Vita:Arányi Dezső (operaénekes)
Új téma nyitásaPesterzsébeten nincsa halálesete se január vége-február elején, se júniusban. Vagy később jegyezték be, vagy nem ott hunyt el. Gyurika vita 2020. március 5., 07:46 (CET)
- A legalaposabb feldolgozásból:
„Kételyek a kutatás körül
Arányi Dezső élettörténetének tisztázása nehéz és bonyolult türelemjáték, még akkor is, ha a kutatót elszánt lokálpatrióta megszállottsága kételyről-kételyre lendíti munkája során.
Kezdjük mindjárt azzal a furcsa ténnyel, hogy két Arányi Dezsőt tart nyílván a magyar színpadtörténet. Kettőjük közül az egyik Szatmárnémetiben született Arányi Dezső operaénekes és a másik Arányi Dezső Nemesmiliticsen született majdnem ugyanakkor, mint a mi énekesünk. Zavartkeltő az a tény is, hogy a színész Arányi is sokszor szerepelt Szatmárnémeti színházi közönsége előtt.
Nem könnyíti a feltárás folyamatát az sem, hogy Szatmárnémetiben ugyanabban az időben három Goldberger család élt, melyből kettő viselte a Móric nevet. De miért kerül a Goldberger név szóba? Mert Goldberger Móric egyházfi, talmud tudós, kántor Dezső fiáról szól a történetünk. Őt mutatja be ez az arckép, őt, aki a XIX. század végén családjával együtt felvette az Arányi vezetéknevet.
Okos kutató ilyen bonyolult feladat előtt előveszi a szakirodalmat. Alig lapozunk bele a legtudományosabb munkákba, hamarosan kiderül, hogy már a születési évszám tekintetében nincs egyetértés a színháztörténészek között. Ez azt jelenti, hogy a szaklexikonok, illetve levéltári anyagok más és más időpontban jelölik meg Arányi Dezső operaénekes születését.
Schöflin Aladár Színművészeti Lexikona szerint 1859. augusztus 18. született Szatmárnémetiben. Török Margit, 1999-ben szerkesztett Magyar Színházművészeti Lexikona ugyancsak 1859. augusztus 18-at jelöli meg születésnapként. Németh Amadé 2000-ben megjelent „A magyar opera története” című munkája mintegy megerősíti az 1859. évet Arányi Dezső születésnapjaként.
Stern Mórnak a szatmári zsidókról írott könyvében 1867 szerepel. Ezzel 3:1 a szakirodalom javára, szemben a műkedvelő Sternnel. Mit tesz ilyenkor a magyar? Megnézi a külföldi szakirodalmat, mert a mi életünkben a külföldi az irányadó, a külföldi a megbízható és a szent tekintély. Itt azonban megint más időpont szerepel. Az 1868. évet jelöli meg a World Biographical Index – K. G. Saur 2006. június 10-én kiadott levele.“
„Egy másik külföldi honlapon, hogy még meggyőzőbb legyen, feltűnteti az elhalálozás időpontját is, íme „Aranyi Desider, Tenor, 18. 8. 1868 Szathmar-Némethy (Ungarn), 21. 6. 1923 Pesterzsébet (Ungarn).” A zavart azzal fokozza Németh Antal Színészeti Lexikona, hogy nem tesz említést egyik Arányi Dezsőről sem. Hasonlóképpen a Staud Géza szerkesztette Színházi Kislexikon sem tud Arányiról.
Végül a Magyar Országos Levéltár kérésünkre 2000. 02. 03-án kiadott levele is azt bizonyítja, hogy az egyik legnagyobb magyar operaénekes Arányi Dezső, emlékének eltűnése már senkit nem zavar, elvégre az ember legerősebb képessége a feledés. Idézünk a levélből: „... tájékoztatom, hogy Arányi Dezső operaénekesre vonatkozóan csak társulati tagságának tényét sikerült megállapítani. Pályafutására vonatkozó egyéb iratot, adatot nem találtunk, tehát a zenei és általános lexikonok több információt tartalmaznak róla, mint a fennmaradt iratanyag.”
Ezek után jogosan tesszük fel a kérdést, valóban fontos alakja a magyar operajátszásnak Arányi Dezső? Ebben a nehéz pillanatban szorosabban fogjuk meg a kedves olvasó kezét és arra kérjük kísérjen el a kutatás labirintusának néhány fontosabb állomására.
Az állami (polgári) anyakönyvezést az 1894. XXXIII. tc. vezette be és 1895. október 1. óta van érvényben. Ettől a dátumtól kezdve a polgármesteri hivatalokban őrzik az anyakönyveket, a másodpéldányokat pedig az illetékes területi levéltárakban, a mi esetünkben a szatmárnémeti zsidó hitközség születési anyakönyvét a Szatmár megyei levéltárban. Itt azonban három Goldberger Móriccal találkozunk. Több vargabetűt írunk le, mire kiderül, hogy Arányi Dezső szülei: Goldberger Móric és Eckstein Aranka. Goldberger Móric a szatmárnémeti ortodox zsidó hitközség kántora, talmud tudósa a hitközség történetének hősi korszakában, együtt dolgozott a nagy alapítókkal Mandelbaum Farkas főrabbival, Frankl Mihállyal. Zsinagógát, imaházat és erős közösséget építettek.“
– Sir Morosus vita 2020. március 17., 01:58 (CET)
Az egyik újság szerint Újpestre vitték kórházba, de ott sem találtam, valamint az akkori Budapest tíz kerülének egyikében sem az ismert nevein 1923 június végén-júl elején. Viszont ha van két Arányi Dezső, a másiknak is megírom a cikkét. Gyurika vita 2020. március 17., 06:07 (CET)