Jean-Louis Raduit de Souches
| Jean-Louis Raduit de Souches | |
 | |
| Született | 1608. augusztus 16.[1] La Rochelle |
| Meghalt | 1682. augusztus 12. (73 évesen)[1] Jaispitz |
| Sírhely | Church of St. James |
| Állampolgársága | francia |
| Nemzetisége | francia |
| Ország | Svédország Habsburg Birodalom |
| Szolgálati ideje | 1629 – 1674 |
| Rendfokozata | tábornagy |
| Csatái | harmincéves háború északi háború (1655–60) zsarnócai csata (1664) léva ostroma (1664) seneffei csata (1674) |
| Házastársa | Anna Dorothea Elisabeth, Freiin von Hofkirchen[2] |
| Gyermekei | Karl Ludwig, Graf Ratuit de Souches |
| Szülei | Marguerite de Bourdigalle Jean Baptiste de Souches, Seigneur de Barres |
| Rokonai | Fia: Charles-Louis de Souches tábornok († Szalánkemén, 1691.) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Louis Raduit de Souches témájú médiaállományokat. | |
Jean-Louis Raduit de Souches (La Rochelle, 1608. augusztus 16. – Jaispitz (ma Jevišovice), 1682. augusztus 12.) francia nemzetiségű, a Habsburg Birodalom szolgálatában álló császári tábornok.
Életpályája
[szerkesztés]
Hugenotta családban született, a franciaországi protestánsok székhelyén. A vallásháborúk miatt 1629-ben elhagyta hazáját és beállt a svéd seregbe, amellyel a harmincéves háború németországi frontjain küzdött. A svédeket végül otthagyta, s a császári sereg szolgálatába szegődött. 1645-ben részt vett Brünn védelmében, amit svéd–erdélyi–francia csapatok tartottak ostrom alatt. 1657 és 1660 között ismét a svédek ellen harcolt ezúttal Lengyelországban és Dániában, az északi háborúban.
1663-ban Morvaországból vonult Magyarországra, ahol éppen háború tört ki a törökökkel, de Souches azonban nem azonnal ütközött meg az ellenséggel. Mialatt Zrínyi Miklós délen a Dráva mentén vezette a fő támadási irányt, de Souches a bányavárosok mellől kiindulva folytatott harcot a török ellen.
1664. május 3-án bevette Nyitrát. Május 16-án a felvidéki Zsarnóca mellett, a Garam folyó gázlójánál, a zsarnócai csatában legyőzte Kücsük Mehmed váradi pasa seregét, majd elfoglalta Lévát,[3] végül az esztergomi pasára mért vereséget Garamszentbenedeknél.
A Habsburg–török háború végeztével visszatért Németországba. Az udvar Morvaországban (Jaispitzben) és Csehországban adott neki nagy birtokokat. 1674-ben Hollandiában harcolt a franciák ellen, s részt vett a Spanyol-Németalföldön (a mai Belgium területén) vívott seneffei csatában. Ezután végleg elhagyta a hadsereget.[4]
A morvaországi Jaispitzben hunyt el 1682-ben (ma Jevišovice, Cseh Köztársaság, Znojmói járás). A brünni Szent Jakab-templomban temették el.
Egyik fia, Charles-Louis de Souches (németesen Karl-Ludwig) szintén a Habsburg-haderőben szolgált. Táborszernagyként esett el 1691-ben, a szalánkeméni csatában.[4]
1668-ban Jaispitzben harangot öntetett.
-
Léva ostroma, 1664-ben -
Brünn ostroma, 1645
Emlékezete
[szerkesztés]-
Mellszobra az alsó-ausztriai Heldenberg emlékhelyen -
Emlékműve a morvaországi Špilberk várban -
Síremléke a brünni Szent Jakab-templomban
- Mořic (Mauritz) Grimm által készített díszes síremléke a brünni Szent Jakab-templomban található
Források
[szerkesztés]- Souches (Susa), Louis Raduit Graf de (Ludwig Freiherr Radwig de, Feldmarschall, (1608 – 6.8.1682) (német nyelven). 30jaehrigerkrieg.de, 2011. (Hozzáférés: 2023. április 7.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ http://roglo.eu/roglo?lang=en;p=johann+baptist;n=von+souches;
- ↑ A Pallas nagy lexikona-Bars
- ↑ a b Histoire: Abaissé-Castruccio Castracani, chez Panckoucke, 1784. 328. oldal (franciául)
További információk
[szerkesztés]
A német Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Jean-Louis Raduit de Souches témában.- Histoire: Abaissé-Castruccio Castracani: Encyclopédie Méthodique Histoire, chez Panckoucke, 1790. (books.google.hu)
