Ugrás a tartalomhoz

Illéd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Illéd (Ghilești)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
KözségÉrkávás
Rangfalu
KözségközpontÉrkávás
Irányítószám447088
SIRUTA-kód137336
Népesség
Népesség75 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 32′ 27″, k. h. 22° 35′ 09″47.540900°N 22.585741°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 27″, k. h. 22° 35′ 09″47.540900°N 22.585741°E
SablonWikidataSegítség

Illéd (románul Ghilești) település Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szatmár megyében, az Érmelléken, Szatmárnémetitől délnyugatra, Nagykároly és Tasnád között fekvő Érkáváshoz tartozó településrész.

Története

[szerkesztés]

Illéd nevét 1205-ben említették először az oklevelek Yled, Elep néven. 1464-ben Ilre, 1489-ben Iledtheleke, 1518-ban Ylled, 1722-ben Illéd néven írták nevét.

II. András király uralkodása alatt Yled villabeli Pál és Fenyő lopással vádolták meg az ugyancsak idevaló Magadiást. Ez idő körül a Váradi regestrum is említi Illédet Elep villa néven.

1464-ben Mihályfalva és Girolt helységekkel együtt említik Ilre birtokot, mely ekkor Darahi Lászlót illette.

1485-ben Mátyás király a kolozsmonostori konventtel iktattatja be Iledtheleke birtokba Mihályfalvi György Katalin nevű leányát, Bőnyei Jánosnét.

1518-ban özvegy Szentkirályi Benedekné vallja meg unokáinak az Ylleed-i földrészt.

1772 október 15-én Mezey György, Horváth András és Klára eladják Girolt faluhoz és az ehhez tartozó Ilyédhez való jogukat 1200 magyar forintért Wesselényi Farkasnak.

A korábban Tasnádhoz, ma Érkáváshoz tartozó településrésznek Illédnek a népszámlálási adatok szerint 1956-ban 286 lakosa volt.

1977-ben 196 lakosa volt, melyből 194 román, 2 magyar nyelvű volt.

1992-ben 148 román nyelvű lakosa volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Ortodox temploma - 1901-ben épült.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 543–545. o. Online elérés
  • Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája.