Ugrás a tartalomhoz

Rákosszentmihály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákosszentmihály
Látkép Újpalota felé, távolban a Pilis
Látkép Újpalota felé, távolban a Pilis
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületXVI. kerület
Alapítás ideje1902 (okiratban először 1335)[1]
Városhoz csatolás1950. január 1.
Korábbi rangjanagyközség
Népesség
Teljes népesség23 098 fő (2001)[2] +/-
Elhelyezkedése
Rákosszentmihály (Budapest XVI. kerülete)
Rákosszentmihály
Rákosszentmihály
Pozíció Budapest XVI. kerülete térképén
é. sz. 47° 31′ 16″, k. h. 19° 10′ 02″47.521111°N 19.167222°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 16″, k. h. 19° 10′ 02″47.521111°N 19.167222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákosszentmihály témájú médiaállományokat.

Rákosszentmihály egykor önálló nagyközség, ma Budapest városrésze a XVI. kerületben. Rákosszentmihály mind a lakosságát, mind a kiterjedését illetően a legnagyobb városrész a XVI. kerületben.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Határai: Budapest határa a Rákospalotai határúttól – Csömöri út – Szlovák út – Budapesti út (páros oldal) – Körvasút sor – MÁV Körvasút – Rákospalotai határút a főváros határáig.

Elnevezése

[szerkesztés]

A település a Szentmihály nevet a Szent Mihály tiszteletére szentelt templomáról kapta, ami okiratban először 1335-ben szerepel. A település határa fontos országgyűlések színhelye volt. A Rákos mezején (minden bizonnyal a mai Kerepesi út és a Rákos-patak kereszteződésénél) összegyűlt rendek itt ismerték el királynak Károly Róbertet, itt választották kormányzóvá Hunyadi Jánost, itt kiáltották királlyá Hunyadi Mátyást.

Története

[szerkesztés]
(Legidősebb) Grassalkovich Antal

Területén a középkorban Pusztaszentmihály község állt (de lehet, hogy azonos Nemessel[4]), amely a Nyulak-szigeti (Margit-sziget) apácák és a kalocsai érsekség[5] tulajdonában volt. A név a Szent Mihálynak szentelt templomra utalt. Plébániája is volt ebben az időben. A templom alapfalait 1864-ben körülszántották, de későbben eltűntek ezek is.[5]

A török hódoltság alatt a község elnéptelenedett. 1661-től a felsővattai Wattay családé (Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, fia János a vármegye kuruc alispánja), majd 1731-ben Grassalkovich Antal szerezte meg a terület, aki szlovákokat telepített ide. Ekkor a terület mint Kis- és Nagyszentmihály puszta Csömörhöz tartozott. Egyházi összeírás alapján már lakták néhányan a területet, ahol mezőgazdasági, főként zöldség termelés folyt. A későbbi József és Petőfi utcák sarkán volt egy árutermelő uradalmi központ. Grassalkovich halála után Viczay Károly örökölte a birtokot, a főként Párizsban élő özvegy haszonélvezetével. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a hűbéri rendszer eltörlése szétzilálta a „Grassalkovich-birodalmat”.[6] Az 1860-as években több tulajdonosváltás után az ún. „Belga Bank” (a Langrand-Dumanceau-féle pénzügyi birodalom egyik tagja[7]) birtokába került. Ez Pusztaszentmihályt egy újonnan alakult közbirtokosságnak adta el, mely 1870-ben 140 holdat[5] – ekkor még mindenféle rendezési elv vagy koncepció nélkül – telep-szerűen háztelkekké parcellázott, így a 19. század második felében területén több ún. telep alakult ki (Kisszentmihály, Szentgyörgytelep, Almásy telep, József főherceg telep, Vidatelep, Árpádtelep, Annatelep, mivel Szentmihályt egyben nem tudták értékesíteni, több részre bontva adták el). Főbb tulajdonosok Almásy Pál, Lukács Antal, Krajcsovich Ignác, Vida Lajos és Erős Samu lettek. Lakosai 1902-ben közadakozásból szép gótikus templomot építettek Szent Mihály tiszteletére.[5]

1902. december 1-jén a kialakult telepek leváltak Csömör településről, és Rákosszentmihály néven önálló nagyközséggé alakultak. A település kialakulását és fejlődését nagymértékben segítette, hogy 1893-tól lóvasúttal közvetve, 1911-től pedig HÉV-vonallal már közvetlenül is kötődött a fővároshoz és ugyanekkor elkezdődik a település villamosítása is. Az 1920-as népszámlálás adatai szerint Rákosszentmihálynak 14 500 – a tótok lakta Cinkotával ellentétben – szinte kizárólag magyar lakosa volt.

A községnek igen jelentős volt a sportélete. Volt olyan időszak, amikor egymás mellett párhuzamosan négy egyesület is működött. Több sporttelepe és két strandja is volt.

