Szigetszentmiklós

Szigetszentmiklós
Szigetszentmiklós címere Szigetszentmiklós zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Szigetszentmiklósi
Jogállás	város
Polgármester	Nagy János (Egységben a Városért)
Jegyző	dr. Szilágyi Anita
Irányítószám	2310
Körzethívószám	24
Testvértelepülései	Lista Haukipudas Gyergyószentmiklós Busko-Zdrój Specchia Gorna Orjahovica Kocsani Muraszentmárton Steinheim
Népesség
Teljes népesség	40 069 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	795,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	45,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 19° 02′ 54″47.345277777778, 19.048333333333
Szigetszentmiklós Pozíció Pest vármegye térképén
Szigetszentmiklós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigetszentmiklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szigetszentmiklós (németül: Nigglau) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járás székhelye.

Fekvése

A város Budapest déli határa mellett, a Csepel-szigeten, a déli irányban kitáguló Csepeli-síkon terül el. A települést északról Budapest XXI. kerülete, keletről a Ráckevei-Duna (ezáltal Dunaharaszti és Taksony), délről Szigethalom, délnyugatról Tököl, nyugatról Halásztelek, északnyugatról pedig a Duna (illetve a folyam jobb partján Budapest XXII. kerülete) határolja. (Az 1954-es jeges árvíz óta a Duna fővárostól délre elhelyezkedő szakaszát kísérő gátrendszer védművei magasabbak.)

Története

Szigetszentmiklós 750 éves település, 1986. január 1. óta város.

A település területe már a neolitikum időszakában is lakott volt. A rézkor idején az ún. bádeni kultúra népe élt ezen a vidéken, emlékeik Szigetcsép és Szigetújfalu határából kerültek elő. Őket követte az ún. harangedényes kultúra képviselőinek megjelenése a térségben, akik sűrű rajokban lepték el a Csepel-szigetet. A hozzájuk köthető leletek Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a bronzkorból, mégpedig a Vatya-kultúra időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott.

Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római, ill. kora és késő középkori település állt a mai város területén. A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte.

A Kossuth utcai református templom bővítése során 2012-ben ásatásokat végeztek, melyek során kiderült, a mai templom helyén már az Árpád-korban is templom állt.

Szigetszentmiklós nevét elsőként 1264. október 14-én IV. Béla levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is. A tatárok pusztítása nyomán ez a helység elnéptelenedett, helyén a hagyomány szerint a Ráczkevei-szigeten megtelepített rácok alapítottak új települést 1440 táján. A mohácsi vész után ez a falu is elpusztult, a 17. század elején magyarok költöztek ide.

Az 1634–1635 évi török kincstári adólajstromukban a kövi (ráczkevei) járás községei között volt feltüntetve; ekkor 14 házzal szerepelt.

A református egyház az 1626-29. években már jelen volt a településen. 1731–1739 között Patai János, a Dunamelléki református egyházkerület szuperintendense (püspöke) a helységben lakott és lelkészkedett. Az első református templom építési ideje ismeretlen, annyi ismert, hogy 1798-ban helyreállították. Tornyát az 1853 évi nagy vihar ledöntötte, 1875-ben építették újra. A második világháborúban helyreállíthatatlanul megsérült a templom, a romokat 1948-ban bontották el. Az új templom alapkövét 1987-ben tették le, a gyülekezet négy év múlva, 1991-ben vehette birtokba.

A hagyomány szerint 1707-ben, a rácok támadása alkalmával épült cinteremben húzta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával együtt.

Az 1715 évi összeíráskor 42, 1720-ban pedig 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben.

1770-ben a Mária Terézia-féle úrbéri rendelettel kapcsolatban 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki a településen. A 20. század elején még a település birtokában volt egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztüllyukasztott fogantyúval, e pecsétnyomó még abból az időből származott, amikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő címerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázolt. A rúd végén kereszt volt, míg a helység 20. század eleji pecsétjén buzogány.

Az 1838, 1850 és 1876-os években árvíz pusztított a helységben.

A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a település a ráckevei uradalomhoz tartozott, majd a 20. század elején a királyi család ráckevei uradalma volt a helység legnagyobb birtokosa.

A község határában feküdtek egykor Háros és Szőlős elpusztult települések; előbbi a nagy Duna, utóbbi a Soroksári-Duna-ág mellett. Mindkét település templomának a romjai láthatók voltak az 1800-as évek végéig. Ugyancsak mindig a községhez tartoztak a központtól távoli lakott helyek: Hárossziget, Felsőbuczka, és Felsőtag is. A megye-határvonalak 1950-es hivatalos rendezésekor a Szigetszentmiklós fennhatósága alá került Felsőtagra - főleg a Ráckevei-Duna és a Kavicsos-tó partjára - sok csepeli épített nyaralót. Lakihegy egy középkori csepeli gyümölcsösbirtokból felfejlődve - ide-oda vándorló birtokjogokat követően - 2002-ben került Szigetszentmiklóshoz és ekkor épült meg Csepel-Háros határában, szintén a város külterületén az Auchan Sziget áruház. Lakihegyet a helyiek továbbra is falusias elkülönülő exklávé területként tartják nyilván és - a sok egyéb városrész ellenére egyedüliként - ezt jelzi a Szigetszentmiklós-Lakihegy helységtábla is.

1898-ban a lakihegyi dunai árvízvédelmi gát építésekor őskori agyagedényeket találtak, ezek akkor a református iskola tulajdonába kerültek.

Szigetszentmiklós a 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásához tartozott. 1910-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 3233 református, 637 római katolikus, 53 izraelita volt.

A település és környezete a Kádár-korszak idején stratégiai fontosságú része volt az országnak. A közelben repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény egyaránt üzemelt. A város fejlődésére komoly hatást gyakorolt a fénykorában közel 10 ezer embert foglalkoztató Csepel Autógyár is.
Az üzem dolgozói számára a József Attila lakótelep, majd a Szent Miklós úti lakótelep 1950-1982 között épült. (Előbbi 1955 óta viseli a költő nevét.)

Szigetszentmiklós 1986-ban kapott városi rangot.

A város kedvelt célpontja a (Budapestről kitelepülő) szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei. A lakosság a 21. század első évtizedében negyedével gyarapodott.

Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. Az M0-s körgyűrű mentén kiépült leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a városban munkát vállalók számottevő része a Csepel-sziget többi településeiről ingázik, a város lakosai közül sokan inkább jellemzően budapesti munkahelyeken dolgoznak.^[forrás?]

Szigetszentmiklós határában észlelték Magyarországon először az agresszíven terjeszkedő harlekinkatica egy egyedét (egy áttelelő példányt), 2008 februárjában.

Részei

Szigetszentmiklós integrált városfejlesztési stratégiája az alábbi településrészeket különbözteti meg a lakosság mentális érzetére hivatkozva.

• Lakótelep
• Falu
• Bucka (alsó és felső)
• Lakihegy
• Duna-part
• Ragád

A helyiek további városrészeket is megkülönböztetnek.

• Gyártelep
• Sóshegy
• Északi üdülő terület
• Páskom (alsó és felső)
• Cuczor-sziget
• Felsőtag
• Paptag
• Háros
• Vásártér
• Haszontalan
• Leshegy

A Gyártelep, a Cuczor-sziget, és Felsőtag kivételével az utóbbiak jobbára egykori dűlőnevek. Manapság mezőgazdasági területek, illetve ipari-kereskedelmi egységek találhatóak rajtuk.

Az integrált városfejlesztési stratégia megállapítja ugyanakkor, hogy a lakosság mentális városrész-térképei nem fedik le a város egészét, mint az a fenti felsorolásból is látható.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Uri József (nem ismert)
• 1994–1998: Fodor Antalné dr. (MSZP)
• 1998–2002: Fodor Antalné dr. (MSZP)
• 2002–2006: Fodor Antalné dr. (SZÖ-SZI)
• 2006–2010: Szabó József (Fidesz-KDNP-Polgári Kör)
• 2010–2014: Szabó József (Fidesz-KDNP)
• 2014–2019: Szabó József (Fidesz-KDNP)
• 2019–2024: Nagy János (DK-Momentum-Jobbik-MSZP-LMP-MM)
• 2024– : Nagy János (2151 - Egységben a Városért Egyesület)

A 2024-es önkormányzati választás érdekessége volt a településen, hogy kilenc polgármesterjelöltet vettek nyilvántartásba, ami abban az évben országos rekord volt (a baranyai Nagydobszával és a nyírségi Sényővel holtversenyben). [Nagydobszán egyébként eredetileg tízen jelöltették magukat, csakúgy, mint Győrben is, de egyikük (illetve Győrben két jelölt) nyilvántartásba vételét elutasították.]

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

• A polgármester-választás eredménye

Jelölt neve	Jelölő szervezet(ek)		Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Nagy János		Egységben a Városért	6440	37,42%
Dr. Vántsa Botond		Fidesz – KDNP	5629	32,70%
Kocsis Éva		Miklósért Városvédő Kör Egyesület – DK – Párbeszéd- ZÖLDEK – LMP – Zöldek – MSZP – Nép Pártján	2431	14,12%
Botló Kornél Levente		Mi Hazánk	775	4,50%
Gyurcsik József		Közösség a Fejlett Városért Egyesület – Momentum	757	4,40%
Farkas Gábor		Független	583	3,39%
Dorogi Gyula		Szolidaritás	219	1,27%
Papp István		Független	201	1,17%
Kántor Ferenc András		Független	177	1,03%
Összesen			17 212	100%

• A képviselőtestület-választás eredménye

Párt		Mandátumok	Képviselő-testület
	Fidesz – KDNP	7
	Egységben a Városért	4	P
	Miklósért Városvédő Kör Egyesület – DK – Párbeszéd- ZÖLDEK – LMP – Zöldek – MSZP – Nép Pártján	2
	Közösség a Fejlett Városért Egyesület – Momentum	1

Népesség

Szigetszentmiklós lakosságát és területét tekintve a Csepel-sziget legnagyobb települése (a fővárost nem számítva), továbbá Pest vármegye harmadik legnépesebb települése.

Nemzetiségi kötődés

• magyar: 91,3%
• német: 0,6%
• szlovák: 0,6%
• cigány: 0,5%
• bolgár: 0,2%
• ukrán: 0,1%
• ismeretlen: 8,5%

2022-ben a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szlováknak, ruszinnak, horvátnak és szerbnek, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Több nemzetiségnek van működő kisebbségi önkormányzata a településen (bolgár, cigány és német).

Vallás

A város hagyományosan református, ám napjainkban legtöbben római katolikusnak vallják magukat. Több keresztény felekezet is rendelkezik templommal a településen.

Templommal, imaházzal rendelkező közösségek

Szigetszentmiklós római katolikus temploma

• Kossuth Lajos utcai Református Egyházközség (Szalkay László és Szalkayné Villányi Csilla lelkészek) honlap
• Újvárosi Református Egyházközösség (Morva Ákos lelkész) honlap
• Római katolikus egyházközösség (Hutóczky Béla plébános) honlap Archiválva 2012. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Baptista Imaház (Paróczi Zsolt lelkipásztor) honlap Archiválva 2017. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Görögkatolikus Szervezőlelkészség (Deák Csaba parochus) honlap Archiválva 2019. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Szabadkeresztyén Gyülekezet (Gere József lelkész) honlap
• Pünkösdi Gyülekezet (Mádai Tamás lelkész) honlap
• Szent Miklós kápolna (Szentirmai Róbert parochus) honlap

Egyéb jelentős közösségek

• Evangélikus Gyülekezet (Varsányi Ferenc lelkész)
• Hit Gyülekezete (Eggendorfer Gábor lelkész)

Kisebb közösségek

A városban gyülekezeti alkalmakat tart többek között a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház is. A Szcientológia Egyház is képviseli magát egy Dianetika Misszióval a Bucka városrészben. Régebben nagyobb számban voltak jelen unitáriusok és zsidók, jelen pillanatban nincs jelentős bázisuk Szigetszentmiklóson.

