Ugrás a tartalomhoz

Zsámbék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Zsámbok.
Zsámbék
Az 1220 körül épült zsámbéki templom romjai
Az 1220 körül épült zsámbéki templom romjai
Zsámbék címere
Zsámbék címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásBudakeszi
Jogállásváros
PolgármesterHorváth László (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőBánsághyné Lesnyiczki Katalin
Irányítószám2072
Körzethívószám23
Népesség
Teljes népesség5836 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség159,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 32′ 54″, k. h. 18° 43′ 07″47.548333°N 18.718611°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 54″, k. h. 18° 43′ 07″47.548333°N 18.718611°E
Zsámbék (Pest vármegye)
Zsámbék
Zsámbék
Pozíció Pest vármegye térképén
Zsámbék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsámbék témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zsámbék (németül: Schambeck[3] vagy Schambek[4]) város Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése, éghajlata, a táj kialakulása

[szerkesztés]

Budapesttől nyugatra 35 kilométerre, a Nyakas-hegy gerincének tövében, a Zsámbéki-medence északnyugati szélén fekszik, és annak névadó települése. Nagyjából a budapesti Margit-sziget középső és északi területeivel pont megegyező földrajzi szélességen található, egy kicsit északabbra. Földrajzilag a Gerecse tájegység egyik nyúlványához tartozik. Környező települések: Tök, Perbál, Páty, Herceghalom, Mány, Bicske, Szomor.

Éghajlati viszonyai közel azonosak a főváros budai oldaláéval, bár nyáron kevésbé melegszik fel, míg télen nagyobb a lehűlése. Évi 550 milliméter átlagos csapadékmennyiségével az ország egyik legszárazabb, mégis egyben legkellemesebb éghajlatú települése.

A földtörténeti középkorban teljes területét a Tethys-óceán borította. Sekély vizében számos állat élt, mészvázuk ma mindenfelé megtalálható a falu környékén. A következő földtörténeti időszakokban a tenger többször visszahúzódott, majd ismét elborította a medencét. A talajt mészkő és az azt fedő lösz alkotja.

Zsámbék túlnyomó része a Zsámbéki-medence nyugati vízválasztó hegyvonulatán belülre, attól keletre esik, de a város közigazgatási területének egy kis hányada a Nyakas-hegy vonulatán túl helyezkedik el, és az ott lehulló, illetve ott fakadó vizek már nem a medence, hanem a Gerecse völgyei felé, észak-északnyugati irányban folynak el. A legfontosabb ezen vízfolyások közül a Bajna-Epöli-vízfolyás, melynek duzzasztással létrehozott vízterülete, a szintén nagyobbrészt zsámbéki területen fekvő Anyácsai-tó a környék legjelentősebb horgászvize.

Közlekedés

[szerkesztés]

Az M1-es autópályáról a 26-os kilométerénél van lehajtó Zsámbék felé, de elérhető az 1-es főút felől is.

Zsámbék környékének térképe

Mivel a településen áthalad az 1-es főutat a 10-es főúttal összekötő 102-es út is, ezért a Pilis felől is jól megközelíthető. A 10-es főútról Piliscsabán és Pilisjászfalun is le lehet térni Zsámbék irányában. Mindkét útvonalon Tinnye, Perbál és Tök településeket érintve érünk a településre, utóbbi a 102-es út, amely megy tovább Herceghalom, az M1-es autópálya és az 1-es főút felé. [2013 előtt ez az út még négy számjegyű útvonal volt, Herceghalom felé az 1101-es, Tinnye felé az 1104-es számozást viselte.]

Budakeszi illetve Budapest II.-XII. kerülete felől két irányból is megközelíthető: Telki és Budajenő érintésével Perbálig az 1103-as, majd onnan Tökön át a 102-es úton, illetve Pátyon keresztül az 1102-es úton.

Megközelíthető még Bajna felől, Szomoron keresztül az 1105-ös úton, illetve Bicskéről az 1104-es úton.