1926. január 1-jével Árpád- és Anna-telepet (nevüket később Árpádföldre változtatták) saját kérésükre Rákosszentmihálytól Cinkotához csatolták. Első iskolájuk bérelt teremben, 1908-ban indult el, azonban új épületet csak 1926-ban sikerült felépíteniük. A Szilas-patakon túli homokos, dombos vidék igazi fejlődése azonban csak az 1900-as évek második felében indult el.

Az első világháborút követően a kisebb építési területeken családi házak épültek, részben postatakarékpénztári befektetéssel vagy kölcsönnel. Az ún. „posta házak” egyszerű, de jellegzetes építészeti stílusa meghatározza az épített környezet képét a 21. században is.

A XVI. kerület városrésze

[szerkesztés]
A rákosszentmihályi Reformátorok tere és a református templom
A rákosszentmihályi Reformátorok tere és a református templom
Mindszenty József szobra áldásra emelt kézzel a Szent Mihály-templom előtt
Mindszenty József szobra áldásra emelt kézzel a Szent Mihály-templom előtt
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1950-től a XVI. kerület részeként a fővároshoz tartozik.

Az 1970-es, 1980-as évektől együttműködés alakult ki a Pánczél Tivadar vezette rákosszentmihályi ifi és a Csaba utcában szerveződő, félillegális, Németh Géza vezette Megbékélés Közössége erdélyi gyülekezet között. A gyülekezet eleinte a péntek délutánokat jelölte ki az erdélyi menekültekhez kapcsolódó feladatok ellátására, azonban egyre növekvő létszámuk miatt a szolgálat a hét minden napján folyamatossá vált. Missziós utakat is szerveztek Kárpát-medence-szerte.[8][9]

1997-ben az Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Fülöp Dezső atya, rákosszentmihályi plébános a Béla utca 23. alatti,[10] leromlott állagú és üresen álló épületben beindította, és megszervezte a Néri Szent Fülöp Általános Iskola működését. A plébánia közössége és az első évben beiratkozó 167 tanuló szülei megalapították a Kovász Egyesületet, ami a mellett, hogy segítséget nyújtott az épület felújításához, szervezi az iskola programjait,[11] jótékonysági, hitéleti és kulturális (mint a 2010 óta megrendezett Szentmihályi Esték) rendezvényeket, 2007-ben létrehozta a Mindszenty Bizottságot, azzal a céllal, hogy segítse terjeszteni Mindszenty József bíboros tiszteletét, megismertesse élete példáját, tanítását, évente tudományos előadást tartson, és hogy mindezzel a boldoggá avatása ügyét szolgálhassa, majd Hargitai György felajánlásával 2008-ban megalapították a Hittel a Nemzetért Alapítványt. Ennek kiemelt célja volt a nemzetéért és hitéért a végsőkig kiálló főpap első köztéri egész alakos szobrának felállítása, mely 2009. október 25-én történt meg a rákosszentmihályi plébánia előtti téren. 2010 óta minden évben kiosztanak, a bíboros arcképét ábrázoló bronz Mindszenty-emlékplakettet is, amit az a személy kaphat, aki az ő szellemiségét követve élte az életét. Az első átadáskor bemutatták a városrész új zászlóját és címerét, amit dr. Pandula Attila egyetemi docens tervezett, és himnuszát is, a nyolcsoros himnuszszöveget egy szentmihályi ember, Hargitai György írta, a zenéjét pedig Szilasi Alex szerezte. A dalt Csernus János karnagy vezérletével a Szentmihály Kórus mutatta be.[12][13][14][15][16][17][18]

Ismert emberek

[szerkesztés]
A helység szülöttei
Név születési év
Meszes Tóth Gyula 1931 szobrász, éremművész.
Szanyi Péter 1947 Miskolcon élő szobrászművész
Nagy János 1935 Esterházy-díjas szobrászművész, éremművész
Vogt Károly 1947 színművész; színházban drámai és vígjátéki karakterfigurákat alakított, játszott több filmben, tévéjátékban Magyarországon és külföldön.[19]
Péczely Attila 1897 néprajzos; eredeti szakmáját tekintve orvos, de Kodállyal és Bartókkal részt vett népzenei gyűjtésekben, és kórus-szervező tevékenységével is kitűnt.[20]
Andriska László 1932 '56-os "Corvinista". Marós szakképzettsége és közgazdasági érettségije ellenére betanított gépmunkásként dolgozott. A forradalmi tevékenységéről kevés adattal rendelkezünk: Vastag József barátjával a Bányász mozi fegyvereseihez csatlakozott, és részt vett a november 4-i szovjet támadást követő harcokban.[21]
Garas Klára 1919 művészettörténész
Olofsson Placid atya 1916 szülőházán 2018-ban avattak emléktáblát.[22][23][24]
Láng Sándor 1913 geográfus, karsztkutató
Pornói Pál 1920 zenekari gordonkaművész-tanár[25]
Garas Klára 1919 művészettörténész, akadémikus, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója[26]
Csatlós János 1920 műfordító[27]
Lantos Antal 1929 helytörténész, politikus[28]
Urbányi László 1902 vegyészmérnök, a mezőgazdasági tudományok doktora, magán- és egyetemi intézeti tanár, az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatója[29]
Továbbá