A lakosság vallási megoszlása

A 2011-es népszámlálási adatokból az alábbiak állapíthatók meg a lakosság vallási megoszlásáról.

• nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 9007 (25,95%)
• római katolikus: 7847 (22,61%)
• református: 4472 (12,88%)
• ateista: 817 (2,35%)
• görögkatolikus: 492 (1,42%)
• evangélikus: 265 (0,76%)
• ortodox keresztény: 81 (0,23%)
• izraelita: 17 (0,05%)
• más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1018 (2,93%)
• ismeretlen, nem válaszolt: 10 690 (30,80%)

2022-ben vallásuk szerint 17% volt római katolikus, 10,5% református, 1,3% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,2% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 21,2% felekezeten kívüli (46,3% nem válaszolt).

Oktatási-nevelési intézményei

József Attila Általános Iskola

Bölcsődék

• Városi Bölcsőde

- 4 telephellyel működő bölcsőde

• Vackor Integrált Bölcsőde

Óvodái

• Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda
• Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda - Szivárvány Tagóvoda
• Szigetszentmiklósi Csicsergő Óvoda
• Szigetszentmiklósi Mocorgó Óvoda
• Szigetszentmiklósi Akácliget Óvoda
• Szigetszentmiklósi Napsugár Óvoda
• Szigetszentmiklósi Pitypang Óvoda
• Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Iskolái

• Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium
• Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola
• Bíró Lajos Általános Iskola
• Kardos István Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium
• Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
• Érdi Szakképzési Centrum Csonka János Műszaki Technikum
• Sziget Suli Általános Iskola

Közlekedés

Megközelítés gépkocsival

• Az M0-s autóút (körgyűrű) mindkét Csepel-szigeti lehajtója felől könnyedén elérhető a település.
• Budapestet és Szigetszentmiklóst három főbb útvonal köti össze: a Csepel-sziget régi gerincútjának tekinthető 5101-es út, a Csepel-Hárostól induló 51 101-es számú mellékút, valamint az előbbiek tehermentesítését segítő új gerincút, az 5102-es út; ezek Csepelen a II. Rákóczi Ferenc útban folytatódnak, illetve egyesülnek. A város külterületei között húzódik még, az 5101-es és 5102-es utakat, valamint az M0-st összekötő 5103-as út is.
• A Csepel-sziget délebbi települései felől a sziget keleti és nyugati oldalán húzódó útvonalakon Szigetszentmiklóson áthaladva, illetve az új Csepel-szigeti gerincúton érhető el a főváros.
• Szigetszentmiklós és Szigethalom határán a Ráckevei-Dunán Taksony felé a Taksony vezér hídon átvezető 51104-es számú mellékúton lehet átkelni, itt az 51-es főút és az 510-es főút halad az alföldi települések irányába.

Közösségi közlekedés

• MÁV-HÉV
  • A H6-os HÉV négy szigetszentmiklósi megállóval rendelkezik. Közvágóhíd HÉV-állomás irányából az első Szigetszentmiklós megállóhely, a belterület keleti széle közelében; ezt követi József Attila-telep megállóhely, az 51 101-es út és a Csépi út kereszteződésénél, ezután következik Szigetszentmiklós alsó megállóhely, az Ipari Park keleti vége közelében, utoljára pedig Szigetszentmiklós-Gyártelep HÉV-állomás, az azonos nevű városrész központjában. Korábban létezett még egy ötödik megálló, Kéktó megállóhely is, ennek helye valahol Szigetszentmiklós mh. után volt, bizonyára az azonos nevű mai szabadidőpark közelében.
• Volánbusz
  • A 38-as busz, a 238-as busz és a 278-as busz Csepel, Szent Imre térről Szigetszentmiklós központjáig közlekedik. A 279-es, a 279B, a 280-as és a 280B busz Lakihegyről az Auchan és a Leshegyi Ipari Park érintésével járják be Szigetszentmiklóst.
  • A 38A busz Szigetszentmiklós–Lakihegy közepéig szállítja az utasokat.
  • A 138-as busz hasonlóan közlekedik Lakihegyen, mint a 38-as, de csak az Auchan-t, az áruházi bekötőutat, és a hárosi kertvárost érinti. (Ezután a busz átmegy Budatétényre az M0 autóúton.)
  • Éjszaka a 938-as busz a 38-as busz útvonalán közlekedik.
  • helyközi autóbusz-járatok
    • Csepel→Szigetszentmiklós→Szigethalom→Tököl→Lórév→Makád vonalcsoport: 673, 674, 675, 676
    • Csepel→Lakihegy→Halásztelek→Szigethalom vonalcsoport: 688, 690
    • Kelenföld→Szigetszentmiklós→Szigethalom(→Tököl): 689, 691
  • Helyi autóbusz járatok: 682, 683, 684
• MAHART–PassNave

