Heldenberg emlékhely
Heldenberg emlékhely | |
A fő oszlopcsarnok és a két győzelmi oszlop | |
A múzeum adatai | |
Teljes neve | Gedenkstätte Heldenberg |
Elhelyezkedés | Heldenberg Ausztria |
Alapítva | 1849 |
Fenntartó | Heldenberg Vermarktungs- und Betriebs GmbH |
Építési adatok | |
Építési stílus | historizáló |
Védettség | Bundesdenkmalamt ID 12284 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 29′ 41″, k. h. 15° 56′ 28″48.494800°N 15.941000°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 41″, k. h. 15° 56′ 28″48.494800°N 15.941000°E | |
A Heldenberg emlékhely weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Heldenberg emlékhely témájú médiaállományokat. |
A Heldenberg emlékhely (németül: Gedenkstätte Heldenberg) egy szoborpark és emlékmű-együttes Alsó-Ausztriában, Heldenberg község Kleinwetzdorf nevű részében, melyet eredetileg egy meggazdagodott hadiszállító vállalkozó épített ki 1849-ben, itteni kastélyának parkjában. Az együttes a „Hősök hegye” (Heldenberg) nevet kapta. Az alapító 1858-ban az egészet Ferenc József császárnak ajándékozta. A szoborpark a Habsburg Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodóinak, a birodalom nagy hadvezéreinek és kitüntetett katonáinak emlékszobrait tartalmazza. Egy közös mauzóleumban nyugszik Maximilian von Wimpffen tábornagy, Radetzky marsall és maga Joseph G. Pargfrieder hadiszállító is. A szoboregyüttes Ausztria birodalmi múltjának látványos emléke. 1918 óta az osztrák állam tulajdona. 1971-ben Kleinwetzdorfot több faluval egyesítették, az új község neve Heldenberg lett, az emlékhely neve után. Az emlékhelyet idegenforgalmi központtá fejlesztették, kiállításokkal, látványosságokkal és családi programokkal.
Története
[szerkesztés]Joseph Gottfried Pargfrieder (Pargfrider) vállalkozó (1787–1863) a napóleoni háborúktól kezdve évtizedeken át a birodalmi haderőnek szállított élelmiszert, lábbelit, ruhaanyagokat.[1] Jó barátságban állt Radetzky és Wimpffen tábornagyokkal, akiknek nagy összegű kártyaadósságait rendszeresen kiegyenlítette. A gyümölcsöző üzlet révén nagy vagyont szerzett, 1832-ben megvásárolta és felújította a Wetzdorf kastélyt, az akkor még önálló Kleinwetzdorf községben. Radetzky 1848–49-es észak-itáliai győzelmei és a magyar szabadságharc leverése után Pargfrieder a kastély parkjában egy 169 szoborból álló együttest létesített az osztrák birodalom zeniten álló hatalmát és dicsőségét méltatva. Az ötletet a Bajor Királyságban 1830–42 között épült Walhalla szolgáltatta. A központi oszlopcsarnokban és a környező sétányokon a birodalom jeles hadvezéreinek, parancsnokainak, kitüntetett katonáinak, továbbá a Habsburg uralkodók szobrait állította fel, I. Rudolf német királytól az éppen uralkodó I. Ferenc József császárig. A létesítmény a „Hősök hegye” (németül: Heldenberg) nevet kapta.
Pargfrieder egy lakóházat is épített, háborús rokkant veteránok („invalidusok”) részére. Számukra egy oroszlánszoborral díszített külön kripta (Löwengruft) is épült. Pargfrieder terve szerint a tizenkét katonából és egy tisztből álló csoport az emlékpark díszőrségét adta volna, de ez nem valósult meg.
1858-ban Pargfrieder az egész emlékhelyet az uralkodónak ajándékozta. Ferenc József osztrák lovagi (Ritter) címet adott neki és kitüntette a Ferenc József-rend lovagkeresztjével.[2]
A súlyosan eladósodott Wimpffen és Radetzky tábornagyok, kártyaadósságaik kifizetése fejében végrendeletileg kötelezték magukat, hogy haláluk után a Heldenbergen, Pargfrieder saját kriptájában (az obeliszk alatt) fognak temetkezni. Wimpffen tábornagyot 1854-ben, Radetzky tábornagyot 1858-ban – Ferenc József császár személyes jelenlétében – helyezték el itt. 1863-ban magát Pargfriedert is ide temették, lovagi öltözékben, ülő helyzetben, a két tábornagy sírhelye közé. A fonák helyzetről a korabeli lakosság gúnyverseket írt. A legismertebb így hangzik:
- Hier ruhen drei Helden in ewiger Ruh,
zwei lieferten Schlachten, der dritte die Schuh.”[3]
1908-ban a császár átadta az emlékhelyet a cs. és kir. hadseregnek. 1918-ban az első Osztrák Köztársaság tulajdonába ment át.
A szobrokat Anton Dietrich, Johann Baptist Fessler és Adam Rammelmayer szobrászok készítették. Az öntési munkákat a morvaországi Blanz (ma Blansko) öntödéjében végezték. A szobrok anyaga a 19. század közepén elterjedt ónötvözet-öntvény, alacsony vörösréz és alumínium tartalommal. Csak a négy legnagyobb szobor készült vasöntvényből. A szobrok felülete eredetileg világos színű volt, a ma látható fekete bevonatot egy 1936-os „restaurálás” során kapták.
1971-ben Kleinwetzdorfot egyesítették több szomszéd faluval (Großwetzdorf, Glaubendorf, Oberthern, Unterthern), a létrejött új községnek a Heldenberg nevet adták, az ekkor már országszerte ismert emlékhely neve után.
Az emlékmű-együttes
[szerkesztés]Áttekintő térkép | |||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
-
A három Párka szobra (P)
-
A központi oszlopcsarnok (Säulenhalle) és az itáliai hadjárat győzelmi oszlopa (I)
A központi oszlopcsarnok
[szerkesztés]
|
|
- Tábornagyok mellszobrai az oszlopcsarnokot övező balusztrádokon (B)
|
|
Győzelmi oszlopok
[szerkesztés]Mindkét balusztrád előtt egy-egy győzelmi oszlop (I, U) áll, csúcsán Victoria istennő szobrával, kitüntetett tisztek és katonák mellszobraival körülvéve. A balszárnyon az 1848–49-es észak-itáliai forradalmak elleni, a jobbszárnyon az 1848–49-es magyar szabadságharc elleni császári hadjárat résztvevői sorakoznak. Mindkét oszlophoz 24-24 mellszobor tartozik, két körbe rendezve. A belső körben Arany Vitézségi Érem, a külső körben a Katonai Mária Terézia-rend kitüntetettjei láthatók.
-
Benedek Lajos altábornagy
-
Andreas Hallasz (Halász András?) katona
-
Ludwig von Wohlgemuth báró, vezérőrnagy
Az 1848–49-es észak-itáliai hadjárat résztvevői[szerkesztés]
|
Az 1848–49-es magyar szabadságharc elleni hadjárat résztvevői[szerkesztés]
|
-
Zrínyi Miklós, Szigetvár védője
-
Pálffy Miklós nádor
-
Lajos Vilmos badeni őrgróf, tábornagy
Hősök sétánya (Heldenallee)
[szerkesztés]- Georg von Frundsberg zsoldos kapitány (1473–1528)
- Philipp von Pfalz-Neuburg palotagróf, Pfalz-Neuburg hercege (1503–1548)
- Zrínyi Miklós gróf, hadvezér, horvát bán (1508–1566)
- Wilhelm von Roggendorf báró, tábornok (1481–1541)
- II. Ferdinánd főherceg, Tirol grófja (1529–1595)
- Johann von Auer Ferenberger (1511–1584)
- (II.) Pálffy Miklós gróf, hadvezér (1587–1600)
- Melchior von Redern gróf tábornagy (1555–1600)
- Henri Duval von Dampierre gróf, tábornagy (1580–1620)
- Adolf von Schwarzenberg gróf, hadvezér (1551–1600)
- Gottfried Heinrich zu Pappenheim gróf, tábornok (1594–1632)
- Erdődy Tamás gróf, hadvezér (1558–1624)
- Heinrich von Holk gróf, tábornagy (1599–1633)
- Johann t’Serclaes von Tilly gróf, tábornagy (1559–1632)
- Albrecht Wenzel von Wallenstein (Waldstein) herceg, tábornagy (1583–1634)
- Johann von Aldringen gróf, tábornagy (1588–1634)
- Philipp Friedrich von Breuner báró, táborszernagy (1601–1638)
- Esterházy Miklós gróf, nádor (1583–1645)
- Wolfgang von Mannsfeld gróf (1575–1638)
- Matthias von Gallas gróf, altábornagy (1588–1647)
- Johann Kaspar von Stadion gróf, tábornagy (1567–1641)
- Ottavio Piccolomini herceg, tábornagy (1599–1656)
- Raimondo Montecuccoli gróf, tábornagy (1609–1680)
- Rudolf von Rabatta zu Dornberg gróf, tábornagy († 1688)
- Jean-Louis Raduit de Souches tábornagy (1608–1682)
- Lotaringiai Károly herceg, tábornagy (1643–1690)
- Johann von Sporck gróf, tábornagy (1601–1679)
- Johann Friedrich von Veterani gróf, tábornagy (1650–1695)
- Friedrich Sigmund von Scerfenberg gróf, tábornagy († 1688)
- Donat Johann Heißler von Heitersheim (1648–1696)
- Siegmund Joachim von Trauttmansdorff gróf, tábornagy (1620–1701)
- Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf, tábornagy (1638–1701)
- Lajos Vilmos badeni őrgróf, tábornagy (1655–1707)
- Johann Ludwig von Bussy-Rabutin gróf, tábornagy (1642–1717)
- Sigbert Heister gróf, tábornagy (1646–1718)
- Pálffy Miklós gróf, tábornagy, nádor (1657–1732)
- Claudius Florimund von Mercy gróf, tábornagy (1666–1734)
- Guido von Starhemberg gróf, tábornagy (1657–1737)
- Károly Sándor württembergi herceg (1684–1737)
- Pálffy János gróf, tábornagy, nádor (1664–1751)
- Otto Ferdinand von Abensperg und Traun gróf, tábornagy (1677–1748)
- József Vencel liechtensteini herceg, tábornagy (1696–1772)
- Ludwig Andreas von Khevenhüller gróf, tábornagy (1683–1744)
- Nádasdy Ferenc gróf, tábornagy, horvát bán (1708–1783)
-
A Császár-sétány (Kaiserallee)
Császár-sétány (Kaiserallee)
[szerkesztés]- I. Rudolf német király (1218–1291)
- I. Albert német király (1255–1308)
- „Szép” Frigyes német király (1289–1330)
- II. Albert német-római császár (1397–1439)
- III. Frigyes német-római császár (1415–1493)
- I. Miksa német-római császár (1459–1519)
- V. Károly német-római császár (1500–1558)
- I. Ferdinánd német-római császár (1503–1564)
- II. Miksa német-római császár (1527–1576)
- II. Rudolf német-római császár (1552–1612)
- Mátyás német-római császár (1557–1619)
- II. Ferdinánd német-római császár (1578–1637)
- III. Ferdinánd német-római császár (1608–1657)
- I. Lipót német-római császár (1640–1705)
- I. József német-római császár (1678–1711)
- VI. Károly német-római császár (1685–1740)
- I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár (1708–1765)
- Mária Terézia császárné (1717–1780)
- II. József német-római császár (1741–1790)
- II. Lipót német-római császár (1747–1792)
- I. Ferenc osztrák császár (1768–1835)
- I. Ferdinánd osztrák császár (1793–1875)
- I. Ferenc József császár és király (1830–1916)
Az oroszlános kriptához (Löwengruft) vezető sétaút
[szerkesztés]- Maximilian Graf O’Donell ezredes (1812–1895) mellszobra (D)
- Josef Ettenreich hentesmester (1800–1875) mellszobra (D)
- Lamberg Ferenc Fülöp gróf, altábornagy (1791–1848) egész alakos szobra (L)
Az emlékhely a 21. században
[szerkesztés]A 2005-ös Alsó-Ausztriai Tartományi Kiállítás (Niederösterreichische Landesausstellung) helyszíne Heldenberg volt, címe „Időutazás. Csupa hős” (Zeitreise. Lauter Helden), témája egyfelől a Heldenberg emlékhely, másfelől a környéken feltárt neolitikus falvak rekonstruált védelmi létesítményei.[4][5]
Az emlékhely ma idegenforgalmi látványosság, rendezvényekkel, kiállításokkal, családi programokkal. A kastélyparkban állandó Oldtimer autókiállítást rendeztek be,[6] és rendszeres lovas és sólymász-bemutatókat is tartanak.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ * Pargfrieder (auch Pargfrider), Josef Gottfried Ritter (Austria Forum AEIOU) (Pargfrieder rövid életrajza). (Hozzáférés: 2019. április 21.)
- ↑ Friedrich Damköhler, Josef Stefan. Die Schmida – eine Region stellt sich vor. Damköhler u. Stefan, 159, 162-163. o. (2010. november 1.). ISBN 978-3-200-02028-3
- ↑ Nyers magyar fordításban:
„Itt nyugszik három hős, örök dicsőség nékik,
csatákat vívott kettő, cipőket vitt a harmadik.” - ↑ Zeitreise Heldenberg. Lauter Helden. Niederösterreichische Landesausstellung 2005. archiv.noe-landesausstellung.at, 2005 (Hozzáférés: 2019. április 20.)
- ↑ Wolfgang Müller-Funk.szerk.: Georg Kugler: Zeitreise Heldenberg. Lauter Helden (a 2005-ös Alsó-Ausztriai Tartományi Kiállítás katalógusa) (német nyelven). Horn: Verlag Berner (2005). ISBN 3-85460-225-1
- ↑ Koller Oldtimer Museum. koller.com. (Hozzáférés: 2019. április 21.)
- ↑ Falkenhof Heldenberg. Der Greifvogelpark für Familien. falkenhof-heldenberg.com. (Hozzáférés: 2019. április 21.)
Szépirodalom
[szerkesztés]- Stefan Heym. Pargfrider. Roman, (Joseph G. Pargfrieder regényes életrajza) (német nyelven), München: Goldmann (2000). ISBN 3-442-72648-4
Források, információk
[szerkesztés]- Gemeinde Heldenberg (a község honlapja). heldenberg.gv.at. (Hozzáférés: 2019. április 21.)
- Ausflugsziel Heldenberg. Ein Ort, sieben Erlebnisse (a turistaközpont honlapja). derheldenberg.at. (Hozzáférés: 2019. április 21.)
- Heldenberg (Austria-Forum AEIOU. /austria-forum.org. (Hozzáférés: 2019. április 21.)
Kapcsolódó szakirodalom
[szerkesztés]- Laurence Cole. Military Culture and Popular Patriotism in Late Imperial Austria (angol nyelven). Oxford: Oxford University Press, 75-78. o. (2014)
- Marianne Gastgeb. Heimatbuch Wetzdorf. Heldenberg – Schloss Wetzdorf (német nyelven). Großwetzdorf: M. Gastgeb (2000)
- Daniela Hagenbüchl. Der Heldenberg. Führer durch die Gedenkstätte in Kleinwetzdorf, Niederösterreich (német nyelven). Großwetzdorf: Gemeinde Heldenberg (2000)
- Hubert M. Mader, Susanne Mader. Die Helden vom Heldenberg. Pargfrieder und sein „Walhalla“ der k.k. Armee (német nyelven). Graz: Verlag Vehling (2008). ISBN 978-3-85333-154-5
- Gunther Martin. Der Heldenberg. Führer durch die Gedenkstätte für Feldmarschall Radetzky in Klein-Wetzdorf, Niederösterreich (német nyelven). Wien: Bundesministerium für Bauten und Technik (1972)
- Theodor Svarovsky. Heldenberg. Analyse (német nyelven). Wien: TU Wien Inst. für Gebäudelehre (2002)