Érendréd
| Érendréd (Andrid) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Érendréd |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 447010 |
| Körzethívószám | 0261 |
| SIRUTA-kód | 136777 |
| Népesség | |
| Népesség | 1176 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 493 |
| Népsűrűség | 40,19 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 112 m |
| Terület | 62,35 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 22° 20′ 12″47.517222°N 22.336667°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 22° 20′ 12″47.517222°N 22.336667°E | |
| Érendréd weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Érendréd (románul Andrid) falu Romániában, Szatmár megyében, Érendréd község központja.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykárolytól délnyugatra található település.
Története
[szerkesztés]Legelső írásos említése az 1332-es Pápai Tizedjegyzékben olvasható. Neve a XIII. századtól ismert az oklevelekben, mint az Endrédy család birtoka. Nevét ekkor Endred, Endryd alakban írták.
1398-ban a Zoárdfi Endrédyek pereskedtek Dengelegi Bertalannal, aki szántóföldjeiket elfoglalta.
A későbbiekben, mikor az Endrédy család több ágra oszlott, a birtok is elaprózódott, s így lettek birtokosai a rokon Endrédi Nagy, Bagos, Uray családok, leányágon pedig a Szepesy, Becsky, Irinyi, Péczely, Gerzsenyi, Somlyódy családok.
A XVII-XVIII. században még más családok is birtokot szereztek itt: a Geötz, Bokor, Bottka, Domahidy, Falussy, Fráter, Okolicsányi, Iklódy, Gencsy, Domokos, Uray, Irinyi, Fényes, báró Luzsénszky, Luby, Sánta, Latinovich, Szilágyi, Veres, Szintay családok.
Érdekességek
[szerkesztés]- 1848 előtt Petőfi Sándor néha hetekig vendégeskedett Báró Luzsénszky házában, mely később községháza lett és 1848-ban, mikor az erdélyi táborhoz vonult, itt toborzott honvédeket.
- A településen folyt ásatások alkalmával még az 1800-as években a református iskola alatt egy régi vár, vagy várkastély nyomait találták meg.
- A falu határában fekvő Péterhalom ősi őrhalomnak feltételezhető.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református templom - A régi templom tornya az 1832-es földrengésen összeomlott, 1833-ban épült újra.
- A református templom portikusában 1999-ben emléktáblát avattak az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások idején bebörtönzött falustársak emlékére. Dr. Avasán Gyula orvos (1928-1995), Dr. Bujdosó Géza állatorvos (1902-?), Márton Attila teológus (1938-2002), Kovács Lajos állategészségügy technikus (1932-2002), Szaleczky Miklós kántor-tanító (1885-1963), Fischer Lajos iskolaigazgató (1922-?), Truczkay Sándor (1910-1985) kovácsmester, Ábrám Sámuel gazdatiszt (1908-1988), Kiss Miklós gazdálkodó (1923-1983) súlyos börtönéveket töltöttek a kommunizmus börtöneiben és a Duna deltában. Áldott legyen emlékük.
- Görögkatolikus templom - 1821-ben épült.
Nevezetes szülöttei
[szerkesztés]- Jeney Jenő Béla (1874−1950) festőművész, grafikus, illusztrátor, a XX. századelő egyik meghatározó magyar karikaturista.
- Jeney Ernő (1876–1918) építész, Nagykőrös városi főmérnöke, később a MÁV főmérnöke, a szecesszió egyik jelentős képviselője
- Kulin Sándor (1904–1994) agrár-üzemgazdász, egyetemi tanár
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Szatmár megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}