Ugrás a tartalomhoz

Tőkés László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tőkés László
A 2010-es tusnádfürdői nyári szabadegyetemen
A 2010-es tusnádfürdői nyári szabadegyetemen
Született1952. április 1. (72 éves)
Kolozsvár, Románia
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
SzüleiTőkés István
Foglalkozásapolitikus, lelkész
Tisztsége
  • püspök
  • az Európai Parlament képviselője (2007. december 10. – 2009. július 13.)
  • az Európai Parlament képviselője (2009. július 14. – 2014. június 30.)
  • az Európai Parlament Alelnöke (2010–2012)
  • az Európai Parlament képviselője (2014. július 1. – 2019. július 1.)
IskoláiKolozsvári Protestáns Teológiai Intézet (1971–1975)
Kitüntetései
  • Four Freedoms Award – Freedom of Worship (1990)
  • Geuzenpenning (1991)
  • Robert Schuman-emlékérem (2009)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tőkés László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tőkés László (Kolozsvár, 1952. április 1. –) református lelkész, az 1989-es romániai forradalom meghatározó alakja, 1990-től 2009-ig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. 2007-től 2019-ig európai parlamenti (EP) képviselő, 2010–2011-ben az EP egyik alelnöke volt.[2] Alapításától, 2003-tól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), 2004-től a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) és 2000-től a Pro Universitate Partium Alapítvány (PUPA) kuratóriumának elnöke.

Élete

[szerkesztés]

Tőkés József református esperes unokája, apja Tőkés István református lelkész, anyja Vass Erzsébet.

1971-ben érettségizett a kolozsvári 11-es sz. középiskolában.[3]

Egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte 1971–1975 között. Ezután 1984-ig Brassóban, majd Désen volt református segédlelkész. Az állami és egyházi hatóságokkal szembeni ellenállása, egyházi és kisebbségi természetű kritikai munkássága miatt törvénytelenül kizárták a lelkipásztorok köréből. 1984–1986 között 25 hónapig munkanélküli volt.

1986-ban Temesváron lett segédlelkész, majd rendes lelkész. 1988–89-ben az egyházi állapotokat és a romániai falurombolást bíráló megnyilatkozásaiért folyamatosan zaklatták. 1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítottak ellene, megfosztották szószékétől, és a szilágysági Menyő községbe száműzték. Tőkés nem engedelmeskedett a felsőbb utasításnak, ellenállását a presbitérium támogatta. A hatalmi akarattal való szembeszegülés vezetett a temesvári népfelkeléshez.[4]

1990-ben, a forradalom után rövid ideig a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagja volt. A tagságról később lemondott, többek között a marosvásárhelyi fekete március következtében is.

Ugyanebben az évben megválasztották a Királyhágómelléki református egyházkerület püspökévé, valamint a Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke lett. 1990 februárjától 2003 januárjáig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke volt;[5] 1996-ban a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé választották.

1999-ben kezdeményező alapítója a Partiumi Keresztény Egyetemnek, amelynek elnöki tisztét töltötte be, 2000-től az egyetemet fenntartó Por Universitate Partium Alapítvány (PUPA) elnöke mindmáig. 2003-tól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke,[6] 2004-től a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács elnöke.

Szerepe az 1989-es romániai forradalomban

[szerkesztés]
Bővebben: 1989-es romániai forradalom

A temesvári református templom falán lévő két táblán két módon írva egyazon dátum szerepel: „1989 XII 15” és „15 XII 1989”, s négy nyelven adja hírül a világnak a hely s a nap történelmi jelentőségét. A magyar nyelvű szöveg a következő: „Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom.”[7][8]

1989. december 15-én a román titkosrendőrség, a Securitate emberei kivonultak, hogy Tőkést – a hatóságokkal együttműködő akkori nagyváradi református püspök beleegyezésével – egy szilágysági kis faluba deportálják, de egyházának tagjai – és számos román anyanyelvű szimpatizáns – körbeállták a lelkészi hivatalt és házat, elodázva a hatóságok fellépését.

A Tőkés László melletti kiállás december 16-án kapott rendszerellenes jelleget, amikor a tiltakozók egy része átvonult a közeli Mária térre, négy férfi leállította a villamosokat, egyikük a villamos ütközőjéről bíztatta az egyre duzzadó tömeget újabb és újabb kommunista-ellenes jelszavak skandálására. Miután a tömeg elindult megostromolni a pártházat, a parókia őrizetlenül maradt, a karhatalom emberei betörtek a templomba, Tőkés Lászlót és áldott állapotban levő feleségét megverték és Menyőbe szállították.[9]

December 17-én a sorkatonaság tűzparancsot kapott, amit végre is hajtott, több, mint 100 ártatlan, fegyvertelen ember esett áldozatul a megtorlásnak.

December 20-án a katonaság megtagadta a fegyvertelen emberek további mészárlását, Temesvár főterén több tízezer ember éltette a szabadságot.

December 21-én több erdélyi városban és Bukarestben is tömegek vonultak ki Nicolae Ceaușescu ellen tüntetni.

December 22-én a diktátor és felesége elmenekült, de elfogták mindkettőjüket, december 25-én pedig rögtönítélő bíróság elé állították és kivégezték őket. A hatalmat december 22-én a részben közismert ellenállókból, részben addig mellőzött kommunistákból álló Nemzeti Megmentési Front vette át.[10]

1989 után

[szerkesztés]

1990-ben az ideiglenes Nemzeti Megmentési Front tagja, 1990–2003 között az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, 1990-től a Királyhágómelléki református egyházkerület püspöke, 1991-től a Partiumi Közlöny szerkesztőbizottságának elnöke, a romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke; 1992-től az Európai Tiszteletbeli Szenátus tagja, a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Reformátusok Világszövetsége elnökségi tagja volt. A Johannita Lovagrend tagja; 2004-től az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, 2007-től az Európai Parlament képviselője.

Politikai szerepvállalása

[szerkesztés]
Tőkés László az Erdély jelene és jövője konferencián 1993-ban

Tőkést az 1989-ben megalakult RMDSZ tiszteletbeli elnökévé választották a forradalmat követően. Az 1990-es évek elején a román hatalom komoly erőfeszítéseket tett lejáratására, népszerűségének letörésére.

A kilencvenes évek elején az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet a Fekete-tenger partján fekvő Neptun üdülőhelyen titkos találkozót szervezett a romániai magyarság és a román hatalom képviselői között. Az RMDSZ részéről Borbély László, Frunda György és Tokay György jelentek meg (felhatalmazás nélkül), és tárgyaltak, majd titkos megállapodást kötöttek.[11][12] Tőkés László ez ellen tiltakozott.

A 20. század utolsó évtizedében sokszor felemelte a hangját a forradalom alatt történtek kivizsgálása érdekében. Megalapította a Partiumi Keresztény Egyetemet, amely akkoriban az egyedüli magyar felsőoktatási intézmény volt Erdélyben (s amely nemcsak vallásoktatókat, hanem közgazdászokat, nyelvtanárokat is képez). 1996-ban tiltakozott az RMDSZ kormánykoalícióban való részvétele ellen. A 2000-es romániai parlamenti választások előtt arra szólította fel a magyarságot, hogy ne szavazzon az RMDSZ-re.

2002-ben beperelte az RMDSZ-t a bukaresti bíróságon, mert annak vezetősége és miniparlamentje a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva, elszabotálta a(z erdélyi magyar) belső választások kiírását. A kereset eredménytelen maradt.[forrás?]

2003-ban az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán a szövetség a tiszteletbeli elnöki tisztség eltörlése mellett döntött. Tőkes ezután megszervezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), amely a különböző autonómiaformák elérését tűzte ki céljául, és meghívta az RMDSZ-t mint a politikum képviselőjét, hogy a civil szervezetekkel és egyházakkal együtt vegyen részt a Nemzeti Tanács munkájában.

Később a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács szervezésében, munkájában is részt vett.[13]

2004-ben harmadik, és egyben utolsó püspöki mandátumát nyerte el, újabb hat évre. Az év őszén mint az EMNT elnöke közvetíteni próbált az RMDSZ és az erdélyi Magyar Polgári Párt között, a parlamenti választás előtti kiegyezés érdekében.

2007-ben

2007-ben a romániai EP-választások során a szavazatok 3,44%-át szerezte meg, ezzel bejutott az Európai Parlamentbe. Az Európai Néppárthoz való csatlakozását a szintén néppárti PD-L-es román és az RMDSZ-es képviselők azonban megakadályozták, így végül az Európai Zöldekkel együttműködő Európai Szabad Szövetség (EFA) nevű csoportba lépett be, és az Európai Zöldek – Európai Szabad Szövetség frakció tagja lett.

2008-ban szintén megpróbált közvetíteni a Magyar Polgári Szövetség mellett közben megalakult Magyar Polgári Párt és az RMDSZ között, hogy a magyarságnak egységes, erős képviselete lehessen a román parlamentben, ismét sikertelenül.

