Ugrás a tartalomhoz

LMP – Magyarország Zöld Pártja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
LMP – Magyarország Zöld Pártja
Adatok
ElnökSchmuck Erzsébet
Ungár Péter
Elnökségi tagokKeresztes László Lóránt
Kreitler-Sas Máté
Tetlák Örs
FrakcióvezetőUngár Péter
SzóvivőGál József és Süveg Anna
Alapítva2009. február 14.
Eredeti névLehet Más a Politika
Székház1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 36. Fsz 5.
Ifjúsági tagozatZöld Generáció Ifjúsági Tagozat
PártújságTiszta Lappal
Tagok számaCsökkenés500[1] (2019)
IdeológiaJelenlegi:
zöldpolitika
ökoszocializmus
Európa-pártiság
Történelmi:
ökokonzervatívizmus
globalizációellenesség
Politikai elhelyezkedésJelenlegi:
centrista és balközép
Történelmi:
harmadikutasság
Parlamenti jelenlét2010–jelenleg
Európai parlamenti jelenlét2014–2018
Parlamenti mandátumok
5 / 199
Megyei közgyűlési mandátumok
6 / 381
Európai parlamenti mandátumok
0 / 21
Nemzetközi szövetségekGlobális Zöldek
Európai pártEurópai Zöld Párt[2]
EP-frakcióZöldek/Európai Szabad Szövetség
Hivatalos színei
  almazöld
  fehér
Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz LMP – Magyarország Zöld Pártja témájú médiaállományokat.
Névváltozatok
Időszak
Név
2009–2020Lehet Más a Politika
2020–LMP – Magyarország Zöld Pártja

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja (röviden Zöldek) 2009-ben alakult magyarországi politikai párt. Eredeti neve 2020-ig Lehet Más a Politika (röviden LMP) volt.[3] Alapítónyilatkozata szerint a liberális, balközép és közösségelvű konzervatív politikai hagyományokból is építkező, de önmagában koherens, ökológiai és radikális demokrata politikai irányvonalat követ.

A legfontosabb kérdéseknek a részvételi és képviseleti demokrácia minőségét, a társadalmi igazságosságot, valamint a környezetvédelem és az ökológiai fenntarthatóság kérdéseit tekintik.

A párt fő témái a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés mellett a jelenlegi politikai elit korrumpálódása, a baloldali-jobboldali felosztás értelmetlensége. Célja a társadalom és a politikai elit közötti távolság csökkentése.[4][5] 2010-ben a párt 7,48%-ot ért el az országgyűlési választás első fordulóján, így bekerült az Országgyűlésbe.

2011 novemberében az Európai Zöld Párt párizsi kongresszusán az LMP-t felvették teljes jogú tagnak.[2]

2020. február 8-án a párt nevet módosított, innentől a Lehet Más a Politika helyett az LMP – Magyarország Zöld Pártja nevet használják, a hivatalos rövidítés a korábbi LMP-ről Zöldekre változott.[3]

Története

[szerkesztés]

Társadalmi kezdeményezés

[szerkesztés]

A maga elé a magyar politika megreformálását célul tűző, 2008-ban létrehozott szervezet (saját terminológiájában „társadalmi kezdeményezés”) ideológiájában a zöld pártokhoz közelálló mozgalom – az Élőlánchoz hasonlóan, de attól függetlenül – részben a Védegyletből vált ki. A 2009-es ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény konferenciájának ideje alatt a világ számos országában szerveztek megmozdulásokat, ilyen a budapesti Hősök terén megtartott performansz is.[6][7]

Párttá alakulás és a 2009-es EP-választás

[szerkesztés]

Az LMP tagjai Esztergom-Búbánatvölgyben, egy panzióban döntöttek a párttá alakulásról, itt fogadták el a párt megszervezését célzó folyamat alapító nyilatkozatát.[8][9] Az LMP 2009. február 14-én, a Művészetek Palotája éttermében tartott megbeszélés alkalmával alakult párttá. A pártot február 26-án jegyezték be hivatalosan, ennek sajtótájékoztatóján a szóvivők egyúttal bejelentették indulásukat az európai parlamenti választáson is.[10] A Humanista Párttal közösen indított Szabó Tímea vezette listájukat (LMP+HP) március 19-én mutatták be.[11]

