Ugrás a tartalomhoz

Szatmárnémeti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk A történelmi Magyar településről szól. Hasonló címmel lásd még: Szatmár (egyértelműsítő lap).
A „Satu Mare” lehetséges további jelentéseiről lásd: Satu Mare (egyértelműsítő lap).
Szatmárnémeti (Satu Mare, Sathmar)
Szatmárnémeti címere
Szatmárnémeti címere		 Szatmárnémeti zászlaja
Szatmárnémeti zászlaja
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
Rangmunicípium
KözségközpontSzatmárnémeti
Beosztott falvakSzatmárzsadány
PolgármesterKereskényi Gábor (RMDSZ)
Irányítószám44xyz
Körzethívószám02-61
SIRUTA-kód136483
Népesség
Népesség90 384 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-
Magyar lakosság28 152 (31%, 2021)[3]
Község népessége91 520 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség608,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Terület150,3 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′ 24″, k. h. 22° 53′ 24″47.790000°N 22.890000°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 24″, k. h. 22° 53′ 24″47.790000°N 22.890000°E
Szatmárnémeti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szatmárnémeti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (románul: Satu Mare, román népnyelvben Sătmar, németül: Sathmar, héberül és jiddisül סאטמאר [Szákmer illetve Szátmer]) város Romániában, a Partiumban. Az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, 1968 óta székhelye. A Szamos egyik kiszáradt ága által elválasztott Szatmár és Németi 1715-ben egyesült és szabad királyi város lett.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Alföld északkeleti szélén, a Szatmári-síkságon, a Szamos két partján, Románia legészaknyugatibb megyeközpontjaként, Nagyváradtól 135 km-re északkeletre fekszik. A legközelebbi település Magyarország mai területéről Csengersima (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 14 km-re.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Több feltételezés is született nevének származása körül. Anyonymus feljegyzéseiből kiderül, hogy a Salzmarkt-ból (sópiacból) eredhetett neve, ezt tanusítja a több évszázadból ránk maradt adat, miszerint Désről a Szamoson át tutajon szállították a sót. Szent István korában betelepedett németek, akik valószínűleg a régi hollandiai területről érkeztek, Neufriesből hívták a sót "sat"-nak, Niederlandishból érkezők pedig "zout"-nak, így a Satmarktból vagy Zoutmarktból lett Zothmár, ami népiesebben Szakmár lett. Ez a legrelevánsabb magyarázat a nevére, ami tehát a sópiachoz van kötve.[4] Román neve a magyarból való, hagyományosan Sătmar, majd 1925-ben románosították a satu[l] mare (= nagy falu) szóösszetételre. Ma a város nevét hivatalosan és a román köznyelvben is leginkább Satu Mareként említik, de a hagyományos Sătmar megnevezés tovább él a népnyelvben, illetve a város nevének toldalékolt változataiban (pl. szatmári = sătmărean).

Története

[szerkesztés]
Szatmárnémeti régi képe egy metszeten

Szatmárt már Anonymus is említette elbeszélésében, mely szerint a honfoglaláskor Szabolcs és Tas vezérek Szatmár várához érve azt három napi ostrom után győzedelmesen bevették.

1150-ben Zothmar néven említik először. 1000 körül Gizella királyné királyi vadászokat telepített a környékre, akik megalapították „Németi” települést.

1162–1172 körül III. István király a vám- és más jövedelmeit a Szentjobbi apátságnak adta.

Árpád-kori várát a tatárok 1241-ben lerombolták.

Szatmár és Németi a szatmári várral együtt a tatárjárás után nem sokkal újjáépült és virágzásnak indult.

1247-ben István ifjabb király itt alakította ki székhelyét, az évben már itt adta ki oklevelét például Panyola község felosztásáról.

1264-ben V. István magyar király a szatmári vendégnépeknek a (székes)fehérváriakéhoz hasonló kiváltságokat adott a bíróválasztásra és a bíráskodásra, a bor- és a posztóárusításra, a papválasztásra vonatkozóan.

1291-ben III. András király, majd 1310-ben Károly Róbert király is megerősítette a szatmári polgárok még V. Istvántól kapott szabadságlevelét, mely szerint a fehérvári polgárokéhoz hasonló kiváltságokat élveztek a szatmáriak is.

1543-ban I. Ferdinánd király Szatmárt és Németit a három Somlyai Báthory testvérnek; Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak adományozta „örök birtokul”.

A Báthoryak a Szamos-folyó vizének Szatmár fölött új medret ásattak, mely az egész várost mint szigetet vette körül. A város mellett, a szigeten belül pedig hatalmas földvárat építettek. A vár sáncait hatalmas szálfák és vesszőfonatok tartották össze, és bástyái is földdel voltak megtömve. A váron kívül mély árok húzódott, amely a Szamosból nyerte a vizet. Hogy a várat ne lehessen egykönnyen megközelíteni, a várárok jegét télen is állandóan vágták.

A várost palánk (magas deszkakerítés) vette körül, kívülről megtapasztva, hogy a tűznek ellenálljon. Ez a kezdetlegesnek tűnő erődítési mód azonban biztonságot nyújtott az olyan ostromló seregek ellen, mint a felkelő csapatok vagy a portyázó törökök, melyeknek nem voltak ágyúi.

Szatmárnémeti eredeti román neve (ami a magyarból lett átírva) egy olajprésen, amit a Princz-testvérek vasöntöde és gépgyár készített

1411-ben Zsigmond király Brankovics György szerb despotának adta cserébe Nándorfehérvárért Szatmár és Németi városokat is vámjával és tartozékaival együtt.