Budapestről, a Kelenföld vasútállomástól induló 770-es, 774-es (csak egyes indulásai), 775-ös, 777-es, 798-as és 799-es, valamint Széll Kálmán térről induló 783-as, 784-es, 785-ös, 786-os, 787-es, 789-es, 791-es és 795-ös buszokkal lehet megközelíteni. Szombatra és vasárnapra virradó éjszakákon 922B jelzéssel is közlekedik autóbusz Budapest – Budakeszi – Páty útirányon át Zsámbékra, a viszonylat Zsámbék felé betér Telki, Budajenő, Perbál és Tök településekre is. Herceghalom felé a 788-as és 791-es buszokkal lehet utazni.

A településen nincs vasútállomás, legközelebb a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal herceghalmi állomása található, 9 km-re.

A települést a jövőben az M1-es autópályát Esztergommal összekötő M100-as számú autóút fogja tehermentesíteni.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A település neve puszta személynévből keletkezett, a latin sambucus (bodza) szóra vezethető vissza, és a Sambuch személynévvel kapcsolatos. A településnévnek a zsombék szóból való származtatása hibás.[5]

Története

[szerkesztés]

Már a pattintottkő-korszakban is lakott volt, jelentős kelta eredetű eraviszkusz, római és avar leletek is előkerültek a környékről, így az itt feltárt kelta postakocsi maradványai (a Nemzeti Múzeumba kerültek) is azt bizonyítják, hogy a hely már akkor is utak menti település volt, vagy a 2. századból származó bronz harsona, amely legkorábbi hazai zenei emlékeink közé tartozik.

Zsámbék fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt.

Az 1050-es években kőtemplom állt itt. III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét. E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette található – szintén romos állapotban – a premontrei rend monostora. A lovag először udvarházat építtetett, majd a tatárjárás után engedélyt kapott vár építésére. Ekkor épült fel a mai kastély helyén a kővár. A település első lakói az udvarház és a kolostor személyzetéhez tartozhattak, hamarosan azonban a fontos kereskedelmi útvonal mellett letelepedtek iparosok, kereskedők is. A tatárok a templomot a községgel együtt elpusztították, de IV. Béla újjáépíttette. A község birtoklását a 14. század végén a Maróthyak szerezték meg az Aynard családtól.

1467-ben Mátyás mezővárosi rangra emelte. A várat közvetlenül halála előtt fiának Corvin Jánosnak adományozta, aki annak földesura 1504-ig.

Római katolikus templom

1541-ben a törökök elfoglalták Zsámbékot, és 145 évig bitorolták, a fontos útvonal védelmére erősséget építettek itt. Uralmuk alatt a harcokban rongálódott meg a templom és a kolostor, az utóbbiban – a feljegyzések szerint – még a 17. században is laktak. E korból származik a Török-kút is. Ebben az időszakban a falu sokat szenvedett, elvesztette korábbi jelentős szerepét, és elnéptelenedett.

1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát verte szét itt.

1689-ben a Zichy család vásárolta meg a települést, és az 1710-es években lerombolt vár helyén felépíttette a kora barokk várkastélyt. A török idők alatt elmenekült illetve kihalt lakosok helyére a törökök kiűzése után sváb telepesek érkeztek (elsősorban a Kißlegg vidékéről), nekik köszönhető hogy a település gyors fejlődésnek indult, hamarosan ismét a mezővárosok közt szerepelt. A sváb lakosság fejlett borkultúrát hozott magával és megművelte a környék domboldalait, valamint ez időben kezdődött el a környék erdőinek kitermelése is, melyek faanyagát a budai várba adták el tűzifának. A falu lakói a reformáció hatására áttértek az új hitre, ennek a Zichyek vetettek véget, visszakényszerítve a lakosságot a katolikus egyházba (ekkor sokan elvándoroltak Kölesdre, ahol ma is található egy Zsámbéki utca).

Várkastély

Templomát ismét helyreállították, de 1763-ban a nagy komáromi földrengéskor újra megrongálódott, azután nem építették újra, a telepesek elhordták építőköveit – ezek ma kerítésekben, pincékben, házak falaiban beépítve találhatóak. Ettől kezdve elhanyagolták, csupán a 19. század végétől – amikor a műemlékvédelem intézményessé vált – kezdték ismét gondozni, az időközben lebontott kolostor földalatti maradványaival együtt.

Az 1737–39-es pestis- és kolerajárvány emlékét, melyben a falu 827 lakosa halt meg, a kastéllyal szemben felállított fogadalmi szobor őrzi.

A második világháborúban ismét hadszíntér volt Zsámbék, 1944-ben a fővárost bekerítő hadmozdulatok egy része itt zajlott.

1946-ban a sváb lakosság 95%-át kitelepítették Németországba. Helyükre az Alföldről érkeztek telepesek.

2009. július 1. óta város.

2013. január 1. óta tartozik a Budakeszi járáshoz.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

A településen 1999. december 12-én időközi polgármester-választást tartottak, mert az előző év őszén másodszor újraválasztott, rendszerváltó polgármester nem sokkal az ismételt beiktatása után megbetegedett, és 1999 augusztusában elhunyt.[11]