Nevezetességei, látnivalók

• Magyar Rádió Lakihegyi adótornya (ipartörténeti műemlék, az ország legmagasabb építménye, a Magyar Rádió szimbóluma. Tulajdonosa és üzemeltetője az Antenna Hungária Zrt.)
• Duna menti tanösvény
• Ádám Jenő síremléke

Múzeumok

• Helytörténeti gyűjtemény
• Ádám Jenő Emlékház [1] (Itt született 1896-ban a későbbi Kossuth-díjas (1957) zeneszerző, karnagy, egyetemi tanár, érdemes művész (1955))
• Molnár Imre Citeragyűjtemény
• Csepel Autó Gyártmánymúzeum
• Hungaricum Gombfoci Háza Múzeum
• Városi Galéria

Díszpolgárai

• Kossuth Lajos kormányzó
• Szilágyi Lajos főszolgabíró
• Gróf Bethlen István miniszterelnök
• dr. Scitovszky Béla belügyminiszter
• Kiss Tibor főszolgabíró
• Ádám Jenő zenetudós
• Jimmy Carter, az USA volt elnöke
• dr. Glatz Ferenc az MTA elnöke
• Vereczkei Ákos olimpiai bajnok kajakos
• Kardos István tanító

Híres szigetszentmiklósiak

• Dr. Czékus János Pál(1944. április 8.) vezérőrnagy, Magyarország NATO katonai képviselője (1999–2001), Szent-Györgyi Albert-díjas egyetemi tanár (1993)
• Czékus Lajos (1941. augusztus 14.), a Magyar Köztársaság sportérdemérem ezüst- és bronzfokozatával és MTV nívódíjával kitüntetett^[forrás?] sportvezető, a Magyar Labdarúgó Szövetség ügyvezető igazgatója (1989–1991), majd főtitkára (1996–1998)
• Petri Sándor (1929. január – 2016. december 5.) FIFA játékvezető, a Magyar labdarúgó Szövetség főtitkára (1972–1973), újságíró (a Játékvezető lap főszerkesztője, a Labdarúgás c. lap társszerkesztője).
• Patai János református szuperintendens
• Ádám Jenő (1896. december 12. – 1982. május 15. Budapest): zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus
• Dolinay Gyula (1850. augusztus 14., Nagyharsány – 1915. február 18.) újságíró, ifjúsági író
• Károly György (*1953. augusztus 31. Budapest – 2018. október 26.) költő, író
• Leskovics Gábor (Lecsó, *1966. június 17.) magyar rockzenész, énekes
• Borsos Vilmos (1968) labdarúgókapus, vállalkozó
• Pál Utcai Fiúk zenekar
• Vereckei Ákos (1977. augusztus 26.) kétszeres olimpiai és hatszoros világbajnok kajakozó.
• Ivanics László (1966) válogatott labdarúgó, középpályás
• S. Becz Pál (1899–1972) költő, író. Válogatott verseit, novelláit, színdarabját tartalmazzák fia, dr. Becz Miklós által kiadatott Csendes lázadó, Őszintén és Melyik úton? című kötetek.
• Bíró Lajos, entomológus 1896 és 1902 között Német-Új-Guineában végzett természetrajzi és etnográfiai gyűjtést. Egykori lakóházán, a Rákóczi utcában emléktáblát helyeztek el 1956-ban.
• Kovács Endre Arnold, szaxofonművész és zeneszerző
• Békefi Viktória színésznő-énekesnő, a Sztárban sztár leszek első évadának győztese
• Zala Judit, csokoládékészítő (Sweetic Csokoládé Manufaktúra), aki számos nemzetközi díjas terméket alkotott meg és 2019-ben (társaival együtt) világbajnoki címet szerzett a Beriolett nevű bonbonnal. 2019-ben elnyerte a Pest Megye Év Iparosa Díjat, 2020-ban pedig Az év leginspirálóbb vállalkozója díjat
• Somogyi György festőművész
• Id. Nádasdy János festőművész
• Kocsis László festőművész, grafikus
• Szabó Béla festőművész
• Puha Ferenc festőművész
• Pieronymus Kosch grafikusművész
• Zsin Judit szobrászművész

