Arányi Dezső (operaénekes)

Arányi Dezső
Életrajzi adatok
Születési név	Goldberger Dávid Májer
Született	1867. augusztus 28. Szatmárnémeti
Elhunyt	1923. június 21. (55 évesen) Pesterzsébet
Pályafutás
Műfajok	opera
Aktív évek	1890 – 1923
Hangszer	ének
Hang	tenor
Tevékenység	operaénekes
A Wikimédia Commons tartalmaz Arányi Dezső témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Arányi Dezső (külföldön Desider Arányi; eredeti nevén Goldberger Dávid Májer) (Szatmárnémeti, 1867. augusztus 28. – Pesterzsébet, 1923. június 21.) operaénekes (tenor). Pólya Tibor festőművész apósa.

Élete

Hétgyermekes Zsidó családban született. Apja Goldberger Móric kántor-talmudtudós, anyja Eckstein Aranka volt. A kis Dezső csodagyerekként, már hatévesen énekelt a helyi zsinagógában. Egy, kivételes tehetségét felismerő pesti kántorkolléga hozta a tízéves fiút a fővárosba. Zsinagógai kóristaként fejlődött tovább, aztán tizennégy évesen Bellovics Imre, majd Bécsben Geiringer tanítványa lett.

1890-ben a brünni Városi Színházban debütált Raoul (Meyerbeer: A hugenották) szerepében. Ekkor már az Arányi nevet használta, noha hivatalosan csak 1906-ban magyarosított. Két évadot maradt a morva fővárosban, itt vette feleségül 1891-ben Lange Emília (1864–1909) opera-énekesnőt. Az 1892–93-as évadra a berlini Kroll-Operhez szerződött. 1894-ben kezdődött első budapesti operai időszaka. Ekkor még főleg lírai tenor szerepeket énekelt. 1900-ban hagyta el először a társulatot. Európa-szerte vendégszerepelt, pl. 1901-ben Salzburgban Don Ottaviót (Mozart: Don Juan) énekelt. 1902 és 1904 között a prágai Német Színház tagja volt. Itt beugrással Pedrot énekelte d'Albert Hegyek aljánjának ősbemutatóján. 1904-ben kezdődött második pesti korszaka. Ekkor már valamelyest megkopott hanggal főként hőstenorként működött.1913-ban vonult vissza a színpadtól, a következő években tanított.

Utolsó éveiben cukorbetegségtől szenvedett. 1923 júniusában beszállították az újpesti Szeretetház-kórházba, ahol a vérmérgezés tüneteit állapították meg rajta. Lábát amputálni kellett, ám a kezdeti javulást követően állapota rosszabbra fordult és elhunyt. Végakartának megfelelően szülei mellé temették el Erzsébetfalván, az izraelita temetőben.

Gyermekei: Szeréna (Pólya Tiborné), Romeo, Araquill és Raul.

Szerepei

• Aggházy Károly: Maritta, a korsós Madonna
• Bahnert József: Csempészek
• Beethoven: Fidelio – Florestan
• Boieldieu: A fehér nő – George Brown
• Czobor Károly: Karen
• D'Albert: Hegyek alján – Pedro
• Donizetti: Lammermoori Lucia – Edgard
• Erkel: Hunyadi László – címszerep; V. László
• Erkel: Bánk bán – címszerep
• Goldmark: A házi tücsök
• Goldmark: Téli rege – Florizel
• Hubay Jenő: A cremonai hegedűs – Sandro
• Hubay Jenő: A falu rossza – Göndör Sándor
• Hubay Jenő: Lavotta szerelme
• Lehár Ferenc: Kukuska
• Mascagni: Parasztbecsület – Turridu
• Meyerbeer: Ördög Róbert – címszerep
• Meyerbeer: A hugenották – Raoul
• Mozart: Don Juan – Don Ottavio
• Mozart: A varázsfuvola – Tamino
• Offenbach: Hoffmann meséi – Hoffmann
• Puccini: Manon Lescaut – Des Grieux
• Puccini: Bohémélet – Rodolphe
• Puccini: Pillangókisasszony – B. F. Pinkerton
• Rossini: A sevillai borbély – Almaviva gróf
• Richard Strauss: Elektra – Aigiszthosz
• Szabados Béla: Alszik a nagynéni
• Sztojanovits Jenő: Ninon
• Verdi: Rigoletto – A mantuai herceg
• Verdi: La Traviata – Alfred Germont
• Verdi: Álarcosbál – Richard
• Verdi: Aida – Radames
• Wagner: A bolygó hollandi – Erik
• Wagner: Lohengrin – címszerep
• Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – David, Walther von Stolzing
• Zichy Géza: Nemo – címszerep

Források

• Csirák Csaba: Arányi Dezső operaénekes
• Forgotten Operasingers: Desider Aranyi 1868–1923 (diszkográfiával)
• Életrajza az operissimo.comon
• A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza Budapest, 1984. Zeneműkiadó. ISBN 9633305241
• Seeger, Horst: Opernlexikon. 3. ... überarb. ... Aufl. Berlin, 1986. Henschelverlag. ISBN 3362000142
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 59. o.  Online elérés