1460-ban Szatmár ismét királyi birtok volt, Mátyás király halála után fiáé, Corvin Jánosé, majd Szapolyai Imre birtoka lett. Később János Zsigmond foglalta el, majd a lengyelek égették fel. 1661-ben a törökök pusztították el, 1676-ban I. Apafi Mihály sikertelenül ostromolta, végül a 18. században lerombolták, nyoma sem maradt. (Az egész városnak???? =]:O )

1711. április 30-án itt, a Vécsey-házban írták alá a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét. 1802-ben az erdélyi egyházmegyéből hasították ki a szatmári egyházmegyét, melynek székhelye lett. 1910-ben 34 892 lakosából 33 094 magyar, 986 román és 629 német volt.[5] Ugyanekkor számba vették a lakosság felekezeti összetételét is: a polgárok között 13 418 református, 7194 izraelita, 6998 római katolikus, 6977 görögkatolikus, 236 ágostai evangélikus, 55 görögkeleti (ortodox) és 9 unitárius volt.

A Deák (ma Libertății) tér 1917 körül

1970. május 14-én a Szamos áttörte a töltést és hatalmas árvíz pusztított a városban. Ezt dokumentálja az Epopee pe Someș című könyv.[6]

1987. január 15-én az Unio bányagépgyártó üzem mozdonyszerelő részlegének épülete összedőlt a tetőn felgyűlt hó súlyától. Sokan meghaltak. Az esetet az újságok nem írhatták meg, és a szemtanúkat figyelmeztette a Securitate, hogy a titoktartás állampolgári kötelességük.[7]

1989. március 11-én a 15 éves Pécsi Norbert Artúr a határ közelében kerékpározott, amikor egy román határőr agyonlőtte.[8]

Népesség

[szerkesztés]

1992-ben társközségével együtt 131 987 lakosából 72 708 román, 54 013 (40,92%) magyar, 3684 német és 1126 cigány volt.

A vallási megoszlás pedig: 58 398 fő görögkeleti (román) ortodox, 27 706 református, 27 178 római katolikus, 13 570 görögkatolikus, 89 unitárius, 73 ágostai evangélikus, 58 izraelita, 1408 pünkösdista, 557 baptista, 215 adventista, 91 ateista, 289 vallás nélküli volt, 184 fő pedig nem nyilatkozott.

2002-ben 115 142 lakosából 66 746 fő (58,0%) román, 47 209 (41,0%) magyar, 618 (0,5%) német, 265 (0,2%) cigány anyanyelvű.

2011-ben 102 411 lakosából 55 311 fő (54,0%) román, 37 611 (36,7%) magyar, 244 (0,2%) cigány, 286 (0,2%) német, 220 (0,2%) egyéb. 8739 fő (8,5%) nem nyilatkozott hovatartozásáról.[9] Ez utóbbi tényező miatt a magyarság valós számaránya 39-40%-ra tehető.

Politika

[szerkesztés]

2008–2012 között Szatmárnémetiben az országosan is a legjelentősebbnek számító négy parlamenti párt jelentette a város legfontosabb politikai tényezőit, az országostól azonban eltérő volt ezek helyi jelentősége. Akárcsak a megye egészében, a városban is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt a legjelentősebb politikai erő. Ők adták a város polgármesterén (Ilyés Gyula) kívül az egyik alpolgármestert is (Kereskényi Gábor), megyei szinten pedig a tanácselnököt (Csehi Árpád). Szatmárnémeti városi (helyi) tanácsában relatív többséggel rendelkeztek, a megyei tanácsban pedig abszolút többséget értek el.

Az RMDSZ-nek helyi szinten a Nemzeti Liberális Párt (PNL) (korábbi parlamenti koalíciós partnere) képezte legfőbb politikai szövetségesét. A nemzeti liberálisok a helyhatósági választásokon nem indítottak ellenjelöltet a másodszor megválasztott Ilyés Gyula ellen, és őt támogatták (szemben a többi román párttal, melyek dr. Costel Dorel Coica mögött sorakoztak fel). A nemzeti liberálisok támogatásával az RMDSZ-es Ilyés Gyula közel 60%-ot ért el a második fordulóban, mintegy tíz százalékos fölénnyel megelőzve ellenfelét. A nemzeti liberálisok támogatásáért cserébe az RMDSZ nekik ajánlotta fel a város egyik alpolgármesteri helyét, melyet Albu Adrian foglalt el.

A Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt (PSD) által létrehozott Szociálliberális Unió (USL) 2012. január 15-étől kezdődően kormányellenes tüntetéseket szervezett.[10]

2012. február 25-én megalakult az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), így a 2012-es romániai önkormányzati választáson már három magyar párt indult (RMDSZ, MPP, EMNP). Az EMNP-nek azonban nem az RMDSZ, hanem az MPP szavazóinak egy részét sikerült csak maga mellé állítania.[11]

A 2012-es önkormányzati és parlamenti választásokon a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt országos szintű választási szövetségben indult Szociálliberális Unió néven, aminek következtében a korábban megoszló román szavazatok jelentős részét egyben tudta tartani, az országos politikában keletkező, a pártszövetségnek kedvező körülmények hatására pedig nagy arányban tudott mozgósítani is. Szatmárnémetiben és Szatmár megyében, akárcsak más vegyes lakosságú településeken és megyei önkormányzatokban, ahol a magyarságot képviselő RMDSZ hagyományosan relatív többséggel rendelkezett korábban, a Szociálliberális Unió egyesült erőinek sikerült legyőzniük a magyar érdekképviselet. Szatmárnémetiben a harmadik polgármesteri mandátumáért induló Ilyés Gyula polgármester, noha a korábbi választáson összegyűjtött voksoknál sikerült több szavazatot szerznie, alulmaradt a Szociálliberális Unió szociáldemokrata jelöltjével, Costel Dorel Coicával szemben (megyei szinten is hasonló okokból szenvedett vereséget az RMDSZ jelöltje, Csehi Árpád a Szociálliberális Unió színeiben induló nemzeti liberális jelölttel, Adrian Șteffel szemben). A város és a megye vezetését egyidejűleg elvesztő magyar érdekképviselet számára további hátrányt okozott, hogy a jelentős magyarsággal rendelkező településeken korábban egyfajta íratlan szabályként fennálló hagyománnyal szakítva, a Szociálliberális Unió egy alpolgármesteri széket sem ajánlott fel a szövetségnek, így a magyarság képviselői nélkül alakult meg az új városvezetés. A két alpolgármesteri széket a pártszövetséget alkotó két nagy politikai erő egy-egy politikusa, a szociáldemokrata Radu Roca és a nemzeti liberális Marcela Papici foglalhatta el.

Hosszú viták és a törékeny pártszövetségben keletkezett repedések következtében 2014 februárjában a Szociálliberális Unió országos kormánykoalíciója felbomlott, miután a szociáldemokrata kormányfő, Victor Ponta nem volt hajlandó miniszterelnök-helyettessé kinevezni a Nemzeti Liberális Párt akkori alelnökét, Klaus Johannis későbbi államfőt. A felbomló koalíció nyomán a Szociáldemokrata Párt egyedül folytatta a kormányzást, a Nemzeti Liberális Párt pedig ellenzékbe vonult, és az elnöki székért is versenybe szálló kormányfő által korábban visszautasított Klaus Johannist indította el az elnökválasztásokon, aki legyőzve ellenfelét Románia első liberális államfője lett (egyben az első kisebbségi, erdélyi szász származású államfő az ország történelmében).

Szatmárnémetiben az országos politika szintjén beállt változások késleltetve éreztették hatásukat, mivel a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt helyi és megyei vezetői úgy határoztak, helyi szinteken fenntartják a két párt koalícióját, amelynek így csak a Nemzeti Liberális Párt tényleges szétesése vetett véget. A koalíciós kormányzás hívei Călin Popescu-Tăriceanu vezetésével már februárban bejelentették kilépésüket a Nemzeti Liberális Pártból, és 2014 július 3-án hivatalosan is létrehozták a Liberális Reform Pártot (mely nem állt kapcsolatban a Molovai Köztársaság azonos nevű román pártjával, melytől a nevét kölcsönözte), 2015. július 19-én pedig a Konzervatív Párttal egyesülve megalapították a Liberálisok és Demokraták Szövetségét. A Nemzeti Liberális Párt jobboldali ellenzéki erői, a szociáldemokratákkal rokonszenvező koalíció-pártiak távozását követően, még 2014-ben egyesültek a Demokrata Liberális Párttal, megőrizve a nagyobb történelmi hagyományokra visszatekintő Nemzeti Liberális Párt elnevezést. Ezek a változások helyi szinten is átalakították a politikai erőviszonyokat, mivel a Szociálliberális Unió felbomlása és a Nemzeti Liberális Párt kettészakadása nyomán az RMDSZ újra megerősödött a helyi és megyei politikában.

A Nemzeti Liberális Párt kettészakadása nyomán létrejött kormánypárti Liberális Reform Pártiak folytatták a koalíciós vezetést a szociáldemokratákkal megyei és helyi szinten, de a vezetőik közötti konfliktusok folytán elvesztették az alpolgármesteri széket, melyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára ajánlott fel a szociáldemokrata polgármester. Az RMDSZ helyi vezetői azonban ekkor már az egy évvel későbbi, 2016-os önkormányzati választásokra készülve, visszautasították az alpolgármesteri széket és az ellenzéki politizálás mellett döntöttek, későbbi szövetségesükkel, a Nemzeti Liberális Párttal összefogásban. Az RMDSZ-től érkezett visszautasítás nyomán a szociáldemokrata polgármester, ciklusa utolsó évében saját párttársaira, illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetségére támaszkodva vezette a várost, de a legnagyobb frakcióval rendelkező Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Nemzeti Liberális Párt erőiből álló ellenzék együtt immár többséget alkotott a helyi tanácsban.

A 2016-os önkormányzati választásokon újra az RMDSZ jelöltje, a korábban alpolgármesterként, majd parlamenti képviselőként dolgozó fiatal politikus, Kereskényi Gábor szerezte meg a polgármesteri széket, legyőzve a második mandátumáért induló szociáldemokrata Costel Dorel Coica. A városi tanácsban az RMDSZ tíz, a Szociáldemokrata Párt hét, a Nemzeti Liberális Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége pedig három-három mandátumot szerzett. Ugyanekkor a megye vezetését is visszaszerezte a magyar érdekképviselet, Pataki Csaba tanácselnökké választása révén.

Kereskényi Gábor a város mindkét polgármesteri széket a koalíciós partnerként az RMDSZ-szel többséget alkotó Nemzeti Liberális Párt egy-egy politikusának, Adrian Albunak és Doina Fehernek ajánlotta fel.

A 2020-as romániai önkormányzati választások politikai folytonosságot, de fontos változásokat is hoztak a városvezetés tekintetében: Kereskényi Gábor a szavazatok több mint 50%-át szerezte meg az egyfordulós választás alkalmával, így második polgármesteri ciklusát kezdhette meg a városvezetés élén. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a demográfiai trendek dacára, abszolút többséget szerzett a városi tanácsban, 12 mandátummal (ilyen fölényes győzelemre a 2004-es romániai önkormányzati választások óta nem volt példa a városban). Átrendeződtek azonban az erőviszonyok a román pártok tekintetében: az RMDSZ korábbi koalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (a román kormánypárt) a második legjobb eredményt hozta, a szavazatok mintegy 16%-ával négy tanácsosi helyet szerezve, a korábban a városvezetésbe be sem jutó Mentsétek meg Romániát Szövetség pedig egyből a harmadik legerősebb párt lett, ugyancsak négy mandátumot szerezve (a szavazatok közel 13%-ával). A korábban az RMDSZ legerősebb ellenfelének számító Szociáldemokrata Párt viszont megszűnt a város második legerősebb politikai alakulatának lenni és az utolsó befutó helyre szorult: mindössze három tanácsosi mandátumot szerzett, a szavazatok 11%-ával. A választásokon indult többi párt listája nem érte el a bejutáshoz szükséges 5%-os küszöböt.[12]

Pártok

[szerkesztés]