A pártot kis összegű adományokból kívánják finanszírozni.[10] Ennek megfelelően már a párttá alakulást megelőzően internetes adománygyűjtési akciót hirdettek, melynek során február 19-ig 1600 adományozó összesen 1,17 millió forinttal támogatta az LMP-t. A Magyarországon újnak számító eszközökkel operáló akció, amelyet kampányhonlap és egy a YouTube-on megjelent vírusvideó is támogatott, módszereiben Barack Obama elnökválasztási kampányát idézte.[12] Az LMP kezdeményezte, hogy a pártok 50 millió forintban maximálják kampánykiadásaikat. A többi párt közül egyedül a Fidesz reagált pozitívan, és végül nem született megállapodás.[13][14]

Az európai parlamenti kampány során az Európai Zöld Párt támogatásukról biztosították az LMP-t,[15] és május 1-jén Daniel Cohn-Bendit személyesen kampányolt az új ökopárt mellett.[16] A választáson végül 2,6%-os eredményt ért el az LMP+HP lista, amellyel – az SZDSZ-t megelőzve – ötödik lett a pártok közül, de a mandátumszerzéshez szükséges 5%-ot nem érte el.[17] A párt 18 millió forintot költött a kampányra.[18]

A 2009-es EP-választást követő időszak

[szerkesztés]

A párt vezetői már az EP-választás előtt, illetve az eredmények megismerése után is világossá tették, hogy az LMP indulni kíván a 2010-es országgyűlési és önkormányzati választáson.[5][19] Amennyiben bekerül a parlamentbe, ellenzékben kíván politizálni.[18]

2009. július 4–5-ei 2. kongresszusán az LMP úgy döntött, hogy benyújtja megfigyelői státus iránti kérelmét az Európai Zöld Párthoz (EGP).[20] Szeptember 19-20 között megtartották a párt 3., tisztújító kongresszusát. A kongresszuson új választmányt választottak, módosították a párt alapszabályát, megtárgyalták a 2010-es magyarországi országgyűlési választásra való felkészülés menetrendjét, valamint elfogadták az Európai Zöld Párt alapelveit tartalmazó chartát és alapszabályát.[21] Október 18-án az Európai Zöld Párt malmői kongresszusán az LMP-t megfigyelő státuszban felvették a pártcsalád tagjai közé.[2]

2010-es országgyűlési választás

[szerkesztés]

Az LMP 2010. január 31-én megtartott 5. kongresszusán a tagok megszavazták a 2010-es magyarországi országgyűlési választáson induló országos listát. A Lehet Más a Politikai (LMP) megalakulása óta szorgalmazza a kampányfinanszírozás reformját. Karácsony Gergely kampányfőnök[22] első lépésként javaslatot tett a pártok kampányfőnökeinek a nyílt kampányszámla bevezetésére. A javaslatra válasz nem érkezett, de az LMP egyedül is vállalta, hogy – az adatvédelmi szempontok betartása mellett – nyilvánosságra hozza a kampánnyal kapcsolatos kiadásait és bevételeit.[23]

Az 5. kongresszuson döntöttek a 2010-es választás országos listájáról. A listavezető Schiffer András lett, Jávor Benedek, Szabó Rebeka, Mile Lajos, Ivády Gábor és Szabó Tímea előtt.[24]

Szél Bernadett

A 2010-es parlamenti választás előtt a Humanista Párt bejelentette szakítását az LMP-vel. Várady Tibor, a Humanista Párt elnöke szerint a szakítás oka:

„Volt egy belső ok, amiért nem folytattuk, az, hogy újjászervezzük a Humanista Pártot. A másik, hogy azt látjuk, hogy az LMP egyre inkább egy mainstreamebb vonalat képvisel, amiben a rendszerkritika csak egy vissza-visszatérő fűszer. Időről időre mondanak szimpatikus dolgokat, de az alapvető irány nem ez. Ehhez nem tudtunk csatlakozni.”[25]

2010. március 24-én megjelent a párt részletes (220 oldal) programja, amelyet sajtótájékoztatón mutattak be.[26] Április 11-én, a választás első fordulójában a párt, a negyedik legerősebb erőként, bekerült a Magyar Országgyűlésbe. A választás után a párt megalakulásának helyén, Búbánatvölgyben alakult meg az LMP Országgyűlési frakciója.[8] 16 fős képviselőcsoportjukat, amelynek egy ideig Kukorelly Endre költő is tagja volt, Schiffer András vezeti. 2010. októberében Ivády Gábor kilépett a pártból és a frakcióból.[27] Ezzel a képviselőcsoport létszáma 15 főre csökkent.

Az LMP-PM szakadás

[szerkesztés]
Schiffer András

2011 decemberében a sajtószabadságért folytatott tüntetések során létrejött az „Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért” (Milla) csoport, akik 2012. március 15-én már jelentékeny politikai erőt képviselve, több tízezres ellenzéki tüntetést szerveztek.[28] A Milla csoport és a Bajnai Gordon, korábbi miniszterelnök vezette Haza és Haladás Egyesület, valamint a Magyar Szolidaritás Mozgalom szövetségeként jött létre aztán az Együtt 2014, a megalakulás hírét ünnepélyes keretek közt, a 2012 október 23-i tüntetésen jelentették be, amit a Milla szervezett, és ahol Tamás Gáspár Miklós is felszólalt.

A megalakulását követően, még 2012 októberében a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 csatlakozásra hívta fel az LMP-t,[29] ami megosztotta a párt tagságát, illetve először a vezetőségét. Az LMP novemberi kongresszusának két irány közül kellett döntenie: az egyik – Schiffer András által is támogatott – javaslat kizárta volna a csatlakozást, bizonyos feltételek teljesülése esetén megengedve a tárgyalást más kérdésekben; a másik szerint – mely mögött mások mellett a frakcióvezetés: Jávor Benedek, Karácsony Gergely és Szabó Tímea állt – az LMP megkezdhette volna a tárgyalásokat, egy későbbi időpontra tolva a döntést a tényleges csatlakozásról. Hosszas kongresszusi vita után a küldöttek többsége az első irány mellett állt ki, kizárva az Együtt 2014-hez való csatlakozást. E kongresszusi döntést követően Jávor Benedek frakcióvezető és Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes lemondott tisztségéről.[30] Ezután a Bajnaival való stratégiai tárgyalás hívei létrehozták a Párbeszéd Magyarországért Platformot.[31]

A párt 2013. január 26-i kongresszusa nagy többséggel megerősítette a novemberi döntést, mely szerint nem lépnek szövetségre az Együtt 2014-gyel. Karácsony Gergely aznap este közzétette, hogy kilép. Másnap Jávor Benedek közölte, hogy a Párbeszéd Magyarországért platform kilép, és egy új, baloldali zöld pártot hoznak létre,[32] melynek később a Párbeszéd Magyarországért nevet adták.[31] A kilépők száma a két oldal szerint 70–130 fő, ami a párt tagságának mintegy 10–20%-a; Schiffer András frakcióvezető szerint nem történt pártszakadás, mivel csak a tagság kis része távozott.[32]

Az LMP frakció megszűnése, majd újjáalakulása

[szerkesztés]

A „pártszakadás” során, 2013 január, a 15 fős parlamenti frakcióból 8 képviselő lépett ki, megtartva mandátumát, így a képviselőcsoport létszáma a minimálisan előírt 12 alá csökkent, és a frakció megszűnt.[33] A házszabály értelmében a képviselők így függetlenné váltak. Hónapokkal később viszont, amikor az Alkotmánybíróság egy döntését úgy indokolta (a DK frakcióalakítási kérelmével kapcsolatban), hogy "az olyan pártlistához tartozó képviselőket, amelyeknek pártja öt százalék feletti eredményt ért el a választásokon, mindenképpen megilleti a frakcióalakítás joga", Schiffer András társelnök nyomban az AB-hoz fordult, hogy az LMP-t megilleti a frakcióalakítás joga, és a döntés hamarosan meg is született, aminek nyomán az LMP-nek ismét lett frakciója – 2013 szeptemberétől.