A 2009-es romániai EP-választásokon megint mandátumot szerzett, ezúttal mint az EMNT és az RMDSZ közös jelöltje. Ezután az Európai Néppárt frakciójának tagja lett. 2010 júniusában az EP-alelnöki posztjáról leköszönő Schmitt Pál utódjául jelölte a Fidesz, majd az Európai Néppárt frakciója meg is választotta.[14]

2010 októberében egy új romániai magyar párt megalapításának ötletét vetette fel.[15] Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2012 februárjában tartotta első küldöttgyűlését, ahol Toró T. Tibort választották meg elnöknek.[16]

Egyéb

[szerkesztés]

Tőkés László nevét viseli a Tőkés László Alapítvány, amely a Tőkés László-díjat ítéli oda.

2011. január 24-én, a debreceni okmányirodában Máté fia, és Toró T. Tibor társaságában beadta magyar állampolgárságra vonatkozó kérelmét.[17] 2012-ben Andrassew Iván Ne vígy minket a kísértésbe című kötetében hiteles archív levelezések nyilvánosságra hozatalával a Tőkés Lászlóról kialakult addigi lelkészi, politikai kép újrarajzolására tett kísérletet.

Díjak, elismerések[18]

[szerkesztés]
1991. szeptember 21-én a Szent István-bazilika sekrestyéjében

Művei

[szerkesztés]
  • Zur Winterzeit der Welt (társszerző, Berlin, 1980)
  • With God, for the people. The autobiography of Laszlo Tokes; as told to David Porter; Hodder & Stoughton, London, 1990
  • Temesvár ostroma 1989; Hungamer, Bp., 1990 (naplójegyzetek, levelek, dokumentumok)
  • "Ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság". Válogatás Tőkés László igehirdetéseiből, 1986–1990; Református Zsinati Iroda, Bp., 1990
  • Istennel a népért. Tőkés László életútja ahogyan David Porternek elmondta; angolból ford. Főgler Klára; Aranyhíd, Bp., 1991
  • „Ideje van a szólásnak” (válogatott írások, Nagyvárad, 1993)
  • Egy kifejezés és ami mögötte van / What's behind a statement; Balaton Akadémia, Vörösberény, 1993 (Balaton Akadémia könyvek)
  • Temesvár szellemében. Ökumenia és megbékélés (Nagyvárad, 1996)
  • Temesvári memento (Kolozsvár, 1999)
  • Asediul Timişoarei (Temesvár ostroma); románra ford. Gelu Pateanu; Ed. de Eparhia Reform. de pe lângă Piatra Craiului, s.l., 1999
  • Remény és valóság. Egyház- és kisebbségpolitikai írások, 1989–1999; szerk. Barabás Zoltán; Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Oradea, 1999
  • Rádióba mondom. Rádiós igehirdetések, igei alapú beszédek (2001-2003); Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad, 2003
  • Remény és valóság. Összegyűjtött írások; új, jelentősen bőv. kiad.; Mundus, Bp., 2006 (Protestáns művelődés Magyarországon)
  • Hit és nemzet. Tőkés László breviáriuma. Ady Endre verseivel; vál., szerk. Jánosi Zoltán, vál., összeáll. Farkas Ernő; Magyar Napló, Bp., 2017

Magánélete

[szerkesztés]