A városban a legerősebbnek számító politikai erők a hagyományosan a szavazatok relatív többségével bíró Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a legerősebb román pártnak számító baloldali Szociáldemokrata Párt volt a 2020-as romániai önkormányzati választásokig. Őket követték hagyományosan a bal- és jobboldali liberális román pártok, melyek szintén bejutottak a városi tanácsba: a jobboldali-liberális Nemzeti Liberális Párt, amely hagyományosan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi szövetségesének számít, illetve a baloldali liberális párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége, amely mind helyi, mind pedig országos szinten a Szociáldemokrata Párt szövetségese volt. A korábban szintén jelentősebb politikai erőnek számító, hagyományosan szintén jobboldali liberális politikát folytató Demokrata Liberális Párt 2014-ben országos szinten egyesült a Nemzeti Liberális Párttal, mely utóbbinak nevét az egyesült párt egésze viszi tovább. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége nevű párt a 2014-ben kettészakadt Nemzeti Liberális Párt baloldali-liberális utódpártjának, a Liberális Reform Pártnak és a városban korábban kevésbé jelentős, de az országos politikában szintén a Szociáldemokrata Párt hagyományos szövetségesének számító Konzervatív Párt 2015-ös egyesülése nyomán jött létre.

A szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) szatmárnémeti támogatottsága hagyományosan az országosnál is alacsonyabb volt, a párt legsikeresebb korszakaiban is. Hagyományosan nem jutnak be a városvezetésbe, szatmárnémeti szinten gyakorlatilag jelentéktelen politikai alakulatnak számítanak.

Az RMDSZ magyar alternatívájaként számontartott (tőle jobbra elhelyezhető) magyar párt, a Magyar Polgári Párt (MPP) szintén jelentéktelen erőnek számít a városban (megyei szinten szintén gyengén, hagyományosan a bejutási küszöb alatt teljesít, a megye egyes kistelepülésein azonban jó helyi eredményeket is fel tud mutatni).

A 2008-as romániai önkormányzati választáson az MPP mindössze 480 szavazattal 1,16%-ot ért el a városban, a 2012-es helyhatósági választásokon pedig csupán 329 szavazatot kapott.[13] A 2012. február 25-én alakult[14] Erdélyi Magyar Néppárt is jóval a bejutási küszöb alatt teljesített 733 szavazattal.

A város német közösségét képviselő Romániai Német Demokrata Fórum mind városi, mind pedig megyei szinten a Romániai Magyar Demokrata Szövetség leghűségesebb szövetségesének számít, jelöltjei hagyományosan az RMDSZ listáján indulnak, és sem a polgármesteri székért, sem a megyei tanácselnöki székért folyó küzdelemben nem állítanak ellenjelöltet a szövetséggel szemben, illetve egyes esetekben a jelöltállítást követően léptetik vissza őket a szövetség javára. A két párt szoros együttműködésének egyik fő oka, hogy a szatmári svábok, a bánsági sváboktól eltérően, leginkább vallási okokból, jóval erőteljesebben asszimilálódtak a magyarságba, mint más erdélyi német közösségek, a románságba való asszimilálódásuk pedig – szintén vallási okokból – az elmúlt évszázadban is ritka jelenségnek számított. A szatmári svábok tehát hagyományosan magyar anyanyelvűségben vagy magyar-német kétnyelvűségben élnek, kötődésük a magyar közösséghez erősebb, mint a bánsági sváboké, az erdélyi szászoké vagy a cipszereké.

A 2020-as romániai önkormányzati választások nyomán a pártok közötti hagyományos erőviszonyok jelentősen megváltoztak: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tovább erősödött (a polgármesteri szék mellett a tanácsosi mandátumok több mint felét szerezve meg), a Szociáldemokrata Párt viszont elvesztette vezető szerepét a román szavazók körében, az utolsó helyre szorulva a városi tanácsban (mindössze három mandátummal). Az RMDSZ helyi szövetségesének számító román kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt szerezte a legtöbb szavazatot a román szavazók körében (a leadott szavazatok 16%-ával négy tanácsosi mandátumot szerzett), így a második legerősebb politikai alakulattá nőtte ki magát a városban. Jelentős sikert könyvelhetett el a Mentsétek meg Romániát Szövetség is helyi szinten: a 2015-ben alakult párt először jutott be a városi tanácsba, megelőzve az országosan a politikai ellenfelének számító Szociáldemokrata Pártot. A Mentsétek meg Romániát Szövetség a szavazatok mintegy 13%-ával így a harmadik legerősebb párt lett, a nemzeti liberálisokkal azonos számú (négy) tanácsosi mandátumot szerezve. RMDSZ-listán szerzett egy-egy mandátumot még a Romániai Német Demokrata Fórum és a Magyar Polgári Párt egy-egy jelöltje, akik a városvezető testületben az RMDSZ frakcióját erősítik.

A városi tanács összetétele

[szerkesztés]

2004-2008

[szerkesztés]
Ilyés Gyula nyolc éven át, 2004 és 2012 között volt a város polgármestere, korábban, 1996 és 2004 között alpolgármesterként vett részt a városvezetés munkájában
2004-2007
[szerkesztés]

A 2004-es önkormányzati választások nyomán:

Pártok Tanácsosok
száma 		Összetétel
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 12                        
Igazság és Igazságosság Szövetség 6                        
Szociáldemokrata Párt 5                        

Polgármester: Ilyés Gyula (Romániai Magyar Demokrata Szövetség)

2007-2008
[szerkesztés]

Az Igazság és Igazságosság Szövetség felbomlását követően:

Pártok Tanácsosok
száma 		Összetétel
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 12                        
Nemzeti Liberális Párt 6                        
Szociáldemokrata Párt 5                        

Polgármester: Ilyés Gyula (Romániai Magyar Demokrata Szövetség)

2008–2012

[szerkesztés]
Pártok Tanácsosok
száma 		Összetétel
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 11                      
Szociáldemokrata Párt 5                      
Demokrata Liberális Párt 4                      
Nemzeti Liberális Párt 3                      

Polgármester: Ilyés Gyula (Romániai Magyar Demokrata Szövetség)

2012–2016

[szerkesztés]
2012-2014
[szerkesztés]

