1772
Megjelenés
1772 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1772 |
Ab urbe condita | 2525 |
Bahái naptár | -72 – -71 |
Berber naptár | 2722 |
Bizánci naptár | 7280 – 7281 |
Buddhista naptár | 2316 |
Burmai naptár | 1134 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1764 – 1765 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1827 – 1828 |
Shaka Samvat | 1694 – 1695 |
Holocén naptár | 11772 |
Iráni naptár | 1150 – 1151 |
Japán naptár | 2432 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4468–4469 |
Kopt naptár | 1488 – 1489 |
Koreai naptár | 4105 |
Muszlim naptár | 1185 – 1186 |
Szeleukida naptár | 2083–2084 |
Örmény naptár | 1221 ԹՎ ՌՄԻԱ |
Thai szoláris naptár | 2315 |
Zsidó naptár | 5532 – 5533 |
Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század
Évtizedek: 1720-as évek – 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek – 1760-as évek – 1770-es évek – 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek
Évek: 1767 – 1768 – 1769 – 1770 – 1771 – 1772 – 1773 – 1774 – 1775 – 1776 – 1777
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 4. – Mária Terézia elrendeli a könyvek előzetes cenzúráztatását.
- február 19. – Bécsben aláírják a Lengyelország első felosztásáról szóló egyezményt, az országban reformmozgalom indul, ami 1791-ben a nagy szejm működésében csúcsosodik ki.
- augusztus 5. – A lengyel–litván állam meggyengülését kihasználva a szomszédos nagyhatalmak – Oroszország, Poroszország és Ausztria – a szentpétervári szerződésben rögzítettek szerint megkezdik Lengyelország felosztását.[1]
- november 6. – Visszacsatolják Magyarországhoz az 1412-ben Zsigmond király által Lengyelországnak elzálogosított 16 szepesi községet, miután Lengyelország felosztása megtörténik.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- Budára költöztetik a Nagyszombati Egyetemet.
- Felszentelik a váci székesegyházat, bár a belső munkálatok 1777-ig elhúzódnak.[2]
- Megjelenik Bécsben Bessenyei György Ágis tragédiája című színműve.
- Magyar nyelvtörténet: a középmagyar kor vége, az újmagyar kor kezdete
- Jean-Jacques Rousseau elkészül a lengyel felkérésre írt korszakos jelentőségű művével, A lengyel kormány figyelmébe című esszével.
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- január 2. – Jankovich Miklós, könyv-, régiség- és műgyűjtő, történész, az MTA tagja († 1846)
- március 10. – Friedrich von Schlegel, német filozófus, író, műkritikus († 1829)
- április 7. – Charles Fourier, francia utópista szocialista filozófus († 1837)
- április 18. – David Ricardo, brit közgazdász, üzletember és politikus († 1823)
- április 19. – Artner Teréz, költőnő († 1829)
- augusztus 2. – Louis Antoine de Bourbon–Condé, Bourbon herceg, a royalista emigráns hadsereg tisztje a francia forradalom és a napóleoni háborúk alatt († 1804)
- augusztus 14. – Sándor Lipót főherceg, Magyarország nádora († 1795)
- szeptember 7. – Simon Antal piarista tanár, gyógypedagógus, a siketek első magyar intézetének első igazgatója († 1808)
- szeptember 27. – Kisfaludy Sándor, költő († 1844)
- október 21. – Samuel Taylor Coleridge, angol költő, kritikus, és filozófus († 1834)
- november 4. – Csizmazia Sándor, magyar ügyvéd, író († 1860)
- december 9. – Kiss Bálint, református lelkész, történész, pedagógus, az MTA tagja († 1853)
Halálozások
[szerkesztés]- február 2. – Fabriczy Dávid, evangélikus lelkész (* 1716)
- március 29. – Emanuel Swedenborg, (eredetileg Emanuel Swedberg), svéd tudós, filozófus, teológus, látnok és keresztény misztikus (* 1688)
- április 28. – Johann Friedrich Struensee, dán miniszter, orvos (* 1737)
- június 18. – Gerard van Swieten, Mária Terézia holland származású háziorvosa és könyvtárosa, reformer, Gottfried van Swieten apja (* 1700)
- november 9. – Banics Domokos, magyar Benedek rendi szerzetes, pap (* 1694)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga Beáta: A Kijevi Rusztól a szuverén Ukrajnáig. In.: Rubicon. XXXIII. évf., 373-374. (2022/3-4.) szám, 11. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Sisa József: Híres magyar templomok. Kolibri Könyvek-Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1989, 38. oldal, ISBN 963 11 6538 8
A Wikimédia Commons tartalmaz 1772 témájú médiaállományokat.