Sportélete

Labdasportok

• Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre - futball, asztalitenisz
• Szatelit Tenisz Klub
• Szigetszentmiklós Női Kézilabda Sport Egyesület
• Szigetszentmiklósi Kézilabda Sport Kör
• Batthyány Kázmér Gimnázium Diáksport Egyesület - kosárlabda
• Dunapart Sportegyesület - tenisz
• Sziget DSE Női Röplabda Szakosztály

Jégkorong

• Szigeti Bikák Jégkorong Egyesület
• Jégoroszlánok

Tánc sportok

• Felamon Modern és Jazz tánc Egyesület
• Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre - Ritmikus gimnasztika szakosztály
• DancEarth Táncsport Egyesület - akrobatikus rock&roll
• Mézeskalács Néptáncegyüttes
• Sziget Dance Táncsport Egyesület
• Sziget Diáksport Egyesület - Ritmikus gimnasztika szakosztály
• Szigetszentmiklósi Tornádó DSE Napraforgók Néptánccsoportja
• Klassz-X Szabadidő-és TáncSport Egyesület

Kerékpár

• Csepel-szigeti Kerékpáros Triatlon SE
• Szigeti Szabadidő És Kerékpáros Egyesület
• Szigetszentmiklósi Szabadidő és Kerékpáros Egyesület

Harci sportok

• Acél Ököl Shaolin Kung Fu és Szabadidősport Egyesület
• Diák Vívóegylet
• Seinchin Karate Sportegyesület
• Sziget 2008 Judo Club
• Sziget SC Birkózó Szakosztály
• Sziget Szabad Íjász és Vívó Egylet
• Szigetszentmiklós - Tököl Sportegyesület - kickbox
• Szigetszentmiklósi Tőregylet

Horgászat

• Csepel-sziget Horgász Egyesület
• Dolgozók Szigetszentmiklósi Horgász Egyesület
• Lakihegyi Szabadidő Sportegyesület - horgászat

További sportélet

• Benfica-Mundiál 93 FC - asztali labdarúgás
• Griff Siklóernyős Club és Sportegyesület - siklóernyőzés
• Lakihegyi Szabadidő Sportegyesület - szabadidősport
• Szigeti Túrázók természetjáró csoport
• Szigetszentmiklós Petanque Club
• Szigetszentmiklósi Lovas Klub
• Szigetszentmiklósi Tornádó DSE Sakk szakosztály
• Szigetszentmiklósi Futó Klub Egyesület

Testvérvárosai

• Haukipudas (1992 - Finnország)
• Gyergyószentmiklós (1996 – Székelyföld (Románia))
• Busko-Zdrój (2003 – Lengyelország)
• Specchia (2003 – Olaszország)
• Steinheim (2003 – Németország)
• Gorna Orjahovica/Горна Оряховица (2004 – Bulgária)
• Kocsani/Кочани (2004 – Észak-Macedónia)
• Muraszentmárton (Horvátország)

Források

• Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

További információk

• Szigetszentmiklós Önkormányzatának honlapja
• szigetszentmiklos.lap.hu
• Térkép Kalauz – Szigetszentmiklós
• Szigetszentmiklósi lakosok oldala Archiválva 2020. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben