220. november 11.[1][2][3] Poissy |
Elhunyt | 1271. augusztus 21. (50 évesen)[1] Tarquinia |
Állampolgársága | francia |
Házastársa | Jeanne de Toulouse (1241–)[4] |
Szülei | Kasztíliai Blanka VIII. Lajos francia király |
Foglalkozása | arisztokrata |
Sírhelye | Saint-Denis-székesegyház |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alphonse de Poitiers témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alphonse de Poitiers, tehát Alfonz, Poitier-i gróf (Poissy, 1220. november 11. – Tarquinia, 1271. augusztus 21.) VIII. Lajos francia király és Kasztíliai Blanka ötödik gyermeke, IX. (Szent) Lajos francia király és I. Róbert, Artois grófjának öccse, I. Károly szicíliai király bátyja volt.
Élete
[szerkesztés]Csendes, vékony csontú, beteges külsejű férfi volt. Idősebb bátyjával, a királlyal nem különösebben kedvelték egymást,[5] de ez nem tartotta vissza a politikai szerepvállalástól.
1237-ben vette feleségül a toulouse-i grófság örökösét, Jeanne de Toulouse-t. Apja végakaratának megfelelően 1241-ben kapta meg apanázsul a III. Henrik angol királytól 1224-ben elvett poitiers-i grófságát, illetve Auvergne később hercegséggé emelt részét, majd apósa, VII. Rajmund 1249-es halálával Toulouse is rászállt. Nagy szerepet játszott a fivére ellen lázadó, a grófságot visszakövetelő angol király támogatását élvező X. Hugues de Lusignan, Marche és Angoulême grófja 1241–1242-es lázadásának leverésében és a taillebourg-i csata megnyerésében. 1248-ban elkísérte fivéreit a VII. keresztes hadjáratra, ahonnan 1250-ben tért haza, hogy Károly öccsével közösen legyen a királyság régense Lajos 1254-es hazatértéig. Később is jelentős szerepet vállalt az angolokkal folytatott tárgyalásokban és az 1259-es párizsi egyezmény kidolgozásában.
Ezután ideje nagy részét grófságaiban töltötte, mert azok állapota az albigensek és a lázadó vazallusok elleni háborúk nyomai miatt igencsak rendezésre szorult. Jóindulatúan és igazságosan kormányozta birtokait. Riom városának adott Alphonsine-ja később az auvergne-i jog alapjává vált.
1270-ben elkísérte bátyját a tragikusan végződő VIII. keresztes hadjáratra. Hazatérőben halt meg Itáliában, feltehetően Savona városában. Gyermeke nem volt, Jeanne pedig csak négy nappal élte túl, így halálával birtokai visszaszálltak a koronára, kivéve Avignon környékét, az ún. Comtat Venaissint, amelyet végakaratának megfelelően unokaöccse, III. (Merész) Fülöp a pápai államnak adományozott. Ez vált később az „avignoni fogság” alapjává.
Irodalom
[szerkesztés]- B. Ledain: Histoire d'Alphonse, frère de S. Louis et du comte de Poitou sous son administration (1241–1271) (Poitou, 1869)
- E. Bourarie: Saint Louis et Alphonse de Poitiers (Paris, 1870)
- A. Molinier: Etude sur l'administration de S. Louis et d'Alphonse de Poitiers (Toulouse, 1880)
- A. Molinier: Correspondence administrative d'Alphonse de Poitiers in the Collection de documents inedits pour servir à l'histoire de France (Paris, 1894 and 1895)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 14.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Genealogics (angol nyelven), 2003
- ↑ p10313.htm#i103121, 2020. augusztus 7.
- ↑ Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában. Budapest, Panoráma, ISBN 963-243-179-0 p. 19.