Szatmárhegy
| Szatmárhegy (Viile Satu Mare) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Szatmárhegy |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 447360 |
| Körzethívószám | +40261 |
| SIRUTA-kód | 139401 |
| Népesség | |
| Népesség | 2660 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1474 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 39′ 59″, k. h. 22° 57′ 08″47.666287°N 22.952131°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 59″, k. h. 22° 57′ 08″47.666287°N 22.952131°E | |
 | |
Szatmárhegy település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szatmárnémetitől délre, Erdőd keleti szomszédjában fekvő település.
Története
[szerkesztés]Szatmárhegy nevét a XIII. században már említették, mint a Szatmárhoz tartozó szőlőhegyet.
1703-ban a Rákóczi-szabadságharc idején a Szatmárnémeti körül folyó kuruc-labanc csatározások alatt felégetett város lakossága ide menekült, és itt a szőlőhegyeken húzódott meg. A lakosságból sokan a harcok elmúlta után végleg itt telepedtek le, nem költöztek vissza Szatmárra.
A XVIII. század elején aztán a megszaporodott lakosságú Szatmárhegyet önálló településsé nyilvánították.
A lakosság száma a szabadságharc után Károlyi birtokká lett Erdőd sváb telepítésekor tovább növekedett, ugyanis az erdődi magyar lakosság egy része is ide telepedett át.
A második világháború idején, 1944-ben Szatmárnémeti bombázásakor a lakosság egy része ismét ide menekült, és később ide is telepedett.
A több kisebb-nagyobb dombra épült Szatmárhegy mindig híres volt szőlő- és gyümölcstermesztéséről, és máig sok szatmári család épít itt nyaralót magának.
A 2002-es népszámlálási adatok alapján a falunak 2059 lakosa volt. Szatmárhegy mára már községközpont is, melyhez több település: Résztelek, Csonkástelep, Meddes és Tyirákpuszta is tartozik.
Nevezetességek
[szerkesztés]Híres emberek
[szerkesztés]Itt született
[szerkesztés]- Páskándi Géza (1933-1995) költő, dráma- és prózaíró itt született a településen.
Szobrát 2003-ban állították fel a településen, mely Erdei István szobrászművész alkotása. Egykori szülőháza helyén épült házon ma emléktábla található.
Itt élt
[szerkesztés]- Krüzselyi Erzsébet költönő életének utolsó éveiben[1]
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0