2014-es országgyűlési és európai parlamenti választás

[szerkesztés]

Az LMP önállóan indult a 2014. április 6-án tartott országgyűlési választáson és 5,38%-os támogatottságot kapott, így öt mandátumot szerzett az új országgyűlésben. Ezzel az eredménnyel a párt benne volt abban a négy listában, ami mandátumot nyert. Frakcióvezetőjük ismét Schiffer András, frakcióvezető-helyettesük pedig Szél Bernadett lett. A lista harmadik helyéről bejutó Sallai Róbert Benedek a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke lett.

A 2014-es európai parlamenti választáson május 25-én a párt 5,04%-os támogatottságot kapott, ami egy képviselői helyre lett elegendő az Európai Parlamentbe, ezt a listavezető Meszerics Tamás nyerte el.[34] Ezzel az első magyarországi tagja lett a Zöldek/Európai Szabad Szövetség frakciójának (Jávor Benedekkel közösen), az erdélyi Tőkés László 2007 és 2009 között volt a képviselőcsoport első magyar tagja.

Az ugyanez évben megtartott önkormányzati választásokon a párt országos szinten körülbelül 5%-os eredményt ért el, összesen negyvennégy képviselői helyet megszerezve.[35] A legjobb eredményük Szekszárdon született, ahol Hadházy Ákos 40%-ot ért el, így 6%-kal csúszott le a polgármesteri székről.

A 2016-os júliusi LMP-s pártelnöki választáson Hadházy Ákost választották meg az LMP társelnökévé, és bekerült a magyar parlamentbe és országgyűlési képviselő lett.[36]

A 2016-os szeptemberi LMP frakcióvezetői választáson Schmuck Erzsébetet választották meg.[37]

2018-as országgyűlési választás

[szerkesztés]

2017. decemberében Szél Bernadett és Gémesi György megállapodtak, és közösen indulnak az Új Kezdet párttal a 2018-as magyarországi országgyűlési választáson.[38]

Az LMP 7,1%-ot kapott a 2018-as országgyűlési választásokon ezzel 8 helyet szerzett a 199 fős parlamentben, ebből 1 főt egyéniben (Csárdi Antal).

Sallai Róbert Benedek összetűzésbe keveredett Hadházy Ákossal,[39] "mert hónapok óta fillérekért árulják az LMP-t és annak minden alapelvét".[40] Hadházy Ákos lemondott a társelnöki tisztségről, Sallai Róbert Benedeket felszólították a távozásra. 2018. július 20-án LMP etikai bizottsága Szél Bernadett társelnököt és Ungár Péter országgyűlési képviselőt három évre eltiltotta minden párttisztségtől. A döntéshozók azért büntették a két politikust, mert az április 8-i választás előtt – a kongresszus és a politikai tanács döntésével szembemenve – tárgyalt a választókerületi visszalépésekről, azaz szervezte az ellenzéki koordinációt. Ungár ezen kívül a Ron Werber szerződése körüli anomáliák miatt is felel. Schmuck Erzsébet képviselő kétéves eltiltást kapott.[41] 2018. augusztus 21-én Szél Bernadett lemondott.[42] Október elsején Szél Bernadett kilépett az LMP-ből és az országgyűlési frakcióból. Szabó Szabolcs szintén kilépett a frakcióból.[43]

2019-es európai parlamenti választás

[szerkesztés]

A 2018-as országgyűlési választásokon az LMP viszonylag jól szerepelt azonban az etikai bizottság a választások után megbüntette a párt vezetését mivel azok olyan döntéseket hoztak amelyre nem volt felhatalmazásuk. 2019. május 26-án rekord részvétel volt az EU parlamenti választáson azonban az LMP mindössze 2,18%-ot kapott, így nem szerzett mandátumot.