A 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében Zsámbékon nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 3526 szavazásra jogosult lakos közül 1775 fő adta le szavazatát, 55-en érvénytelen szavazatot adtak le, az 1720 érvényes szavazat pedig épp fele-fele arányban oszlott meg a két jelölt – Horváth Gellértné, a Szövetség Zsámbékért Egyesület delegáltja és a független Soós Buzás Erzsébet – között.[17] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. április 27-én tartották meg; e választásnak két érdekessége is volt. Az egyik az, hogy az őszi holtverseny egyik érintettje, Soós Buzás Erzsébet el sem indult rajta, a másik pedig az, hogy egy másik jelölt, a szocialista Keserű János majdnem pontosan ugyanúgy megszorította Horváthnét, mint ahogy azt előzőleg ő tette: a polgármesteri posztról mindössze két szavazatnyi különbség döntött Horváthné javára.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
5199
5191
5569
5675
5688
5786
5836
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 6,4% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,3%, református 11,1%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 14% (29,2% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% németnek, 0,5% cigánynak, 0,3% románnak, 0,3% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, horvátnak, bolgárnak és ruszinnak, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,4% volt római katolikus, 11,1% református, 0,8% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (37,5% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A zsámbéki templomrom
  • Premontrei kolostorrom Háromhajós premontrei bazilika és kolostor maradványai. Épült a 13. században (1220-34) késő román stílusban. A 15. században leégett, majd a pálosokhoz került, akik kora gótikus stílusban építették át.[20] 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le. Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg. Műemlék.
  • Zsámbéki várkastély vagy Zichy-kastély
III.Béla (1148-1196) második feleségének, a francia Capet Margitnak kíséretével érkezett Aynard lovag kapta ajándékba Zsámbékot és építette meg kővárát, mely alapjául szolgált az 1700 években épült Zichy-kastélynak. A várat és uradalmat a törökök kiűzése után Zichy István gróf vette meg 1689-ben 30 000 forintért I. Lipót királytól, majd fia, Péter örökölte. A kastély kápolnáját 1716-ban szentelték fel Xavéri Szent Ferenc tiszteletére. A Zichy családtól a Korona birtokába került a többszörösen átalakított kastély, majd 1904-ben a svájci Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek (Sororum Caritatis a Sancta Cruce) vették meg. Ők alakították ki az egyemeletes épületet négyzetes épülettömbbé. 1924-ben a kastélyt kétemeletesre bővítették. 1905-től elemi és polgári iskolai tanítás folyt. 1925-től női gazdasági iskola, 1929-től tanítóképző nyitotta meg kapuit. 1949–50-ben Mezőgazdasági Akadémia működött itt, majd Gödöllőre költözött. Az Tanítóképző Főiskola 1977-ben létesült mint az Esztergomi Főiskola kihelyezett tagozata. 2003-ban keletkezett tűzkár következményeképp 2004-től a Főiskola Vácon folytatta képzéseit. Műemlék.
  • Török-kút
Korábbi feltételezések szerint az 1541-től 1689-ig Zsámbék várát végvárként használó törökök emlékét őrzi a török-kút. A község ivóvizét az 1960-as évek végéig, a törpevízmű megépítéséig innen hordták. A forrásvíz táplálja a Zárdakert tavait, majd a települést elhagyva a Békás-patakba ömlik. 1953 óta műemlék.
  • Zárdakert
1908-ban került a Keresztes nővérek birtokába. A tóval, fákkal, kacskaringós utakkal rendelkező, fallal körülvett park volt az apácajelöltek imaterülete, egészségügyi sétájuk helyszíne. 2009 márciusa óta műemlék.
  • Barokk templom
A zsámbéki barokk plébániatemplom belső tere
Zichy Miklós anyagi segítségével 1752-ben, három esztendő alatt épült fel az egyhajós katolikus templom. Belső berendezéseit Bebó Károly (Zichyék építési felügyelője, szobrász) 1754-ben fejezte be. A kapu felett Zichy és Berényi család kettős címere és félköríves fülkében Szent Vendel szobra látható. A templomkertben 1813-ban Gál József zsámbéki plébános munkája, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor fogadja a látogatókat. 1958 óta műemlék. Óraszerkezete, harangja, orgonája a wettenbergiek segítségével a közelmúltban került felújításra. Nyaranta a Premontrei esték keretében hétvégenként orgonahangversenyeknek ad otthont.
  • Pestis-szobor (Immaculata)
1739-ben Zichy Miklós a Zsámbékot sújtó pestisjárvány elvonulásának emlékére állíttatta a barokk szobrot. Itt a lakosság fele, 828 ember esett áldozatul a halálos kórnak. Magyarország első pestis-szobrainak egyike. A község hányatott sorsú, kevésbé megbecsült emléke, védelemre és restaurációra szorul.
Szent Vendel-domborműves népi lakóház
  • Lámpamúzeum
Borus Ferenc 1979-ben megnyitott magángyűjteményében az 1750-es évektől látható mintegy 1200 világítóeszköz; a mécsesektől jó néhány világhírű porcelángyár petróleumlámpáiig. A gyűjtemény 1995-ben bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
  • Napórás iskola
1791-ben épült az emeletes iskola, mely 1983-ig szolgálta a tanítást. Itt diákoskodott Gungl József, magyarországi származású karmester és zeneszerző. A kor építészetének különleges emléke, 1983 óta városképi jelentőségű minősítést kapott a műemléki felügyelőségtől.
  • Tájház
A környék egyik híres állattenyésztő-állattartója, Melchior Keller (Keller Menyhért) építtette, 1740 körül. Az épület jellegzetessége a homlokzatát díszítő, a pásztorok védőszentjét, Szent Vendelt ábrázoló dombormű, ami alapján messziről felismerhető. Az érdeklődőket helytörténeti kiállítás várja itt, festett, német parasztbútorok gyűjteménye mellett. Magyarország egyik legidősebb és legértékesebb tájháza, a szentendrei skanzen is igényt tartott volna rá.[21] Műemlék.
  • Magyar utca 1.
Klasszicista stílusú épület, lakóház a 19. század első feléből, kőfala a Török-kúthoz vezet ki. 1958 óta műemlék.
  • Józsefvárosi pinceterület[22]
Festői környezetben az egykori pincevilág hangulata idéződik fel a település sűrűn lakott térségében. A Zsámbékot évszázadokon át éltető németek emlékparkja lesz ez az egykor 70 pincét magába foglaló izolált, gazdag élővilágú terület. Jelenleg tájrehabilitáció és pincerekonstrukció zajlik. 2006 óta műemlék.
A Földi Telepítésű Magyar Légvédelmi Fegyvernem Múzeuma a zsámbéki rakétabázis – Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázison, 2011 júliusában György Gábor fotóján
Egykori szovjet rakétabázis, amely az 1990-es évekig üzemelt, majd a 2000-es években a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület égisze alatt kulturális (színházi és művészeti) központtá és múzeummá alakult. Ez utóbbi elsősorban a Magyar Néphadsereg légvédelmi eszközeit mutatta be, de akadtak második világháborús eszközök is, 2015-ben azonban a Honvédelmi Minisztérium a tulajdonában álló katonai műtárgyakat elkezdte elszállítani azzal a céllal, hogy más kiállítóhelyeken mutassák be őket.[24][25][26] Az elszállítás eddig csak kis részben történt meg, ezért sok haditechnikai eszköz ma is megtekinthető. A kiállítás időszakosan van nyitva április és október között, minden szombaton 10-18h között. Idegenvezetéssel csoportok is bejuthatnak a helyi Touinform irodában időpontot egyeztetve (Zsámbék, Szent István tér 3. Tel: 0623342318). Az egykori rakétabázis területe ma műemléki és természetvédelmi védettséget is élvez. Az utóbbi években fesztiválok helyszíne is lett (http://yeast.hu/hu/festival), valamint tervben van főleg fiataloknak szóló Hadi Kulturális Központ létrehozása.[forrás?]
  • Vízimalom
A Herceghalomra vezető út mellett található Zsámbék kevés ipari emlékeinek egyike, a 18. században épített vízimalom maradványai.
  • 2007. november végétől szolgáltatta az önkormányzat a Zsámbék.Free[29] ingyen internetet Magyarországon egyedülállóan a településen élők többsége számára elérhetően (vö. Wifi-falu).[30] Ehhez három 2,4 GHz-es 802.11b WiFi hotspot került telepítésre (Nyakason a tiszti házakkal szemben, másik kettő pedig az általános iskola antennaárbócán), melyeket az adók közvetlen közelében üzemeltetett klienssel (például egy laptop) vagy fixen telepített kültéri antennával és közvetlen rálátással lehet használni. Egy 2008-as leírás szerint a hozzáférést 256 Kbps és 32 Kbps le- illetve feltöltési sebességen maximálták, amit legfeljebb napi 8 órán keresztül lehetett használni.[31]

Testvértelepülések

[szerkesztés]
A város első külföldi partnerkapcsolata a kitelepített zsámbéki német nemzetiségi lakosok és az itthon maradt rokonok, ismerősök személyes, 1985-től rendszeressé váló kapcsolatfelvételeiből érett 1988-ra hivatalos partnerkapcsolattá.[32]

Neves szülöttei vagy lakosai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Zsámbék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára: A helységek – helységnévtáblára kiírt – nemzetiségi neveinek listája. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2012. szeptember 28.)
  4. ↑ Nyelvjárási névalak: ld. Jelli, Martin A.. 1.1 Lage und Name, Schambek / Zsámbék, Band I (német nyelven) (1996) „der Adaptation des Namens im deutschen Dialekt, der ihn mit einem geschlossenen e in der Schlußsilbe aussprach” 
  5. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L–Zs). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 814. o. ISBN 963-05-4569-1
  6. ↑ Zsámbék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Zsámbék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Zsámbék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  9. ↑ Az 1999. december 12-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. december 12. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  10. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  11. ↑ a b Fodor Miklós lett Zsámbék új polgármestere (magyar nyelven) (html). Origo.hu, 1999. december 12. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  12. ↑ a b Zsámbék települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. április 27. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  13. ↑ Zsámbék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  14. ↑ Zsámbék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  15. ↑ Zsámbék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  16. ↑ Zsámbék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  17. ↑ Zsámbék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  18. ↑ Zsámbék Helységnévtár
  19. ↑ Zsámbék Helységnévtár
  20. ↑ http://studhist.blog.hu/2017/08/20/a_zsambeki_premontrei_kolostor_temploma
  21. ↑ Utazz itthon
  22. ↑ Zsámbéki „Lamgrub” Tájvédelmi Egyesület néven (Lamgrub Egyesület): Pinceterületről - (hozzáférés: 2016. július 12.)
  23. ↑ a b A Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis létrejöttének története, zsambekiszinhazibazis.hu (hozzáférés: 2016. július 6.)
  24. ↑ Kolbert András: Felsőbb parancsra cincálják szét a légvédelmi múzeumot, index.hu - 2015. június 8.
  25. ↑ Felszámolják a zsámbéki légvédelmi múzeumot, nol.hu - 2014. szeptember 26.
  26. ↑ Zsámbék - Földi Telepítésű Magyar Légvédelmi Fegyvernem Múzeuma Archiválva 2015. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, bunkermuzeum.hu - 2008. szeptember 2.
  27. ↑ Légvédelmi múzeum nyílt Zsámbékon, JETfly - 2009. augusztus 20.
  28. ↑ Racsmány Dömötör: Megnyílt a Hősök a levegőben és földben repülésrégészeti kiállítás, honvedelem.hu - 2016. július 20.
  29. ↑ Zsámbék.Free. jacsa.NET Informatika Kft.. [2014. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  30. ↑ Egyéb szolgáltatások: Elindult az ingyenes wifi internet. Zsámbék város hivatalos portálja. [2009. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 26.)
  31. ↑ Szerelési útmutató a Zsámbék Free WiFi internetszolgáltatás saját eszközzel történő igénybevételéhez. jacsa.NET, 2008. január 19. (Hozzáférés: 2016. december 27.)
  32. ↑ Huszonöt éves jubileumát ünnepelte a Zsámbék-Wettenberg partnerkapcsolat. Zsámbéki Polgár, 2013. június, p10
  33. ↑ http://zsambek.hu/varoshaza/testvervarosok
  34. ↑ Szarvas József: Miféle kultúra az, ahol csakis a városi, az urbánus gondolkodás létezik? (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. [2022. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 17.)

