Nagyszokond
Nagyszokond (Socond) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Nagyszokond |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 447285 |
Körzethívószám | 0261 |
SIRUTA-kód | 138878 |
Népesség | |
Népesség | 728 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 85 |
Népsűrűség | 8,2 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 175 m |
Terület | 88,76 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 33′ 46″, k. h. 22° 57′ 03″47.562857°N 22.950893°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 46″, k. h. 22° 57′ 03″47.562857°N 22.950893°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagyszokond (Socond) falu és községközpont Romániában. Szatmár megye egyik települése.
Fekvése
[szerkesztés]Szatmárnémetitől és Erdődtől délkeletre található. Határához tartozik a nagyszokondi tanya.
Története
[szerkesztés]Első említése 1424-ből származik.
A település sorsában Kisszokondéval osztozott, hajdan ez is a bélteki uradalomhoz tartozott, majd a szatmári béke után gróf Károlyi Sándor birtokai között volt található. A Károlyi család a 18. században sváb telepesekkel népesítette be. Borovszky a 19. század elejei állapotairól a következőket írja: "Nagyszokond kisközség az erdődi járásban, 83 házzal és 583 lakossal, akik között 74 magyar, 433 r.kath. német, 72 g.kath. oláh. Határa2989 k. hold."
A 20. század elején gróf Károlyi István örököseié lett.
1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szatmár vármegye részeként.
1910-ben 677 lakosából magyar 127, német 481 és román 69 lakosa volt.
1992-ben 428 román, német, cigány és magyar nemzetiségű lakos lakta. A magyarok a lakosság 10%-át alkotják.
Közlekedése
[szerkesztés]Megközelíthető közúton, Erdőd irányából
Nevezetességei
[szerkesztés]1808-ban épült a katolikus temploma.