Akadémiaújtelep

Akadémiaújtelep
Pegazus-szobor a Pesti úton
Egyéb elnevezés: Újtelep
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	XVII.
Alapítás ideje	1950-es évek
Irányítószám	1173
Népesség
Teljes népesség	2895 fő (2001) +/-
Elhelyezkedése
Akadémiaújtelep Pozíció Budapest XVII. kerülete térképén
é. sz. 47° 28′ 53″, k. h. 19° 13′ 10″47.481469444444, 19.219580555556

Akadémiaújtelep Budapest egyik városrésze a XVII. kerületben.

Története

Akadémiaújtelep térképe az 525. téren kihelyezett táblán

Gróf Vigyázó Sándor, kinek 1873-ban Podmaniczky Zsuzsannával kötött házassága révén került birtokába a mai városrész, valamint a mai Régiakadémiatelep területe is, 1925-ös halálakor mindenét egyetlen élő gyermekére, Ferencre hagyta, míg a többi törvényes örökösre a kötelesrészen felül semmit. Végrendeletét a rokonok bíróságon megtámadták. Ferenc gyermektelenül halt meg 1928-ban, végrendeletében (a halálakor még folyamatban lévő pereskedések miatt) úgy döntött, hogy mindent a Magyar Tudományos Akadémiára hagy.

A földek az oldalági örökösök pereinek lezárása után kerültek csak ténylegesen az MTA tulajdonába. A mezőgazdasági területeket az Akadémia két részre osztotta és felparcelláztatta, így alakítva ki az 1930-as években Rákoskeresztúr részeként a családi házas Régiakadémiatelepet, majd 1950. január 1. után, már Nagy-Budapest részeként a szintén kizárólag családi házas Akadémiaújtelepet. Önálló település sohasem volt egyik városrész sem.

Két fő érdekessége van; az egyik, hogy összes utcáját, illetve a központjában elhelyezkedő teret (525. tér) az 500-tól 545-ig tartó sorszámokkal illették, a másik, hogy a négyzethálós elrendezés helyett egyedi koncepció mentén rajzolták meg az utcaszerkezetét, közepén egy központi teret kialakítva.

Fekvése

Határkő a Pesti úton (Rákoskeresztúr és Pest egykori határán)

Nyugatról Budapest X. kerülete, délről a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal, míg északról a Pesti út, illetve a mellette futó Budapest–Hatvan-vasútvonal határolja. Keletről Rákoskeresztúrral van egybeépítve, melynek részét képezte egészen Nagy-Budapest létrejöttéig. Szintén kelet felől szegélyezi Madárdomb, melytől egy széles közpark, a 48-as Hősök Tere választja el.

Határai a Pesti út a X. és XVII. kerület határától az 513. utca, a MÁV Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonala és a X. és XVII. kerület közigazgatási határa a Pesti útig.

Nyugati végén található Pest város és Rákoskeresztúr határköve, melyet a rajta található felirat szerint 1738-ban emeltek. A kerületrész keleti végében, a 48-as Hősök Terén egy szerény emlékmű őrzi az 1848–49-es forradalom és szabadságharc környékbeli csatáiban elesettek emlékét.

Nyugati határa, ami egyben a X. és XVII. kerületek határa is egy egybefüggő erdősáv. A 2000-es években ide tervezték a Külső Keleti Körút kerületi szakaszát, ám az erős lakossági tiltakozás, valamint anyagi, környezeti és egyéb megfontolásokból a terv fiókba került. A témában 2008-ban tervezett népszavazást a civilek peres úton sikeresen megakadályozták.

Közlekedése

A kerületrész két fő közútja az északi szélén futó Pesti út és a déli végén futó Helikopter út. A legtöbb buszjárat ezek mentén áll meg. Kivételt ez alól kizárólag a 68-as busz képez, aminek egyik végállomása az 525. tér. 2021-ben északi határa mentén, a Budapest–Hatvan-vasútvonalon átadták Akadémiaújtelep megállóhelyet, amivel közvetlen vasúti összeköttetést is kapott a terület.

Források

• Debnár László: Rákosmente, Régiakadémiatelep kialakulása, rakosliget.hu (utolsó hozzáférés: 2022 december 21.)
• A XVIII. kerületi önkormányzat tájékoztató honlapja. [2012. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, 38. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 963 9469 06 8