A 2012-es önkormányzati választások nyomán:

Pártok Tanácsosok
száma 		Összetétel[13]
Szociálliberális Unió 12                        
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 9                        
Demokrata Liberális Párt 2                        

Polgármester: Costel Dorel Coica (Szociálliberális Unió)[15]

2014. február–július
[szerkesztés]

A Szociálliberális Unió 2014-es szétesése nyomán:

Pártok Tanácsosok
száma 		Összetétel
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 9                  
Szociáldemokrata Párt 7                  
Nemzeti Liberális Párt 5                  
Demokrata Liberális Párt 2                  

Polgármester: Costel Dorel Coica (Szociáldemokrata Párt)

2014. július–november
[szerkesztés]

A Nemzeti Liberális Párt 2014-es szétesése nyomán:

Pártok Tanácsosok
száma 		Összetétel
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 9                  
Szociáldemokrata Párt 7                  
Liberális Reform Párt 3                  
Nemzeti Liberális Párt 2                  
Demokrata Liberális Párt 2                  

Polgármester: Costel Dorel Coica (Szociáldemokrata Párt)

2014. november – 2015. június
[szerkesztés]

A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Liberális Párt egyesülése nyomán:

Pártok Tanácsosok
száma 		Összetétel
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 9                  
Szociáldemokrata Párt 7                  
Nemzeti Liberális Párt 4                  
Liberális Reform Párt 3                  

Polgármester: Costel Dorel Coica (Szociáldemokrata Párt)

2015. június – 2016. június
[szerkesztés]

A Liberális Reform Párt és a Konzervatív Párt Liberálisok és Demokraták Szövetsége név alatt történő egyesülése nyomán:

Pártok Tanácsosok
száma 		Összetétel
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 9                  
Szociáldemokrata Párt 7                  
Nemzeti Liberális Párt 4                  
Liberálisok és Demokraták Szövetsége 3                  

Polgármester: Costel Dorel Coica (Szociáldemokrata Párt)

2016-2020

[szerkesztés]

A 2016-os önkormányzati választások nyomán:

Pártok Tanácsosok
száma 		Összetétel
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 10                    
Szociáldemokrata Párt 7                    
Nemzeti Liberális Párt 3                    
Liberálisok és Demokraták Szövetsége 3                    

Polgármester: Kereskényi Gábor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség)

2020-2024

[szerkesztés]

A 2020-as önkormányzati választások nyomán:

Pártok Tanácsosok
száma 		Összetétel
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 12                        
Nemzeti Liberális Párt 4                        
Mentsétek meg Romániát Szövetség 4                        
Szociáldemokrata Párt 3                        

Polgármester: Kereskényi Gábor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség)

Polgármesterek a rendszerváltás óta

[szerkesztés]
Bővebben: Szatmárnémeti polgármesterei

Közlekedés

[szerkesztés]

Vasút

[szerkesztés]

A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.

Légi

[szerkesztés]
Bővebben: Szatmárnémeti nemzetközi repülőtér

Kulturális intézmények

[szerkesztés]
Az Északi Színház épülete. Itt működik az 1953-ban nagybányán alakult Harag György Társulat az intézmény magyar tagozataként

Oktatás

[szerkesztés]
Kölcsey Ferenc Főgimnázium
Bővebben: Szatmárnémeti oktatástörténete

Szatmárnémetiben az egyházi és a világi oktatásnak egyaránt nagy hagyományai vannak. A rendszerváltozás utáni években újjáalakultak a város egykori felekezeti intézményei (később létrejött az ortodox líceum is). A 2020/21-es tanévben 18 950 diák tanult az általános és középiskolákban. 22,3%-uk magyarul, 5%-uk németül és 72,7%-uk románul végezte tanulmányait. A legtöbb magyar középiskolai diák a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a legtöbb általános iskolás pedig a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulója. Jelenleg a város számos általános iskoláján kívül a következő középiskolai szintű intézmények működnek itt:

Média

[szerkesztés]

Magyar sajtó

[szerkesztés]

Nyomtatott sajtó

[szerkesztés]

Elektronikus (internetes) sajtó

[szerkesztés]

Audiovizuális orgánumok

[szerkesztés]

Bloggerek

[szerkesztés]

Román sajtó

[szerkesztés]

Nyomtatott sajtó

[szerkesztés]

Elektronikus (internetes) sajtó

[szerkesztés]

Audiovizuális orgánumok

[szerkesztés]

Jelentősebb egyházak, templomok

[szerkesztés]
Láncos templom
Római katolikus székesegyház
Szeplőtelen Szűz Mária-templom és zárda (épült 1837–1843)
Bővebben: Szatmárnémeti vallási élete

(Zárójelben az a felsőbb egyházi hatóság található, melyhez a szatmárnémeti hatóság tartozik. A zárójelen kívül a legmagasabb Szatmárnémetiben székelő egyházi hatóság található.)

Református

[szerkesztés]

(Királyhágómelléki református egyházkerület - püspök: Ft. Csűry István)

Szatmári református egyházmegye - esperes: Nt. Kovács Sándor

Hívek száma összesen: 27 706 fő.

Római katolikus

[szerkesztés]

(Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség - érsek: dr. Jakubinyi György)

Szatmári római katolikus egyházmegye - püspök: Schönberger Jenő

Szatmári Főesperesség - főesperes: Hársfalvi Ottó, általános helynök

  • Magyar:
    • Római katolikus Krisztus mennybemenetele székesegyház – „Nagytemplom”
    • Szent János-templom - „Hildegárda” (a ferencesek egykori kolostortemploma)
    • Zárdatemplom (Szeplőtelen Szűz Mária-templom)
    • Szent József-templom - „Kis Zárdatemplom”
    • Kis Szent Teréz-templom
    • Szent Antal-templom
    • Szentlélek-templom
    • Szent Család-templom
    • Püspöki kápolna (a püspöki palotában)
    • Zárdakápolna (a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek zárdájában)
    • a híd melletti katolikus temető kápolnája
  • Német és román:

Hívek száma összesen: 27 178 fő.

