Szamosberence
Szamosberence (Băbășești) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Aranyosmeggyes |
Rang | falu |
Községközpont | Aranyosmeggyes |
Irányítószám | 447186 |
SIRUTA-kód | 138100 |
Népesség | |
Népesség | 572 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 7 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 156 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 46′ 33″, k. h. 23° 05′ 57″47.775940°N 23.099214°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 33″, k. h. 23° 05′ 57″47.775940°N 23.099214°E | |
Szamosberence falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szatmár megyében, Szatmárnémetitől keletre, a Szamos folyó jobb partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]A település nevét a korabeli oklevelek 1490-ben említik először Berendmezew (Berendmező) néven.
Berendmező a Szinéri uradalom-hoz tartozott és a Meggyesi Morócz család tagjainak birtoka volt. A 15. század végén a család kihaltával a Báthori-család-é lett, kik itt birtokrészt adtak Csomaközy Péternek, és 1624-ben Kovacsóczy Istvánnak. Tőlük gróf Rhédey Ferencz és felesége örökölte.
1664-ben a település földesurai a berendmezői birtokot a szatmári református iskolára hagyták, azonban nem sokkal később, 1681-ben a jezsuiták elfoglalták, s az övék is maradt egészen a rend feloszlatásáig., akkor a királyi kamaráé lett nagy része, s a kamarától vásárolta meg a Berenczei és Járdánházi Kovács család.
A 19. század elején a Berenczeieken kívül több család : a báró Vécsey, gróf Teleki, báró Wesselényi, Darvay, Kacsó és Boross családoké volt..
A településen folyik keresztül a Szinérpatak, és itt ömlik a Szamosba.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus templom – 1906-ban épült.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.