Ugrás a tartalomhoz

Járóka Lívia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Járóka Lívia
2014 februárjában
2014 februárjában
Született1974. október 6. (50 éves)
Tata
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségecigány
Foglalkozásaszociálantropológus
politikus
Tisztsége
  • az Európai Parlament képviselője (2004. július 20. – 2009. július 13.)
  • az Európai Parlament képviselője (2009. július 14. – 2014. június 30.)
  • az Európai Parlament képviselője (2017. szeptember 15. – 2019. július 1.)
  • az Európai Parlament képviselője (2019. július 2. – 2024. július 15.)
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Járóka Lívia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Járóka Lívia Renáta (Tata, 1974. október 6.) cigány származású szociálantropológus, politikus, az Európai Parlament (EP) magyar képviselője a Fidesz színeiben. Az 1986-ban, 1989-ben és 1994-ben is megválasztott Juan de Dios Ramírez Heredia(wd) spanyol EP képviselő után,[1] ő volt a második roma (de az első roma nő), aki valaha is az Európai Parlament tagjává vált és akit később az EP alelnökévé is megválasztottak.[2]

Tanulmányai

[szerkesztés]

1995-ben kezdte meg felsőfokú tanulmányait a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola angol szakán, ahol 1998-ban szerzett tanári diplomát. Ezután posztgraduális képzésen vett részt a Közép-európai Egyetem varsói szociológia tanszékén 1999-ig, majd a londoni University College London antropológia szakán 2000-ig. 2000-2001-ig a Közép-európai Egyetem (CEU) Nacionalizmus tanszékén kutatói programban vett részt. 2001-től 2004-ig Master of Philosophy (MPhil) doktori (PhD) képzésen vett részt a University College London antropológia tanszékén. Disszertációjának témája: „Etnikus kapcsolatok és a mindennapi élet: A józsefvárosi romák etnográfiája” volt[3] A szociális antropológia doktori fokozatát (PhD) 2012-ben szerezte meg a londoni University College-ban. [4][5][6][7]

Kutatói pályafutása

[szerkesztés]

Szociológiai disszertációja a cigány diákok a magyar közép-, illetve felsőoktatásban betöltött helyéről, szerepéről szólt. Első jelentősebb kutatása a pécsi Gandhi Gimnázium[8] cigány tanulóiról készült felmérése volt, amit 1998 és 2001 között végzett. Később a józsefvárosi cigány etnikum körében végzett terepkutatásokat.

2004-ben Werner Grenn-ösztöndíjban részesült. Kutatói munkáján túl a berlini székhelyű Európai Migrációs Iroda cigány szakértőjeként is[9] és rövid ideig a „Rádió C” munkatársaként is dolgozott.

Publikációja magyar nyelven

[szerkesztés]

Közéleti pályafutása

[szerkesztés]
15 éves gimnazista voltam, és az akkori ex-KISZ, a DEMISZ helyett mi Szájer Józsefet és a Fideszt erősítettük itt Sopronban. Mámorosnak éreztük onnantól nemzeti ünnepeinket és a hétköznapokat is azzá tette a remény. A szabadság meghozta a várva várt egységet az Európai Unióban is, amiről ma már tudjuk, milyen törékeny.
– Járóka Lívia, az Európai Parlament fideszes alelnökének közleményéből a Páneurópai piknik 30. évfordulója alkalmából[10]

Szájer József 2003 szeptemberében kereste meg, miután korábban is készített a Fidesz részére szakértői anyagokat. Bármilyen, általa fontosnak tartott témáról írhatott. Akkoriban a CEU Nacionalizmus Tanszékén a kisebbségi önkormányzati rendszert tanulmányozta egy kurzuson, ahol arról volt szó, hogy mennyire importálhatók a külföldi multikulturális modellek a hazai nemzetiségi viszonyokra. Az oktatásügyet is tanulmányozta és a pécsi Gandhi Gimnáziumban tanulók körében készített két, az identitásvállalást vizsgáló mélyinterjús kutatást. A Fidesz felkérésének következtében a kutatásainak anyaga a párt háttéranyagává vált.[11] 2004-ben a Fidesz jelöltjeként elindult a Fidesz listáján az európai parlamenti (EP) választáson, melyen mandátumot szerzett és ezáltal az első cigány származású nő lett az Európai Parlamentben. Az Európai Néppárt és az Európai Demokraták közös frakciójának tagja lett. Az állampolgári jogok, bel- és igazságügyi, valamint a nők jogaival és esélyegyenlőséggel foglalkozó bizottságok tagja, ill. a kulturális-oktatási bizottság póttagja lett.

2006-ban a Világgazdasági Fórum társszervezetének, A Világ Fiatal Vezetőinek Fórumának tagjai közé választották. Ugyanebben az évben, mint európai parlamenti képviselő megkapta Az év képviselője díjat az igazságosság és alapvető jogok kategóriában.

