Hadadnádasd
| Hadadnádasd (Nadișu Hododului) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Hadad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Hadad |
| Irányítószám | 447158 |
| SIRUTA-kód | 137880 |
| Népesség | |
| Népesség | 869 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 804 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 185 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 23′ 59″, k. h. 22° 59′ 57″47.399795°N 22.999176°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 59″, k. h. 22° 59′ 57″47.399795°N 22.999176°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hadadnádasd (románul: Nadișu Hododului) Hadadhoz tartozó falu a romániai Szatmár megyében, Alsószopor és Szilágycseh között fekszik.
Területe kb. 8 km². Lakossága kb. 800 fő, ebből 700 magyar és 100 cigány. Főként református és baptista vallásúak lakják.
A településen magyar nyelvű általános iskola 1-8 osztállyal és 2 csoportos óvoda található.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágycsehtől 16 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]Hadadnádasd nevét 1205 és 1235 között a Váradi regestrumban említették először Nadast néven. 1383-ban Nadasd, 1461-ben Nadasth néven írták nevét.
1383-ban Nagy Lajos király özvegye Mária királyné adományozta a Kusalyi Jakcs családnak: Jakcsi mester fiainak Györgynek, Istvánnak, Andrásnak, Dénesnek és Dávidnak.
1487-ben Jakcsi László nádasdi részbirtokát Drágfi Bertalannak zálogosította el.
1545-ben Miksa király új adományul adta a települést Kusalyi Jakcs Mihály és Boldizsár részére.
1797-ben végzett összeíráskor Magyar-Nádasd fő birtokosa báró Wesselényi Farkas volt.
1847-ben 321 lakosa volt, valamennyi református.
1890-ben 557 lakosából 549 magyar, 2 román, 6 zsidó, melyből 549 református, 2 görögkatolikus, 6 izraelita. A házak száma ekkor 117 volt.
A 2011-es népszámlálás szerint 824 lakosa volt, ebből 767 magyar anyanyelvű.[1]
Látnivalók
[szerkesztés]- Református templom – Baptista imaház – a régi iskola - boros pincék a hegyen.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Satu Mare (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2018. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 7.)
Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 134–141. o. Online elérés
Szatmár megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