A 2018-as évben a párt támogatottsága jelentősen visszaesett, az EU választásokon a párt nem érte el a bejutáshoz szükséges 5%-ot. Ezek után lemondott az LMP teljes elnöksége.[44]

Szervezeti felépítése

[szerkesztés]

A pártot egy kilenctagú elnökség vezeti. Ennek tagjai a társelnökök (egy női és egy férfi), az elnökség titkára és hat további tag.

A pártot a nyilvánosság előtt a társelnökök képviselik. A területi szervezetek élére elnököket választanak, más pártokhoz hasonlóan létezik etikai[45] és számvizsgáló bizottság[45] is.

A párt harmadik kongresszusa óta rendelkezik Országos Politikai Tanáccsal[45] is, amelynek feladata a választmány ellenőrzése és a tagság felé történő jobb kommunikáció.

A pártnak 2010 márciusában mintegy 500 tagja, 34 helyi szervezete és több ezer regisztrált szimpatizánsa volt, a párt bázisát a 20-50 éves felsőfokú végzettségű, korábban pártokban nem működő civil aktivisták alkották.[46]

Társelnökei

[szerkesztés]
Az LMP társelnökei
Időszak Férfi társelnök Női társelnök Forrás
2009–2013 Országos Választmány
2013–2016 Schiffer András Szél Bernadett
2016–2018 Hadházy Ákos
2018–2019 Keresztes László Lóránt Demeter Márta [47][48]
2019–2020 Kendernay János Schmuck Erzsébet [49]
2020–2022 Kanász-Nagy Máté [50]
2022– Ungár Péter [51]

Párttagok száma

[szerkesztés]
A Lehet Más a Politika tagjainak száma
Év Tagok száma
2010. Növekedéskb. 500 fő[52]
2011. Növekedéskb. 700 fő[53]
2015. Növekedéskb. 1900 fő[54]
2016. Csökkenés1756 fő[55]
2019. Csökkenéskb. 500 fő[56]

Ideológia, pártprogram

[szerkesztés]

Alapító nyilatkozata szerint hármas (liberális, baloldali és konzervatív) értékrendet képvisel, ezzel együtt gyakorlati politikájának több elemében szemben áll a korábban kormányzó baloldali és liberális pártokkal (MSZP, SZDSZ). Ugyanakkor egyes szerzők szerint[57] az LMP az 1968-as alapú újbaloldali mozgalmakhoz hasonlít leginkább, köszönhetően globalizációkritikus politikájának, amiben éppenséggel a definíció szerint baloldali politikai elemeket is adaptált[58] a radikális jobboldali Jobbik is osztozik velük multiellenes törekvéseivel.

A határon túli magyarok melletti kiállással az LMP a fentiek mellett következetesen hangoztatja a nemzeti önrendelkezés és a magyar közösségek nyelvi-, és kulturális megmaradásának fontosságát.

Választási eredményei

[szerkesztés]

Országgyűlési választások

[szerkesztés]
Választás
 Országos szavazatok száma Országos szavazatok aránya Mandátumok száma
 Mandátumok aránya
 Parlamenti szerepe
2010-es 383 876 7,48%
16 / 386
 4,15% ellenzék
2014-es 268 840 5,49%
5 / 199
 2,51% ellenzék
2018-as 404 428 7,10%
8 / 199
 4,02% ellenzék
2022-es1 1 947 3311 34,44%1
5 / 199
 2,51% ellenzék

1Az Egységben Magyarországért részeként.

