1608
| 1608 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1608 |
| Ab urbe condita | 2361 |
| Bahái naptár | -236 – -235 |
| Berber naptár | 2558 |
| Bizánci naptár | 7116 – 7117 |
| Buddhista naptár | 2152 |
| Burmai naptár | 970 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1600 – 1601 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1663 – 1664 |
| Shaka Samvat | 1530 – 1531 |
| Holocén naptár | 11608 |
| Iráni naptár | 986 – 987 |
| Japán naptár | 2268 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4304–4305 |
| Kopt naptár | 1324 – 1325 |
| Koreai naptár | 3941 |
| Muszlim naptár | 1016 – 1017 |
| Szeleukida naptár | 1919–1920 |
| Örmény naptár | 1057 ԹՎ ՌԾԷ |
| Thai szoláris naptár | 2151 |
| Zsidó naptár | 5368 – 5369 |
Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század
Évtizedek: 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek – 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek
Évek: 1603 – 1604 – 1605 – 1606 – 1607 – 1608 – 1609 – 1610 – 1611 – 1612 – 1613
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- február 5. – Nagy András hajdú főkapitány a megkötött debreceni egyezményben szövetségre lép Báthory Gáborral, aki megerősíti a hajdúkat a Bocskai István által adományozott kiváltságokban.[1]
- március 5. – Rákóczi Zsigmond lemond Erdély trónjáról Báthory Gábor javára.
- június 25. – Mátyás főherceg sereggel kényszeríti bátyját, Rudolfot, hogy mondjon le javára Magyarország, Horvátország és az osztrák örökös tartományok uralmáról.[2]
- augusztus 15. – A Porta jóváhagyja Báthory Gábor fejedelemmé választását.[2]
- november 19. – A Szent Koronával magyar királlyá koronázzák II. Mátyást, a koronázási szertartáskor a drapérián először szerepelnek a piros-fehér-zöld színek.
- december 1. – Homonnai Drugeth Bálintot választják országbíróvá.[3]
- december 6. – II. Mátyás szentesíti a koronázás utáni törvényeket. (Az I. tc. /k. u./ értelmében az országgyűlés két (alsó és felső) táblára válik.[4] A XIII. tc. a vármegyékhez utalja a jobbágyköltözés ügyét. Rendelkezik a nádori méltóságról (III. tc.), a magyar királyi tanácsról (X. tc.), a végvárak ellátásáról (XXI. tc.). A XI. tc-el a végvári tisztekre magyarokat nevez ki.)[2]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- december – II. Mátyás királyi pecsétjén először jelenik meg az országcímeren a Szent Korona.[2]
- az év folyamán –
- Megalakul a protestáns német rendek uniója a protestantizmus védelmére.
- Québec francia gyarmat megalakulása Észak-Amerikában.
- Illésházy Istvánt választják nádorrá.[2]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- május 1. – Pieter Post holland építész, festő és nyomdász († 1669)
- július 13. – III. Ferdinánd német-római császár, cseh és magyar király († 1657)
- augusztus 16. – Jean-Louis Raduit de Souches francia nemzetiségű, osztrák szolgálatban álló tábornok († 1682)
- október 15. – Evangelista Torricelli olasz fizikus és matematikus († 1647)
- december 9. – John Milton angol költő († 1674)
Halálozások
[szerkesztés]- december 8. – Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem (* 1544 – 1554 között)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga Beáta: Rablók, szabadságharcosok vagy zsoldos katonák? A hajdúk a 16–17. században. In.: Rubicon. XXXI. évf., 356. (2020/12.) szám, 40. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c d e Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002. 243. p.
- ↑ Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? fordította: Hulley Orsolya, Magyar Könyvklub, Budapest, 2003, 350. oldal, ISBN 963 547 849 6
- ↑ 1. , 1608. évi évi (k. u.) I. törvénycikk (Magyar nyelven) (Hozzáférés ideje: 2024. május 26.)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1608 témájú médiaállományokat.