Görögkatolikus

[szerkesztés]
Szent Mihály és Gábriel arkangyalok katedrális. A görögkatolikus templom

(Nagyváradi Görögkatolikus Püspökség - püspök: Ft. Virgil Bercea)

Szatmári Görögkatolikus Esperesség - esperes: Ft. Dumitru Roman

  • Magyar:
    • Szent Miklós-templom
    • Keresztelő Szent János születése -templom (fűtőházból átalakítva)
  • Román:
    • Szent Mihály és Gábriel arkangyalok katedrális
    • Szent Ferenc-templom
    • Cloșca úti görögkatolikus templom, Péter és Pál
    • A Popp család kápolnája, Szt. József.
    • Szent Antal templom, (Gellért Sándor utca)
    • Angyali üdvözlet templom (Clăbucet utca 10. Carpați I. lakónegyed)
    • Körtvélyesi (Curtuiuș) Isten anyjának születése kápolna

Hívek száma összesen: 13 570 fő.

Evangélikus

[szerkesztés]

(Kolozsvári Evangélikus Püspökség - püspök: Ft. Adorjáni Dezső)

Szatmári Evangélikus Egyházközség

  • Magyar:
    • Wolfenbüttel utcai evangélikus imaház

Hívek száma összesen: 73 fő.

Unitárius

[szerkesztés]

(Kolozsvári Unitárius Püspökség - püspök: Ft. Kovács István)

Szatmárnémeti Unitárius Egyházközség

  • Magyar:
    • Wolfenbüttel utcai evangélikus imaház (itt tartják istentiszteleteiket)

Hívek száma összesen: 89 fő.

Baptista

[szerkesztés]
  • Magyar:
    • István téri Magyar Baptista Imaház, Szatmárnémeti Magyar Baptista Gyülekezet. Tagok száma: 284 - Hozzátartozókkal együtt: 370 (2009. feb.)
  • Román:
    • Scânteii utcai Román Baptista Imaház

Hívek száma összesen: 557 fő.

Ortodox

[szerkesztés]
Mária mennybemenetele ortodox katedrális

(Kolozsvári Ortodox Metropolita - metropolita: Ft. Bartolomeu Valeriu Anania)

(Nagybányai Ortodox Püspökség - püspök: Ft. Iustinian)

Szatmárnémeti Ortodox Esperesség - esperes: Ft. Ioan Socolan

  • Román:
    • Mária mennybemenetele ortodox katedrális
    • Batizi úti ortodox templom
    • Híd melletti ortodox templom
    • 17-es negyed ortodox temploma
    • Carpați II. negyedi ortodox templom

Hívek száma összesen: 58 398 fő.

Izraelita

[szerkesztés]
A Várdomb utcai zsinagóga

Szatmárnémeti Izraelita Hitközség - hitközségi elnök: Décsei Miklós

Hívek száma összesen: 58 fő.

Jehova Tanúi

[szerkesztés]

Jehova Tanúi fiókhivatala, Bukarest

  • Magyar és román
    • Prunilor 19. szám alatti Királyságterem
    • Wolfenbuttel 19. szám alatti Királyságterem

Hívek száma: kb. 1000 fő.