Európai parlamenti választások

[szerkesztés]
Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
20091[17] 75 522 2,61% 0/22 - -
2014[34] 116 904 5,04% 1/21 Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) Európai Zöld Párt
2019[59] 75 498 2,18% 0/21 - -

1A Humanista Párttal közös listán.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Párttagok száma 2019
  2. ↑ a b c Párizsi kongresszus: az Európai Zöld Párt teljes jogú tagja lett az LMP (magyar nyelven). Lehet Más a Politika, 2011. november 13. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  3. ↑ a b Nevet változtatott az LMP (magyar nyelven). Magyar Hang, 2020. február 8. (Hozzáférés: 2020. február 8.)[halott link]
  4. ↑ Az LMP programja. [2009. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  5. ↑ a b LMP: A tét, hogy bebetonozzuk-e a kétpártrendszert (magyar nyelven). EurActiv, 2009. június 2. [2011. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  6. ↑ Az LMP felhívása a budapesti performansz támogatására. [2013. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 3.)
  7. ↑ A koppenhágai csúcsra készített video
  8. ↑ a b Az LMP Esztergomban, Esztergommal. [2011. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. ↑ Alapító Nyilatkozat és Kezdeményezésünk céljai (magyar nyelven). Lehet Más a Politika. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 2.)
  10. ↑ a b Új kihívó a hazai politikában – hivatalosan is párttá alakult az LMP (magyar nyelven). Lehet Más a Politika, 2009. február 26. [2009. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  11. ↑ Az LMP bemutatta a Humanista párttal állított közös EP listáját (magyar nyelven). Lehet Más a Politika, 2009. március 19. [2009. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  12. ↑ Pár ezres felajánlásokból próbál párttá válni az LMP (magyar nyelven). index.hu, 2009. február 19. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  13. ↑ Kovács Anna: Ötvenmilliós határt javasol a kampányköltségeknek az LMP (magyar nyelven). MR1-Kossuth Rádió, 2009. április 7. (Hozzáférés: 2009. június 9.)[halott link]
  14. ↑ Itt az LMP antikampány kampánya - kinek lenne jó? (magyar nyelven). HírExtra, 2009. április 8. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  15. ↑ Az LMP-t támogatják az európai zöldek (magyar nyelven). Hírszerző, 2009. május 18. [2009. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  16. ↑ Bodoky Tamás: Csak beszélnek a zöld forradalomról (magyar nyelven). index.hu, 2009. május 7. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  17. ↑ a b Eredmények (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. [2014. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 7.)
  18. ↑ a b Az LMP nem koalíciózna (magyar nyelven). FigyelőNet, 2009. június 20. (Hozzáférés: 2009. június 24.)
  19. ↑ Szabó Tímea: Az LMP elérte az elsődleges célját (magyar nyelven). HírTV, 2009. június 7. [2009. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 9.)
  20. ↑ Az Európai Zöld Pártba tart az LMP (magyar nyelven). Lehet Más a Politika, 2009. július 6. [2009. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 8.)
  21. ↑ http://www.lehetmas.hu/hirek/604 Archiválva 2009. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Lezárult a Lehet Más a Politika tisztújító kongresszusa
  22. ↑ „Nem a pénzen fog múlni az LMP sikere” – interjú Karácsony Gergellyel (magyar nyelven). Népszava, 2010. január 25. (Hozzáférés: 2010. február 1.)[halott link]
  23. ↑ Nyílt kampányszámlát indított az LMP (magyar nyelven). Népszava, 2010. január 27. (Hozzáférés: 2010. február 2.)[halott link]
  24. ↑ http://www.lehetmas.hu/hirek/1069 Archiválva 2010. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Az LMP országos listája 2010-ben