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Budapest XVI. kerület integrált városfejlesztési stratégiája – 2008-2013
  2. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  3. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2012 (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  4. ↑ Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 349–350. o. ISBN 963-05-6411-4  
  5. ↑ a b c d II. Pesti főesperesség - 1. Fóti esperest kerület; Fiókegyházai: c) Rákosszentmihály; Chobot Ferenc: A Váczi Egyházmegye történeti névtára, Első rész: Az intézmények története, Vác, 1915.
  6. ↑ Lantos Antal: Rákosszentmihály története – a régmúlttól 1950-ig, Kertvárosi helytörténeti füzetek 3., 2. kiadás - 2006.
  7. ↑ Kiss Zsuzsanna: A belga bank Magyarországon. Budapest, 2009
  8. ↑ Tivadar bácsi, Fogarasi Gábor és Németh Géza emlékezése Pánczél Tivadarra, Reformátusok Lapja – 2016. november 27. (online: 2016. december 30. reformatus.hu)
  9. ↑ Kaszás Veronika: Erdélyi menekültek Magyarországon 1988–89-ben Út a menekültkérdés tagadásától az 1951. évi genfi menekültügyi konvencióhoz, Doktori disszertáció ELTE Bölcsészettudományi Kar, doktori.btk.elte.hu – 2013
  10. ↑ 81/3/2017 – a Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola alapító okirata, neriiskola.hu (hozzáférés: 2018. június 26.)
  11. ↑ Petrovics Sándor: Visszapillantás a Kovász Egyesület 21 évére, rakosszentmihaly.hu – 2017
  12. ↑ MNO, PL, MTI: Felavatták Mindszenty József első budapesti szobrát + Képriport Archiválva 2018. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu - 2009. október 25.
  13. ↑ Pázmándi Katalin, Mireisz Tibor: Mindszenty-szobrot avattak Rákosszentmihályon, Szent Kereszt ökumenikus magazin VIII. évfolyam 1. szám Archiválva 2015. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, szentkereszt.hu - 2010.
  14. ↑ Emlékezés Fülöp Dezsőre, magyarkurir.hu – 2010. szeptember 17.
  15. ↑ (M): Új himnusz és zászló Rákosszentmihálynak – képekkel, helyihirek.hu – 2010. november 10.
  16. ↑ Dr. Horváth Béla: Isten szolgája – konferencia a Parlamentben Mindszenty József bíboros életéről Archiválva 2018. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, mindszenty.hu - 2012. november 3.
  17. ↑ Hűséggel az egyházhoz és a történelmi magyar hazához Tanulmánykötet Mindszenty József pappá szentelésének 100., esztergomi érseki kinevezésének 70., valamint halálának 40. évfordulójára, Budapest, Hittel a Nemzetért Alapítvány (Előszó, eucharisztikuskongresszus.hu) - 2015.
  18. ↑ Kitüntetést kapott Várnai Péter, Új Ember Hetilap – 2017. december 3.
  19. ↑ magyarszinkron.hu
  20. ↑ Vincze Gábor: Egy „ellenforradalmár” múzeumigazgató kálváriája Dr. Galyasi Miklós 1958-as bűnpere (1-31. o. - 6. old.), Emlékeztető 2013/3. sz. Archiválva 2018. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, emlekpont.hu - 2013.
  21. ↑ Eörsi László: Corvinisták 1956 2. rész[halott link]
  22. ↑ Placid atya emléktábla. YouTube a László Zámbó YouTube-csatornán - Közzététel: 2018. március 4.
  23. ↑ Március 3-án, a XVI. kerületi Önkormányzat... bejegyzés a Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat Facebook-oldalon - 2018 március 5.
  24. ↑ XVI. Kerületi Újság - Sz.R.Zs.: Aki túlélte a Szovjetuniót - Emléktáblát avattunk Olofsson Placid atya tiszteletére, bp16.hu - 2018. március 12.
  25. ↑ Válogatás a magyar zeneművész-pedagógusok 2015. évi „kerek" évfordulóiból (1001 emlékeztető) -tervezet- (3. javított, bővített változat), parlando.hu - 2015.
  26. ↑ Garas Klára Archiválva 2018. május 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, szepmuveszeti.hu - 2004.
  27. ↑ Magyar ki kicsoda 1990 Főszerkesztő Hermann Péter. Budapest, Láng Kiadó-TEXOFT Kft. - 1990.
