Ugrás a tartalomhoz

Bikszád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bikszád (Bixad)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségBikszád
Rangközségközpont
Irányítószám447055
SIRUTA-kód137078
Népesség
Népesség2343 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság215 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 07″, k. h. 23° 23′ 30″47.918713°N 23.391602°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 07″, k. h. 23° 23′ 30″47.918713°N 23.391602°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bikszád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bikszád (románul: Bixad) település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Avas hegység keleti oldalán, Avasújfalutól északnyugatra fekvő település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A bik (bükk) és szád (nyílás) szavak összetétele; jelentése "a bükkös erdő bejárata".[1]

Története

[szerkesztés]

Bikszád egykor az avassági uradalommal együtt a meggyesi várhoz tartozott. Nevét már a 15. században is Bykzadnak írták, s a Meggyesaljai Mórocz család volt birtokosa.

16. században a Báthoryaké, majd a Lónyay, Rhédey, és később a Wesselényi családé volt.

1604-ben Hosszúmező és Técső határperében volt említve.

1660-ban Kemény János erdélyi fejedelem is ide húzódott téli szállásra.

Bikszád-nak a 17. század óta két nevezetessége van: a kolostor és a gyógyfürdő.

Kolostora:

A Péter és Pálról elnevezett bikszádi apátságot 1689-ben alapította Károlyi Ézsaiás trapezunti szerzetes apát, akit 1703-ban a kolostort megtámadó oláhok öltek meg.

1753-ban a Szent Bazil görögkatolikus szerzetesrend vette birtokába, s övék volt még a 20. század elején is.

A kolostor búcsújáróhely, melyet mind a görög, mint a római szertartású hívek elzarándokolnak.

1898-ban egy tűzvészben a kolostor leégett, de rendfőnöke Pászthory Árpád újjáépíttette.

Gyógyfürdője:

Már a 17. században is országos hírű volt. Messze vidékekről keresték fel az itteni gyógyvizet. A bikszádi gyógyvíz hatását tekintve már akkoriban is vetekedett a krancheni, gleichenbergi és niederseltersi forrásokkal.

Már a 19. században palackozták az itteni gyógyforrások vizét, s szinte a világ minden tájára szállítottak belőle.

A középkorban Bikszád erdőkkel borított környékén aranyat is bányásztak egy ideig.

A településnek a 19. század első felében több birtokosa is volt: például a gróf Teleki, a gróf Károlyi, báró Wesselényi, báró Vécsey, Bagossy, Becsky, Darvay, Nagy, Szirmay, Máthay, Mándy, Dózsa, Tatár, Finta családok.

A 20. század elején legnagyobb birtokosa a gróf Károlyi család, és a Szent Bazil szerzetes rend volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus templom – 1882-ben épült.
  • Kolostor – Péter és Pálról elnevezett bikszádi apátság.
  • Gyógyfürdő.

Híres emberek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 111. o. ISBN 963 05 3346 4