Látnivalók

[szerkesztés]
A Dacia (volt Pannónia) szálló
  • Szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyház. 1768-ban kezdték építeni klasszicizáló barokk stílusban. Végleges alakját a 19. század harmincas éveiben érte el. Az átalakítások következtében homlokzata klasszicista stílusúvá vált (korinthoszi oszlopcsarnok, timpanon stb.), míg belső terében a barokk elemek vannak túlsúlyban. A „Krisztus mennybemenetele” című főoltárképét Pesky József, „A tizenkét éves Jézus a templomban” című kupolafestményét Reidler János készítette. Carrarai márvány főoltára Tomán Félix munkája. Orgonája a megye egyik legnagyobb és legszebb darabja (1925-ben készült). Két sekrestyéje a szentély két oldalán található, egyikük ad átmenetileg otthont a felbecsülhetetlen értékű püspöki képtárnak. A székesegyház alatt található kriptában nyugszanak Szatmár püspökei, Ft. és Nm. Reizer Pál kivételével (a pár éve elhunyt püspököt végakarata szerint a papok közé temették a katolikus temetőben).
  • A Dacia (volt Pannónia) szálló a Partium egyik legszebb szecessziós stílusú épülete. A város történelmi központjában található. 1902-ben épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján, a régi városháza helyén. Makettje az 1903-as bécsi építészeti világkiállításon második díjat nyert.
  • A Református „Láncos Templom” a megye talán első református temploma. A klasszicizmus felé hajló (németalföldi) késő barokk stílusban épült 1788 és 1814 között. 1633-ban öntött Wierd Georg-féle harangja ma a szószék mellett van kiállítva. Körülötte helyezkedik el a város egykori „református központja”: A Szatmárnémeti Református Gimnázium épülete, az esperesi hivatal (itt működik a Calvineum is), illetve három további református iskolaépület (a leánygimnáziumok és a „Piros téglás” iskola), valamint a parókia épülete.
Tűzoltótorony
  • Az Iparosotthon A Stefan cel Mare, egykori Kazinczy utcán talélható impzáns épület, homlokzata tetején, a timpanonban is látszik építésének évszáma, 1909. Az épület több iparos társaság befogadására volt alkalmas, majd később mozi is működött benne. Ma kiállító tér és számos érdekes rendezvények helyszínévé vált.
  • A Tűztorony A Ruha István alagúton áthaladva, a Fátyol Rudolf parkban helyezkedik el. 1904-ben építették, Mészlényi Gyula akkori szatmári egyházmegye püspök kezdeményezése által. "Tervezte Dittler Ferenc. Építette Vajnay Lajos."[18] Felavatása 1904. szeptember 25.-én történt meg. A torony 45 méter magas, 175 lépcsőfokkal rendelkezik. Körerkélyén ma is megtalálható írások, 1910-re is visszanyúlnak. 2005-ben fejezték be a teljes felújítását. A publikum májustól októberig győnyörködhet a torony kilátásában.
  • A Közigazgatási palota A Piata 25 Octombrie téren helyezkedik el. A kommunizmus idején Románia legmagasabb épülete volt. Modern munumentális létesítmény, amit Nicolae Porumbescu építettet, beleértve a tér többi épületeit is.
  • Az Északi Színház (Szatmárnémeti Északi Színház) 1892-ben épült, a maga korában igen korszerűnek számító forgószínpados színpadtechnikával, mintegy félezer férőhellyel. A nagyváradi és a kolozsvári színház mellett Erdély egyik legpatinásabb, máig működő színháza. Jelenleg két tagozata van (román és magyar), erős bérletrendszerrel rendelkezik. A magyar társulat Harag György nevét viseli.
  • A Csizmadia-szín a város egyik emblematikus épülete. 1830 és 1848 között épült, a 20. század elején átépítették. Eklektikus stílusú épület. Eredetileg a csizmadia céh székhelyéül szolgált, de a város színházi életének is otthont adott, a színház megépüléséig. A közelmúltban felújították.
  • Az Igazságügyi Palota (Törvényszék) a monarchiabeli patinás igazságügyi paloták jellemző stílusában épült, a 19. század végén. Oldalszárnya börtönként funkcionál.
  • A Vécsey-palota a város egyik legrégebbi épülete. Nevét első tulajdonosáról, építtetőjéről, báró Vécsey Miklósról kapta. A Vécsey-palota helyén egykor állt épületben kötötték meg a szatmári békét. Ezt a Papp Aurél által alkotott emléktábla örökíti meg az épület belső udvarán. Jelenleg ez az épület ad otthont a Szatmári Szépművészeti Múzeumnak.
  • A református Németi Templom. A történelmi Németi református temploma volt. Stílusában a Láncos Templomhoz hasonlít. Parkjában épül a Rákóczi Kollégium.
  • A püspöki palota (1804–1840 között épült, ez alatt többször átépítették, 1851 óta szolgál a püspökök rezidenciájaként). Az épületegyüttes klasszicista stílusú, magában foglalja az egykori Püspöki Levéltár és az egykori Papnevelő Intézet szárnyait is (ma a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont használja ezeket a szárnyakat). Legjelentősebb látnivaló a palotában lévő Püspöki Kápolna
  • A Püspöki Kápolna nem nyilvános, de látogatható műemlék. Nem csak gipszkazettás mennyezete, szibériai topolyafa-padlózata és padjai, de oltára is híressé tette. A kápolna oltárát az erdődi vár kápolnájából hozatta át Szatmár püspöke. Ez előtt az oltár előtt esküdött örök hűséget Petőfi Sándor és Szendrey Júlia.
  • A kanonok-paloták a püspöki palotával szemben találhatók.
  • A Dinu Lipatti Filharmónia Állami Filharmónia a Ruha István, híres hegedűművészről elnevezett átjáróból nyílik. Belsőépítészeti megoldásait tekintve a magyaros szecesszió egyik legszebb példája.
  • A "Szűz Mária szeplőtelen fogantatása" zárdatemplom és a körülötte elhelyezkedő zárdaépület, valamint az apácák iskolája (ma Ioan Slavici Elméleti Líceum) az egyetlen szatmári alapítású rend, a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek történelmi központja volt.
  • A Várdomb (ma Decebal) utcai Nagyzsinagóga és a mellette lévő Talmud Tora Imaház Románia legnagyobb és legszebb zsinagógáinak egyike. A szatmári ortodox zsidóság központja volt. Ma a (neológ) Szatmári Izraelita Hitközség használja. A zsinagóga udvarán található a deportáltak (mintegy húszezer szatmári zsidó) emlékműve. A városban egykor működött három nagyzsinagóga (Ortodox, Status Quo és Németi) és huszonöt súl és imaház közül mára csak ez áll. Udvarán található a Szatmárnémeti Izraelita Hitközség székhelye is.
  • A „Kossuth-kert” a város legnagyobb, 22 holdas fásított parkja, játszótér, sétányok, kisvasút, mesterséges tó, sziget stb. található benne. Itt kerül megrendezésre évente a Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat, a gyereknap és számos könnyűzenei koncert is. Egykor állatkert működött benne, de itt állt a híres „Kioszk” épülete is.
  • A római katolikus Kálvária Templom neogótikus stílusban épült, jezsuita szerzetesek alapították. A város egyik legszebb temploma. Jelenleg a román és a német római katolikus misék folynak benne. Főoltárát Hölzel Albin, a bártfai Hölzel Mór fafaragó művész fia készítette nyolc hónap alatt. Az oltárt 1910. április 21-én szentelték fel. A hármas tagolású, uralkodóan függőleges vonalvezetésű, viszonylag egyszerű kompozíciójú mű központi részét a Jézus Szíve szobor uralja. Színhatását dominánsan a fehér és arany jó arányérzékkel kialakított együttese adja. Felületét a gótikus kőcsipkéket idéző sík és szalagdíszek teszik mozgalmassá. Egyébként a Jézus Szíve szobrot, Fásztusz Elek a szatmárnémeti gimnázium nyugalmazott tanára, akkor tiszaújlaki plébános emeltette saját költségén.
  • A Zöldház (egykori városi közfürdő) épülete a Kossuth-kertben áll. 2009-ben teljes felújításon esett át, jelenleg levegő-monitorozási és környezetvédelmi központként funkcionál.
  • A Hildegárda-templom és a hozzá tartozó ferences kolostor. A kolostorban a rendszerváltás után nagy értékű befalazott egyházi könyvtárra bukkantak véletlenszerűen.
  • Az Mária mennybemenetele ortodox katedrális neobizánci stílusú, impozáns műemlék épület. 20. század eleji épület.
  • A román görögkatolikus Mihály és Gábor Szent Arkangyalok katedrális szintén a 20. század elején épült, a város nagy múltú görögkatolikus románsága által "kinőtt" egykori barokk görögkatolikus templom helyén. Impozáns, gazdag ornamentikájú neobizánci épület.
  • A Szent Miklós-templom - görög katolikus templom 1857-ben épült. Többször átépítették.
  • A Szatmárnémeti Református Gimnázium épülete a történelmi Református Fiúgimnázium számára épült impozáns, de puritán ornamentikájú épület, a város mindenkori legjelentősebb magyar iskolája. Legfontosabb látványossága a tanári szoba, melynek díszes falfestményein az 1546-os szatmári református zsinat, illetve Kálvin János, Luther Márton, Károlyi Gáspár és más reformátorok láthatók.
A város címere a Pannónia szállón
  • Az Mihai Eminescu Főgimnázium épülete a város talán legszebb iskolaépülete. Eredetileg a Magyar Királyi Katolikus Főgimnázium épülete volt, a 20. század elején, Kotál Henrik tervei alapján épült.
  • A vasútállomás épülete Erdély régi állomásépületei közé tartozik. A 19. század végén épült, 120 méter hosszú épület stílusában híven őrzi a Monarchia-beli állomás-épületek jellemzőit. A közelmúltban felújították.
  • A híd melletti római katolikus temető szép kriptáival és a város híres polgárainak sírjaival fontos nevezetessége Szatmárnémetinek.
  • Jelentős látnivalók még: a Princz testvérek házai, a Berenczey-Kováts Palota (ma Astoria szálló), a Károlyi-ház, a Közigazgatási Palota, a Városi Művelődési Ház, a Szakszervezetek Művelődési Háza, a Fehér Ház (a város legrégebbi kőháza), a (központi) katolikus plébánia,,[19] a 2018-ban átadott Széchenyi István szobor.[20]

