1664
Megjelenés
1664 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1664 |
Ab urbe condita | 2417 |
Bahái naptár | -180 – -179 |
Berber naptár | 2614 |
Bizánci naptár | 7172 – 7173 |
Buddhista naptár | 2208 |
Burmai naptár | 1026 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1656 – 1657 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1719 – 1720 |
Shaka Samvat | 1586 – 1587 |
Holocén naptár | 11664 |
Iráni naptár | 1042 – 1043 |
Japán naptár | 2324 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4360–4361 |
Kopt naptár | 1380 – 1381 |
Koreai naptár | 3997 |
Muszlim naptár | 1074 – 1075 |
Szeleukida naptár | 1975–1976 |
Örmény naptár | 1113 ԹՎ ՌՃԺԳ |
Thai szoláris naptár | 2207 |
Zsidó naptár | 5424 – 5425 |
Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század
Évtizedek: 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek
Évek: 1659 – 1660 – 1661 – 1662 – 1663 – 1664 – 1665 – 1666 – 1667 – 1668 – 1669
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 21. – A téli hadjárat; részben Zrínyi vezetésével magyar-horvát-osztrák-rajnai sereg indul el a Dráva vonalán Eszék felé.
- január 22. – Berzence bevétele.
- január 24. – Babócsa bevétele.
- január 27. – Pécs ostroma.
- február 1. – Az eszéki híd elpusztítása.
- április 21. – Kanizsa ostroma. (Zrínyi Miklós horvát bán és császári tábornok vezette nemesi csapatok és császári seregek április és május között körülzárják Kanizsát, de a felmentő török hadak elől június elején visszavonulnak Zrínyiújvárra.)[1]
- május 3. – Jean-Louis de Souches elfoglalja Nyitrát.
- május 16. – A zsarnócai győzelem.
- május 30. – Köprülü Ahmed nagyvezír hada visszavonulásra kényszeríti a keresztény erőket Kanizsa alól. (Zrínyi Miklóst leváltják főparancsnoki tisztéből.)
- június 2. – A törökök körülveszik Zrínyiújvárat és megkezdik annak ostromát.[1]
- június 4. – Raimondo Montecuccoli császári generális kézhez kapja I. Lipót saját kezű parancsát, hogy induljon Zrínyiújvárra és vegye át a szövetséges csapatok irányítását.[1]
- június 14. – De Souches elfoglalja Lévát.
- július 19. – De Souches győzelme Szentbenedeknél a Felvidéken.
- június 30. – Zrínyiújvárt elfoglalja a nagyvezír.[2] (A vár egyik oldalát felrobbantották a törökök, és a meginduló előrenyomulás elsöpörte az Albert Tasso várkapitány vezette védelmet. 800 katona veszett oda, köztük maga Tasso is.)[1]
- július 7. – Köprülü nagyvezír felrobbantatja Zrínyiújvárat.[2]
- július 12. – A török sereg elvonul Zrínyiújvár romjai alól Kanizsa irányába.[3]
- július 26–27. – A törökök a körmendi ütközetben alulmaradnak a Rába-átjárót védő magyar-horvát-francia sereggel szemben.
- augusztus 1. – A szentgotthárdi csata. (Raimondo Montecuccoli osztrák főparancsnok vezette szövetséges sereg nagy győzelmet arat a törökök felett.)[2]
- augusztus 10. – A vasvári béke megkötése. (I. Lipót a status quo visszaállítása mellett átadja a törökök eddigi hódítását.)[2]
- szeptember 27. – A vasvári béke nyilvánosságra kerülése.[2]
- november 18. – A kursaneci erdőben Zrínyi Miklós bán vadászat közben egy megsebesített vadkan áldozata lesz.[2]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- az év eleje – Bosnyák Iszmail budai pasát nevezik ki az elhunyt Kösze Ali helyett boszniai pasává és magyarországi szerdárrá.[4]
- az év folyamán – A Szilády Áron Református Gimnázium (Kiskunhalas) ősének a Schola Reformata Halasiensis-nek a megalakulása.[5]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- február 6. – II. Musztafa, az Oszmán Birodalom 23. szultánja († 1703)
- február 24. – Thomas Newcomen kovács, vízvezetékszerelő, bádogos, valamint baptista laikus prédikátor († 1729)
- március 25. – Harruckern János György német származású magyar nagybirtokos († 1742)
- június 3. – Rachel Ruysch holland festőművész († 1750)
- augusztus 20. – Pálffy János, tábornok, később Magyarország főparancsnoka († 1751)
Halálozások
[szerkesztés]- február 8. – Beniczky Péter aranysarkantyús vitéz, a magyar barokk nemesi költészet alakja (* 1603)
- február 27. – Ivan Bohun legendás zaporozsjei kozák vezér
- július 16. – Andreas Gryphius német költő és színműíró, a német barokk irodalom kiemelkedő alakja (* 1616)
- augusztus 1. – Bosnyák Iszmail boszniai pasa és magyarországi szerdár (* ?)
- november 18. – gróf Zrínyi Miklós költő, hadvezér (* 1620)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Nagy Levente–Hausner Gábor: Raimondo Montecuccoli és a magyarok. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/3. sz., 706-708. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ a b c d e f Gerencsér Ferenc: Magyar történelmi kronológia. Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Tárogató Bt., [Budapest], 1998, 61. oldal, ISBN 963 9063 45 2
- ↑ Domokos György: Újabb adatok Zrínyi-Újvár építésének és pusztulásának történetéhez. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/3. sz., 767. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ Sudár Balázs: A hódoltsági pasák az oszmán belpolitika forgatagában (1657–1665). Hadtörténelmi Közlemények, CXXIV. évf. 3. sz. (2011) 898. o. ISSN 0017-6540
- ↑ Szilády Áron Református Gimnázium története (magyar nyelven). szilady.net, 2014. november 14. (Hozzáférés: 2017. február 25.)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1664 témájú médiaállományokat.