Alsóberekszó
Alsóberekszó (Bârsău de Jos) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Berekszó |
Rang | falu |
Községközpont | Felsőberekszó |
Irányítószám | 447036 |
SIRUTA-kód | 137121 |
Népesség | |
Népesség | 589 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 190 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 35′ 43″, k. h. 23° 15′ 50″47.595183°N 23.263756°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 43″, k. h. 23° 15′ 50″47.595183°N 23.263756°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alsóberekszó (románul: Bârsău de Jos) település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szatmár megyében, Farkasaszó és Szelestyehuta között fekvő település.
Története
[szerkesztés]Alsóberekszó nevét az oklevelek 1470-ben említették először Alsóberekzo néven, ekkor a csehi (Szilágycseh) várhoz tartozott, és a Drágfiak birtoka volt. 1475-ben Berekzo, Alsó-Beregzó néven írták nevét.
Alsóberekszó egykor Középszolnok vármegyéhez, 1470-ben azonban Szatmár vármegyéhez számították, és ide tartozik most is.
1569-ben Báthory Györgyé volt.
1595-ben János Zsigmond idős Gyulafi Lászlónak adományozta.
1682 előtt Várad török kézre jutása után elpusztult, de hamarosan újjáépült.
1715-ös adóösszeíráskor a településnek csak 5 adófizető jobbágy háztartást számoltak össze, melyből 1 magyar, 1 német 3 oláh volt.
1797-ben a haditerhekhez való összeíráskor főbb birtokosai voltak gróf Gyulai József, báró Naláczi Károly, gróf Teleki Imre, báró Radák, Barcsayi családok voltak birtokosai.
1847-ben Alsóberekszónak 560 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus.
1890-ben 843 lakosából 12 magyar, 58 német, 1 tót, 758 oláh, 14 egyéb nemzetiségű, melyből római katolikus 10, görögkatolikus 772, református 4, izraelita 57 fő volt. A település házainak száma ekkor 188 volt.
A trianoni békeszerződés előtt Alsóberekszó Szilágy megye Szilágycsehi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 119–123. o. Online elérés