Kosáry Emmi
Kosáry Emmy | |
Kosáry Emmy a Csárdáskirálynőben. Király Színház,1916 | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Kosári Emma Kornélia |
Született | 1889. május 31.[1] Kisszeben |
Elhunyt | 1964. október 22. (75 évesen)[1] Budapest[2] |
Sírhely | Farkasréti temető |
Házastársa | Buttykay Ákos |
Gyermekei | Buttykay Emmi |
Pályafutása | |
Tevékenység | színésznő, operettprimadonna |
Kosáry Emmy IMDb-adatlapja | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kosáry Emmy témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kosáry Emmi, született: Kosári Emma Kornélia, névváltozat: Emmy (Kisszeben, 1889. május 31. – Budapest, Erzsébetváros, 1964. október 22.)[3] magyar operadíva, operettprimadonna, filmszínésznő. Buttykay Ákos zeneszerző felesége.
Élete
[szerkesztés]Kosári Emil és Kosáry Emma leányaként született. Középiskolai tanulmányai elvégzése után zongoraművésznek, opera-énekesnőnek készült. 1908-ban kezdte pályafutást a Király Színházban. 1909. december 22-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot Buttykay Ákos zeneszerzővel.[4] 1912-ben a budapesti Operaház tagja lett. Itt 1915-ig koloratúr énekesnőként működött. 1916-ban újból a Király Színházhoz került, ahol 1919-ig játszott. 1916-ban és 1921-ben a Vígszínházban is szerepelt, 1920-ban mint vendég, a Városi Színházban is fellépett, de a berlini Operaházban és a bécsi Carltheaterben is játszott. 1926-ban a bécsi Johann Strauss Theater művésze volt, majd 1928-ban a bécsi Carltheaterban is játszott újból. 1922-ben és 1931-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1932-ben az Andrássy úti Színházban és a Budai Színkörben láthatta a közönség. 1933–34-ben a Magyar Színház művésze volt, 1934-ben a Royal Orfeumhoz, majd a Bethlen téri Színházhoz került. Külföldön is szerepelt: 1926-ban Bécsben, később Drezdában, de az Amerikai Egyesült Államokban is színpadra lépett vendégként először 1923 augusztusában és 1929-ben is. A Csárdáskirálynő bemutatóján volt a legnagyobb sikere. Halálát tüdőgyulladás okozta.
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- Sylvia (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő)
- Xénia (Buttykay Ákos: Az ezüstsirály)
- Médi (Franz Schubert–Berté Henrik: Három a kislány)
- Katalin (Csajkovszkij: A diadalmas asszony)
- Juliska (Lehár Ferenc: Pacsirta)
- Germaine (Robert Planquette: A corneville-i harangok)
Filmjei
[szerkesztés]- Tatárjárás (1917)
- Az okos mama (1935)
- Varjú a toronyórán (1938)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08449.htm, Kosáry Emmi, 2017. október 9.
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1867/1964. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 1869/1909. folyószáma alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar színművészeti lexikon III. kötet, 18. old.
- Színházi Élet - 1916/40. szám - EPA
- Filmkatalógus