  25. ↑ http://turulmeme.com/ajanlas/szakitottak-az-lmp-vel-interju-varady-tiborral-a-humanista-part-elnokevel/407264.aspx Archiválva 2020. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Interjú Várady Tiborral
  26. ↑ http://lehetmas.hu/upload/9/9/201003/LMP_Program_2010_1.pdf Archiválva 2010. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Az LMP 2010-es választási programja
  27. ↑ az LMP lehet az SZDSZ 2. [2010. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 29.)
  28. ↑ https://index.hu/belfold/2012/03/15/kifogyoban_a_szufla_az_egymillios_tuntetesekbol/
  29. ↑ Az Együtt 2014 az LMP felé nyit először, Index, 2012. november 14.
  30. ↑ Miklósi Gábor: Az LMP nemet mondott Bajnaiéknak (magyar nyelven). Index, 2012. november 18. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  31. ↑ a b A Párbeszéd Magyarországért Pártra cseréli a Platform szót a nevében (magyar nyelven). Index, 2013. február 3. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  32. ↑ a b Szétszakadt az LMP (magyar nyelven). Index, 2013. január 27. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  33. ↑ Megszűnik az LMP-frakció (magyar nyelven). Index, 2013. február 8. (Hozzáférés: 2013. február 8.)
  34. ↑ a b Tájékoztató adatok az Európai Parlamenti választás összesített eredményéről Archiválva 2017. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben valasztas.hu
  35. ↑ Tájékoztató adatok a Lehet Más a Politika országosan összesített eredményeiről, valasztas.hu
  36. ↑ Alfahir.hu http://alfahir.hu/hadhazy_akos_veszi_schiffer_andras_helyet Archiválva 2016. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
  37. ↑ https://index.hu/belfold/2016/09/13/lmp_frakciovezeto_schmuck/
  38. ↑ http://hvg.hu/itthon/20171202_lmp_uj_kezdet
  39. ↑ Balhé az LMP-ben: Sallai Róbert Benedek nekiment Hadházy Ákosnak. index.hu. (Hozzáférés: 2018. április 14.)
  40. ↑ Én, az agresszor. mandiner.hu. [2018. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 15.)
  41. ↑ Az LMP kongresszusa felülbírálhatja Szél Bernadett eltiltását. 24.hu. [2018. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 20.)
  42. ↑ Szél Bernadett döntött: lemond az LMP éléről. index.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  43. ↑ Szél Bernadett kilépett az LMP-ből. 24.hu. (Hozzáférés: 2018. október 1.)
  44. ↑ Lemondott az LMP teljes elnöksége. origo.hu. (Hozzáférés: 2018. december 16.)
  45. ↑ a b c http://lehetmas.hu/rolunk/szervezet Archiválva 2011. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Az LMP szervezeti felépítése
  46. ↑ HVG magazin, 2010. április 3. 49. oldal
  47. ↑ Szél Bernadett és Keresztes László Lóránt lett az LMP két társelnöke (magyar nyelven). Index, 2018. május 26. (Hozzáférés: 2018. május 28.)
  48. ↑ Német Tamás: Demeter Mártát megválasztották az LMP társelnökének. index.hu, 2018. október 20. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
  49. ↑ Schmuck Erzsébet lett az LMP női társelnöke (hu-HU nyelven). 24.hu, 2019. november 23. [2019. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  50. ↑ https://24.hu/belfold/2020/08/30/lmp-tisztujitas/
  51. ↑ https://444.hu/2022/08/27/ungar-petert-valasztottak-meg-az-lmp-tarselnokenek
  52. ↑ Magyarországi párttagok száma 2010
  53. ↑ Magyarországi párttagok száma 2011
  54. ↑ Magyarországi párttagok száma 2015
  55. ↑ Magyarországi párttagok száma 2016
  56. ↑ Magyarországi párttagok száma 2019
  57. ↑ http://hvg.hu/velemeny/20090628_krausz_lmp_demagogia Papp László Tamás: Kritizálnak a balos mozgalmak – receptjeik vitathatók
  58. ↑ https://index.hu/belfold/2009/06/15/jobbik/ Erősen balos párt a Jobbik
  59. ↑ https://www.valasztas.hu/osszesitett-eredmenyek_ep2019

További információk

[szerkesztés]
Wikihírek
Wikihírek
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=LMP_–_Magyarország_Zöld_Pártja&oldid=27197211”