További információk

[szerkesztés]

Weboldalak

[szerkesztés]

Nyomtatott irodalom

[szerkesztés]
  • Jávorka Péter (1961): Zsámbék és környéke (Pest megyei tájak sorozat), Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi hivatala, Budapest
  • Dercsényi D. (1972): Románkori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
  • Gerevich T. (1938): Magyarország románkori emlékei (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Jelli, Martin A.: Heimatverein Schambek/Zsámbék, Bd. I-II. Stuttgart, 1988, III. Stuttgart, 1992
  • Móser Zoltán: Zsámbék avagy A mulandóság dicsérete; Kairosz, Budapest, 2001
  • Parti Nagy Elemér–W. Hajdi Márta: Zsámbék, Lámpamúzeum; TKM Egyesület, Budapest, 2005 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Pati Nagy Elemér: Zsámbék; 4. bőv. kiad.; Zsámbéki Szombatok Nyári Színház, Művelődési Ház és Tourinform Iroda, Zsámbék, 2009
  • A zsámbéki református magyarok történetéből; összeáll. Bereczky Zoltán, Matyó Lajos; Zsámbéki Református Egyházközség, Zsámbék, 2017
  • Mészáros Árpád–Scharle Krisztina: Zsámbék központi tere egy család emlékezetében. Visszaemlékezés-gyűjtemény; kieg. Blahó Tibor; Önkormányzat, Zsámbék, 2018 (Mesélő Zsámbék)
  • Tafferner Tamás: A zsámbéki Immaculata pestis-emlékoszlop. Monográfia; Önkormányzat, Zsámbék, 2019 (Mesélő Zsámbék)
  • Mesélő múlt. Zsámbék versekben, novellákban, tanulmányokban, fotókon és festményeken. Antológia; Önkormányzat, Zsámbék, 2020 (Mesélő Zsámbék)
  • Szász Éva: Két kerékkel Zsámbékon és környékén. Természet- és kultúrtörténeti kerékpáros tanösvény-kalauz; Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület, Zsámbék, 2021
  • Martin Anton Jelli: Zsámbék története. Jelli Páter nyomán; Önkormányzat, Zsámbék, 2022
  • Valter Ilona: "Tekintsd e művet, Isten". A zsámbéki premontrei templom és kolostor története; Gödöllői Premontrei Apátság, Gödöllő, 2023
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsámbék&oldid=27364792”