Múzeumok

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]
Kölcsey Ferenc
Hám János
Acsády Ignác
Papp Aurél
Lükő Béla
Boldog Scheffler János
Dsida Jenő
Harag György
Páskándi Géza

A városhoz kötődő további hírességek

[szerkesztés]

Haller József (Szatmárnémeti, 1935. január 24. – Marosvásárhely, 2017. március 2.) erdélyi magyar képzőművész.

Szabadidős tevékenységek

[szerkesztés]

Rendezvények

[szerkesztés]
  • Márciuska vásár (Târg de Mărțișor)
  • Nők napja
  • Húsvéti vásár (Târg de Paște)
  • Családi Hétvége
  • Treasure Hunting (Városi kincskeresés évente 4 alkalommal)
  • Városnapok (Zilele Orașului Satu Mare)
  • Utcazene Fesztivál (Street Music Festival)
  • Partiumi Magyar Napok
  • Jazz&Wine Festival
  • Világzenei Fesztivál World Music Festival
  • Karácsonyi vásár (Târg de Crăciun)

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  4. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár-Németi. Írta Bagossy Bertalan tanár. (Anonymus fegyjegyzései)
  5. ↑ Archivált másolat. [2013. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 18.)
  6. ↑ Emberek az áradatban Archiválva 2013. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben – Szatmár.ro, 2010. május 14.
  7. ↑ A bányagépgyári baleset részletei Archiválva 2013. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF – Hhrf.org
  8. ↑ Névmutató: Pécsi Norbert Artúr Archiválva 2013. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben – In: Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2006
  9. ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Satu Mare (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  10. ↑ Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 17.)
  11. ↑ Szász Jenő támogatja az EMNP és az MPP együttműködését Archiválva 2013. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben – Erdély.ma, 2012. március 5.
  12. ↑ https://www.satumarenews.ro/index.php/locale/item/14565-alegeri-locale-2020-componenta-consiliului-local-satu-mare
  13. ↑ a b Szatmárnémeti helyi tanács: 12 USL, 9 RMDSZ, 2 PDL tanácsos Archiválva 2012. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben – Szatmár.ro, 2012. június 11.
  14. ↑ „Hiszünk Erdélyben!” – Megalakult az Erdélyi Magyar Néppárt – Alfahir, 2012. február 25.
  15. ↑ Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 17.)
  16. ↑ Húsz éve van demokratikusan választott városi tanácsa Szatmárnémetinek[halott link] – Szatmár.ro, 2012. március 14.
  17. ↑ https://gmz.ro/hu
  18. ↑ Egy püspök építtette a tűzoltótornyot. Egy püspök építtette a tűzoltótornyot. (Hozzáférés: 2023. február 27.)
  19. ↑ Muhi Sándor: Ornamentika Szatmáron Archiválva 2014. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
  20. ↑ Leleplezték gróf Széchenyi István szobrát. 24.hu. [2018. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 15.)
  21. ↑ Horváth Zoltán emlékdíj Archiválva 2016. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, kosarlabda.ase.hu - 2010. október 4.

Források

[szerkesztés]
  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Szatmár vármegye és Szatmárnémeti. (1908)
  • Bura László: A Szatmári Református Kollégium és diáksága (1610–1852), Erdélyi Tudományos Füzetek (217.), Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1994
  • Bura László - Muhi Sándor: Arcképek a Szatmárnémeti Római Katolikus Egyházmegyéből, Római Katolikus Püspökség, Szatmárnémeti, 1998 (a nagyváradi Kolbe Kiadó nyomdája).
  • Bura László et al.: Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése műemlékei tükrében, Identitas Alapítvány, Szatmárnémeti, 2002.
  • Emlékkönyv a 450 éves református oktatás tiszteletére, A Szatmárnémeti Református Gimnázium ünnepi kiadványa (Szatmárnémeti, 2007)
  • Muhi Sándor: Szatmárnémeti (Városismertető), Szatmárnémeti, 2001 (készült: a zilahi Color-Print-Zilah nyomdában).
  • Muhi Sándor: Szatmárnémeti római katolikus templomai (Murvai György fényképeivel), Szatmári Római Katolikus Püspökség, 2000.
  • Németh Péter: A középkori Szatmár vármegye települései.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szatmárnémeti&oldid=27598043”