Több, cigányok felzárkóztatásával foglalkozó egyesület, társaság tagjaként is működött. Egy interjúban elmondta, hogy a becslések szerinti kilenc millió európai roma "valódi képviselőjének" tartja magát, amelyek többsége a közép-, keleti és délkelet-európai országokban él.[12]

Európa napi fogadás a budapesti Vigadóban, Járóka Lívia beszédet mond (2019)

2009-ben az Európai Néppárt EP-választási kampányának „arca” lett az uniós tagállamokban 25 millió példányban kiadott DVD-n.[13] A 21 nyelven készült, több éven át forgatott videofilm főszereplője volt, mert az Európai Néppárt őt tartotta legalkalmasabbnak arra, hogy közelebb hozza a lehetséges választókhoz azokat az értékeket, amelyekre a néppárt kampánya épült: a családot, a jólétet, a biztonságot és a szolidaritást.[14]

A magyar EU-elnökség idején végzett kiemelkedő munkájáért 2011-ben Schmitt Pál köztársasági elnök Járóka Líviának Köztársasági elnöki érdemrendet adományozott.[15]

Ugyanebben az évben a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Szent Adalbert-díjjal jutalmazta a képviselő-asszony széles körű, a keresztény szeretet szellemében végzett társadalmi felzárkóztatást elősegítő tevékenységét.[16]

2013-ban újra elnyerte, mint európai parlamenti képviselő, "Az év képviselője" díjat az igazságosság és alapvető jogok kategóriában. 2016-ban pedig elnyerte a Wallenberg díjat.[17][18]

Járóka Lívia ismét az Európai Parlament képviselője lett, miután megkapta a 2017. szeptember 1-i hatállyal lemondó Pelczné Gáll Ildikó mandátumát.[19] 2017 november 15-én alelnöknek is megválasztják.

Járóka Líviát 349 szavazattal és Dobrev Klárát 402 szavazattal 2019. július 3-án az Európai Parlament 14 alelnöke közé választották.[20][21][22]

2021 március 24-én az Európai Parlament felfüggesztette Járóka Lívia mentelmi jogát miután egy kisebb jelentőségű közlekedési kihágással kapcsolatosan megtagadta az együttműködést a belga hatóságokkal. [23][24]

Családja

[szerkesztés]

Férjezett, két gyermek édesanyja.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Juan de Dios Ramírez Heredia Archiválva 2019. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, romarchive.eu (angolul)
  2. ↑ Lívia Járóka Archiválva 2019. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, eu40.eu (angolul)
  3. ↑ "Számomra a politikai iszapbirkózás egy teljesen új terület" Archiválva 2017. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. Nemzetisegek.hu. 2004. júl. 5.
  4. ↑ Lívia Járóka EPP Hungary (Fidesz-Magyar Polgári Szövetség) Archiválva 2019. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, eu40.eu (angolul)
  5. ↑ 'I owe it to my people'. Theguardian.com (angolul)
  6. ↑ Livia Jaroka Position: Member, European Parliament, Hungary Archiválva 2019. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, login.ceu.hu (angolul)
  7. ↑ Livia Jaroka eanthropologist member politician , prabook.com
  8. ↑ Járóka Lívia: „Olyan iskolák kellenek, mint a Gandhi Gimnázium” Archiválva 2020. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, kdnp.hu
  9. ↑ Virág Tamás: "A cigányság érdekében kell dolgoznom" (Járóka Lívia, a Fidesz - MPSZ európai parlamenti képviselõje) Archiválva 2019. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben. Magyarnarancs.hu. 2004. jún. 24.
  10. ↑ Járóka Lívia: Harminc éve rendezték meg a Páneurópai Pikniket. Mandiner.hu. 2019. aug. 17.
  11. ↑ "A cigányság érdekében kell dolgoznom" (Járóka Lívia, a Fidesz - MPSZ európai parlamenti képviselője) Archiválva 2019. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarnarancs.hu
  12. ↑ Interview with Livia Jaroka, the first ever Roma Member of the European Parliament Archiválva 2019. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, seetv-exchanges.com
  13. ↑ Roma képviselő lesz a Fidesz-kampány sztárja. Index.hu. 2009. jan. 13.
  14. ↑ Járóka Lívia lett az Európai Néppárt „arca” (videóriport) Archiválva 2019. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, fidesz-eu.hu
  15. ↑ Járóka Lívia köztársasági elnöki kitüntetést kapott Archiválva 2012. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. Jaroka.fidesz-eu.hu. 2011. ok. 24. Forrás: Inforadio.hu
  16. ↑ Szent Adalbert-díj 2011 Archiválva 2019. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben. Keesz.hu. 2011. nov. 26.
  17. ↑ 2nd OSCE Gender Equality Review Conference, osce.org (angolul)
  18. ↑ Wallenberg-díjat kapott Járóka Lívia Archiválva 2019. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, sopronmedia.hu
  19. ↑ Járóka Lívia váltja Pelczné Gáll Ildikót az Európai Parlamentben. Magyar Nemzet, 2017. szeptember 12. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 13.)
  20. ↑ Origo: Járóka Líviát újra az EP alelnökének választották (magyar nyelven). Origo.hu, 2019. július 3. (Hozzáférés: 2019. július 3.)
  21. ↑ Járóka Lívia és Dobrev Klára is EP-alelnök lett. Demokrata.hu, 2019. július 3. (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
  22. ↑ Járóka Lívia ismét az Európai Parlament alelnöke lett. Hirado.hu, 2019. július 3. (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
  23. ↑ a Járóka Lívia mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről. Európai Parlament, 2021. március 24. (Hozzáférés: 2021. március 30.)
  24. ↑ Felfüggesztették Járóka Lívia mentelmi jogát egy korábbi gyorshajtás miatt. Telex, 2021. március 30. (Hozzáférés: 2021. március 30.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Járóka_Lívia&oldid=25418202”