Ugrás a tartalomhoz

Hegyi Gyula (politikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a szocialista politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Hegyi Gyula (egyértelműsítő lap).
Hegyi Gyula
Született1951. április 30. (73 éves)
Békéscsaba
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafilmkritikus, publicista, politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 2004. július 14.)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője (1994. október 3. – 1998. június 22.)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének helyettes tagja (1998. június 22. – 2002. június 24.)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője (2002. június 24. – 2004. október 4.)
  • az Európai Parlament képviselője (2004. május 1. – 2004. július 19.)
  • az Európai Parlament képviselője (2004. július 20. – 2009. július 13.)
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Hegyi Gyula (Békéscsaba, 1951. április 30. –) magyar filmkritikus, publicista, politikus. A Magyar Szocialista Párt tagja, európai parlamenti képviselő (2004–2009).

Életrajz

[szerkesztés]

Iskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1969-ben érettségizett a Hámán Kató Közgazdasági Szakközépiskolában. 1975-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. Két évvel később a MÚOSZ újságíró iskoláját is elvégezte. 1976-tól a Magyar Hírlap kulturális, majd publicisztikai rovatánál dolgozott.

Filmkritikusként, kulturális újságíróként, közíróként több ezer írást publikált. Kilenc könyve, köztük három verseskötete és több elbeszélése is megjelent.

A rendszerváltástól képviselővé választásáig szóvivője, illetve elnökségi tagja volt a Demokratikus Chartának, a Nyilvánosság Klubnak és az Amnesty International magyarországi szervezetének. Tagja a Magyar Katolikus Újságíró Szövetségnek és a Magyar Írószövetségnek, a Zsinati Klubnak és aktív résztvevője különböző környezetvédelmi mozgalmaknak.

A Magyar Szocialista Párton belüli tevékenysége

[szerkesztés]

A Magyar Szocialista Pártba 1995. március 15-én lépett be. 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben országgyűlési képviselővé választották az MSZP fővárosi listáján. Az első ciklusban az emberi jogi és az európai integrációs bizottságban, a másodikban a társadalmi szervezetek bizottsága alelnökeként, a harmadikban a környezetvédelmi bizottság alelnökeként és az európai integrációs bizottság tagjaként dolgozott. 1994 és 2004 között tagja volt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, ahol megválasztották a szociális bizottság alelnökének és a médiaügyek állandó felelősének. 1996-tól (kis megszakítással) 2003-ig tagja volt az Országos Választmánynak. Elnökségi tagja a Vallásos Szocialisták Nemzetközi Ligájának. Évekig az ET szocialista frakciójának alelnöke is volt. 2006-ban az MSZP Baloldali Tömörülése elnökévé, 2018-ban az MSZP alelnökévé is megválasztották.

Európai parlamenti tevékenysége

[szerkesztés]

Hegyi Gyulát 2004 júniusában választották meg európai parlamenti képviselőnek, a Magyar Szocialista Párt listájáról, és 2009-ig volt a testület tagja. Az Európai Parlamentben a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tagja, a Kulturális és Oktatási Bizottság póttagja, valamint részt vesz a nyugat-balkáni ügyek delegációjában, és alelnöke az EP macedóniai delegációjának. Mint az egyik legaktívabb magyar képviselő, mintegy húsz környezetvédelmi és kulturális jelentés szerzője, illetve társszerzője.

2009 és 2010 között a Duna-Stratégia nagyköveteként dolgozott a Külügyminisztériumban.

2010 és 2013 között Andor László magyar uniós biztos kabinetjében dolgozott Brüsszelben, elsősorban környezetvédelemmel, uniós bővítéssel, energiapolitikával összefüggő szociális/foglalkoztatási kérdések felelőseként. Az Európai Bizottságtól véglegesen 2014 januárjában távozott. Azóta ismét újságíróként tevékenykedik.

Az ötéves ciklus alatt az alábbi témákkal foglalkozott:

  • Környezetvédelem:
    • Légszennyezési jogszabályok
    • Talajszennyezés
    • Hulladékok
    • Vegyi anyagok
    • Fenntartható fejlődés
    • Vízpolitika
    • Élelmiszerek
    • Természetvédelem
    • A környezetvédelem finanszírozása
  • Kultúra, oktatás:
    • A határok nélküli televíziózásról szóló irányelv felülvizsgálata
    • Az európai Technológiai Intézet létrehozásáról szóló rendelet
    • Közösségi roamingdíjak szabályozása
    • Művészek szociális helyzete

Érdeklődési kör

[szerkesztés]

Hegyi Gyula legfőbb érdeklődési területei:

  • környezetvédelem
  • kultúra (elsősorban a filmművészet)
  • balkáni kérdések
  • a modern baloldal és a globalizáció témái
  • kereszténység és szocializmus.

Hobbi: kerékpározás, utazás

Könyvei

[szerkesztés]
  • Európai földalatti – Versek (Magvető, 1980)
  • Vattacukrot lenne szép kapni a kijáratnál – Versek (Magvető, 1986)
  • Jiří Menzel – Monográfia (Múzsák, 1990)
  • A baloldaliság öröme – Esszék, tanulmányok, cikkek (Kossuth, 1993)
  • A tű fokán – Nagyesszé (Hammer Műhely, 1995)
  • Left Side Story – Esszék, tanulmányok, cikkek (Gondolat, 1995)
  • Tíz év után (Andor Lászlóval és Galló Bélával közösen) – Tanulmány (Napvilág, 2000)
  • Paneltől az Óceánig. Baloldali politika az uniós csatlakozás küszöbén (Andor Lászlóval közösen) – (Villányi úti könyvek, 2003)
  • A szélkerék dala – Esszék, útirajzok (Urbis Könyvkiadó, Budapest, 2005)
  • Brüsszeli utas – Esszék, útirajzok (Korona Kiadó, Budapest, 2008)
  • Az út vége Timbuktu – Esszék, útirajzok (Urbis Könyvkiadó, 2012)
  • Gyilkosság a templomlépcsőn – Bűnügyi regény (Kossuth, 2017)
  • Halálgyár a Körtéren – Bűnügyi regény (Hungarovox, 2020)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hegyi_Gyula_(politikus)&oldid=27447694”