Felesége, akivel az üldöztetést végigszenvedte, Joó Edit volt, akitől 2011 februárjában elvált.[23] Két fiuk (Máté és Márton) és egy lányuk (Ilona) van. 2013-ban feleségül vette Lévay Tündét (1982), 2014-ben gyermekük született.[24]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Upheaval in the East: Ceausescu's Fall; 2 Rumanians Defend the Leader's Execution and Secret Trial (angol nyelven), 1989. december 29. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
  2. ↑ hvg.hu
  3. ↑ Tiltott évkönyv. A kolozsvári Báthory István alapította 411 éves líceum kiadványa. Kolozsvár, 1990. 89. o.
  4. ↑ Tőkés László: Temesvár ostroma '89, Hungamer Kft, Budapest, 1990, 169. o.
  5. ↑ RMDSZ kongresszus, tabuk nélkül. https://www.transindex.ro. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  6. ↑ Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az autonómiáért küzd. 24.hu, 2003. december 14. (Hozzáférés: 2021. október 24.)
  7. ↑ Tőkés László: Temesvár ostroma 1989. Budapest, 1990. IV. képtábla
  8. ↑ Mandics György: Temesvári Golgota. Budapest, 1991; Második, átdolgozott kiadás: A manipulált forradalom. Arad, 2009, 13–45. o.
  9. ↑ 1989 decembere Temesváron: a katonák fejszékkel estek a templomajtónak (magyar nyelven). erdelyinaplo.ro. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  10. ↑ Borbély Imre: Harc a nemzet érdekében, Kárpátia könyvkiadó, 2017, 41-53 oldal 
  11. ↑ atlatszo.hu
  12. ↑ Színfalak mögött zajlik a párbeszéd Krónika, 2014. október 8.
  13. ↑ Brüsszelben tanácskozik a Kárpát-medencei Autonómia Tanács
  14. ↑ Tőkés László az Európai Parlament új alelnöke – Fn.hu, 2010. június 15.
  15. ↑ Új hazai magyar párt alakulhat (Tőkés László alternatívát javasol) – Háromszék.ro, 2010. október 4.
  16. ↑ Elfogadták az EMNP keretprogramját, Toró T. Tibor lett az elnök Archiválva 2018. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben – mno.hu, 2012. február 25.
  17. ↑ Tőkés László Debrecenben kérte a honosítását Archiválva 2011. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Rádió 2011. január 24.
  18. ↑ Tőkés László: Tőkés László - önéletrajz. tokeslaszlo.ro. (Hozzáférés: 2022. április 1.)
  19. ↑ Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  20. ↑ Iohannis visszavonta Tőkés román állami kitüntetését. mno.hu. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 3.)
  21. ↑ Magyar Becsület Renddel tüntették ki Tőkés Lászlót. szekelyhon.ro. (Hozzáférés: 2016. március 12.)
  22. ↑ Zajzoni Rab István-díjat kapott Brassóban Tőkés László. erdely.ma, 2021. október 12. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
  23. ↑ Tőkés László elvált. Heti Válasz, 2011. február 24. [2011. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 6.)
  24. ↑ Tőkés László új felesége gyereket vár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Tőkés László honlapja
  • Kitekintő.hu: Tőkés László portréja
  • A kilakoltatás előtti események a román kultuszminisztérium vezetője szerint (románul)
  • Tőkés László perel a róla szóló könyv miatt
  • EP
  • Sáfrán István: Íme az ember. Tőkés László; Új Idő, Bp., 1990
  • Kósa Csaba: Tőkés László, a várvédő; Magyar Fórum, Bp., 1992
  • Péterffy Gyöngyi: Prometheus. Tőkés Lászlónak. For Tőkés László; angolra ford. Mészáros Sándor; Pénzes Gyula, Bethlehem, 1995
  • Katona Szabó István: Tőkés László "radikalizmusa"; Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány, Bp., 1997 (Századvégi tanulságok)
  • Fazekas Valéria: Tőkés püspök kálváriája; magánkiadás, Debrecen, 2000
  • Szívközelben. Fazekas Valéria beszélgetőtársai: Tőkés László, Szervátiusz Tibor, Péterffy Árpád, Miske László, Szabó Magda, Bereményi Géza, Makovecz Imre, Csoóri Sándor, Jankovics Marcell, Szörényi Levente, Vásáry Tamás, Sára Sándor, Gyurkovics Tibor; Kairosz, Bp., 2009
  • Molnár János: Szigorúan ellenőrzött evangélium, 1-3.; Partium, Nagyvárad, 2009–2010
    • 1. 2009
    • 2. 2010
    • 3. Dokumentumtár a Szigorúan ellenőrzött evangélium II. kötetéhez / Név- és fedőnévmutató a Szigorúan ellenőrzött evangélium I. és II. kötetéhez; 2010
  • A forradalom szikrája. Kézirat gyanánt. Szamizdat; összeáll. Kuszálik Péter; Kuszálik Péter, Târgu Mureş, 2011
  • Andrassew Iván: Ne vígy minket a kísértésbe; Noran Libro, Bp., 2012
  • Molnár János: A Securitate célkeresztjében. Tőkés László küzdelme a román politikai rendőrséggel; Kriterion, Kolozsvár, 2013
  • Szilágysági szabadító Karácsony. Tövisháti emlékezések, 1989–2014; szerk. Molnár Kálmán; 3. bőv. kiad.; s.n., Nagyvárad, 2014
  • A Tőkés László Alapítvány 25 éve; szerk., összeáll. Néző István; Tőkés László Alapítvány, Kisvárda, 2014
  • Molnár János: Szigorúan ellenőrzött evangélium, 1-4.; 2. jav. kiad.; Kriterion, Kolozsvár, 2014
  • Temesvár, Románia Csillaga árnyékában; szerk. Nagy Attila; EMNT, Kolozsvár, 2014 (EMNT-könyvek)
  • Egy forradalom a média tükrében. A Temesvári Református Gyülekezet, Tőkés László és az 1989-es romániai forradalom a magyar nyelvű rádiókban; szerk. Nagy Attila; EMNT, Kolozsvár, 2014 (EMNT-könyvek)
  • Isten szeretetében, Erdély ölelésében. Meglepetéskötet Tőkés László 70. születésnapjára; szerk. Kóczián Viktória, Sándor Krisztina, Szilágyi Zsolt; Méry Ratio–Pro Minoritate Alapítvány–EMNT, Bp., 2022 (Pro minoritate könyvek)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tőkés_László&oldid=27566825”