  28. ↑ Széman Richárd: Lantos Antal (16. old.), XVI. kerületi újság XXVII. évfolyam 7. szám, bp16.hu - 2018. április 11.
  29. ↑ Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai, Urbányi László, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár, konyvtar.univet.hu - 2007.
  30. ↑ Brückner Gergely: Gattyán György, a különös milliárdos Archiválva 2013. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Figyelő Online - 2012. október 4.
  31. ↑ A művészkolónia szaporodik, Rákos Vidéke 6. évfolyam 31. szám, library.hungaricana.hu - 1906. augusztus 5.
  32. ↑ Petráss Sári elmondja, hogy visszavágyik a Pesti színpadra, Színház Világ 1. évf. 12. szám, mandadb.hu - 1920. ápr. 18.
  33. ↑ Petráss Sári elárvult villájában Rákosszentmihályon - Mr. Crocter Rákosszentmihályon lemondott Petráss Sári vagyonáról, a Petráss-család javára, Ujság 6. évfolyam 214. szám - 1930. szeptember 21. (online: adtplus.arcanum.hu)
  34. ↑ Szémann Richárd: FÉNYÍRDA - Egy monoklis nyaralótulajdonos, Budapest 40. évfolyam 6. szám, epa.oszk.hu - 2017. június
  35. ↑ a b Széman Richárd: Emberek a környéken (helytörténet, 10. old.), XVI. Kerületi Újság XXVI. évfolyam 22. szám, - 2017. november 22.
  36. ↑ a b Magyar színészek és filmművészek címtára (157. old.), Filmművészeti Évkönyv IV. évfolyam, mandarchiv.hu - 1923.
  37. ↑ Maga csak tudja Intim Pista (17. oldal), Színházi Élet, VII. évf. 39. szám, epa.oszk.hu - 1918. szeptember
  38. ↑ Hódy Gitta, hangosfilm.hu (hozzáférés: 2018. május 22.)
  39. ↑ Széman Richárd: Képeskönyv - Fényképészek Budapest peremén (256 oldalas fényképalbum), Kertvárosi Helytörténeti Füzetek 30. szám - 2013.
  40. ↑ Széman Richárd: Képes híradás Budapest pereméről (212 oldalon 234 fotó), Kertvárosi Helytörténeti Füzetek 39. szám - 2015.
  41. ↑ Rökk Marika beérkezése. Rákos Vidéke 32. évfolyam 1. szám, library.hungaricana.hu - 1932. január 3.
  42. ↑ Rökk Ede lakásügye. Rákos Vidéke 19. évfolyam 13. szám, library.hungaricana.hu - 1919. március 30.
  43. ↑ Sport, Rákos Vidéke 21. évfolyam 32. szám, library.hungaricana.hu - 1921. augusztus 7.
  44. ↑ Pestvidéki törvényszék 1920—53 1920. április 20. Cg. 1088. 256/1 „Rákos” épitőanyag kereskedelmi vállalat Rökk és Farkas Főtelep Rákosszentmihály, Központi Értesítő 45. évfolyam 2. félév 53. szám, 1920. július 1. (adt.arcanum.com)
  45. ↑ Plébánia nap. Rákos Vidéke, 1923 23. évfolyam 32. szám, library.hungaricana.hu - 1923. augusztus 12.
  46. ↑ Szűcs Gyula: Ki a vagányabb jövőbeli öreg: Doki vagy Mz/X?, Csütörtök: A Mézga család különös kalandjai; port.hu - 2017. június 12.

Források

[szerkesztés]
Lantos Antal: Történet. budapest16.hu, 2008. május 19. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
  • Budapest teljes utcanévlexikona.

További információk

[szerkesztés]
  • Lantos Antal: Rákosszentmihály története – a régmúlttól 1950-ig, Kertvárosi helytörténeti füzetek (3.); 2002, 2. kiadás: 2006.
  • Lantos Antal: Rákosszentmihály születésének okleveles emlékei, Kertvárosi helytörténeti füzetek (6.); 2004.
  • Lantos Antal, Dorogi Ferenc Miklós: A XVI. kerület egyházainak története. A katolikus egyház I. rész A rákosszentmihályi katolikus egyház története, Kertvárosi helytörténeti füzetek (9); 2007
  • Lantos Antal: Rákosszentmihály története I. A kezdetektől az önállóságig, Kertvárosi helytörténeti füzetek (45.); 2017
  • Rákosszentmihályi színészet. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 21. o.  
  • Orosz Ildikó: A kis kékség – Rákosszentmihályi víztározó. Magyar Narancs, 2014. április 3. (Hozzáférés: 2014. április 22.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rákosszentmihály&oldid=26661726”