Ugrás a tartalomhoz

Vitézségi Érem (Ausztria–Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vitézségi Érem (Tapferkeitsmedaille)
Arany Vitézségi Érem 1866–1917-es változat
Arany Vitézségi Érem
1866–1917-es változat
Adományozza Osztrák–Magyar Monarchia
Típustöbbfokozatú kitüntetés
KaphatjákKülönböző fokozatokban osztrák–magyar tiszthelyettesek és legénység számára
Indoklás„az ellenséggel szembeni kimagasló tettek”
Státusznem adományozható
Jellemzőitöbbfokozatú kitüntetés
Statisztikák
Alapítás dátuma1789. július 19.
Utolsó kitüntetés dátuma1918
Viselési sorrend
Magasabb rangú kitüntetésKatonai Érdemérem
Alacsonyabb rangú kitüntetésKoronás Érdemkereszt

szalagsáv
szalagsáv
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitézségi Érem (Tapferkeitsmedaille) témájú médiaállományokat.

Az eredetileg Vitézségi Emlékérem (1809 óta Vitézségi Érem) (németül: Tapferkeitsmedaille) az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legmagasabb háborús kitüntetése volt.

Fokozatai

[szerkesztés]

Az 1789-ben alapított eredetileg két fokozattal létrehozott Vitézségi Érmét 1848-ban kibővítették. Az addigi Ezüst Vitézségi Érmet ketté bontották. Létrehozták az 1. illetve 2. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet. 1917-ben a két legmagasabb osztályát tisztek számára is elnyerhetővé tették. Legvégül a következő fokozatok léteztek:

  • Arany Vitézségi Érem
  • 1. osztályú Ezüst Vitézségi Érem (Nagyezüst Vitézségi Érem)
  • 2. osztályú Ezüst Vitézségi Érem (Kisezüst Vitézségi Érem)
  • Bronz Vitézségi Érem

Története

[szerkesztés]

II. József 1789. július 19-én alapította mint Vitézségi Emlékérmeket Arany és Ezüst fokozattal, azon legénységi katonák számára, akik vitézségükkel kitűntek a harcok során.

"Az ollyas Hadi osztályhoz tartozó Katonáknak Vitézi tettek és katonai érdemek megjutalmazása végett, kik Mária Theresia jeles Rendének elnyerhetése tekintetében megkivántató tulajdonságokkal nem birnak, már ditső emlékezetü II-dik József Császár alapított egy megtiszteltetési jelt, ... a megtiszteltetési arany és ezüst érdempénzeket, és pedig olly czélbűl, hogy azokkal az Altisztek és Közkatonák a Strázsamestertől kezdve lefelé egész az utolsó Közemberig, kik bátor és vitézi tetteik által magokat megkülönböztették, érdemekhez képest megjutalmaztassanak..."[1]

Császári parancsra 1809-ben Vitézségi Éremre módosult a megnevezése.

1848. augusztus 19-én V. Ferdinánd császár megosztva az addigi Ezüst Vitézségi Érmet létrehozta az Ezüst Vitézségi Érem 1. osztályát, illetve 2. osztályát. Utóbbinak az érem átmérője 31 mm-re csökkent. 1915. február 14-én I. Ferenc József császár megalapította a Bronz Vitézségi Érmet. Utóbbi kitüntetést más szövetséges államok katonái is kiérdemelhették.

1915. november 29-én bevezetésre kerültek az ismétlőpántok, amivel egy kitüntetés többször elnyerhetővé vált. A kitüntetések szalagjaira kerültek.

1917. szeptember 26-án az Arany és Ezüst Vitézségi Érmeket tisztek számára is elnyerhetővé váltak. Ez azért vált szükségessé, amikor a harcban tanusított magaviselet nem felelt meg a Katonai Mária Terézia-rend elnyeréséhez. Egy arany és ezüst színű "K" betű került fel a Vitézségi Érmek szalagjaira.

Leírása, és viselése

[szerkesztés]

A kitüntetés érme

[szerkesztés]

A kitüntetés érme egy 40 mm-es átmérőjű kör alakú érem, amin az uralkodó képmása található. Hátoldalán babérkoszorúval körbevett keresztbe tett zászlók láthatóak, amik felett DER TAPFERKEIT VITÉZSÉGÉRT olvasható. IV. Károly uralkodása ideján a szöveg FORTITVDINI-re módosult.

Az uralkodók képmásai:

  • 1789–1792: II. József. (Arany, Ezüst)
  • 1792–1804: I. Ferenc. (Arany, Ezüst)
  • 1804–1839: I. Ferenc. (Arany, Ezüst)
  • 1839–1849: V. Ferdinánd (Arany, 1. osztályú Ezüst. és 2. osztályú Ezüst)
  • 1849–1859: I. Ferenc József (balra tekint, szakáll nélkül) (Arany, 1. osztályú Ezüst és 2. osztályú Ezüst)
  • 1859–1866: I. Ferenc József (balra tekint, kis szakállal) (Arany, 1. osztályú Ezüst és 2. osztályú Ezüst)
  • 1866–1914: I. Ferenc József (jobbra tekint, oldalszakállal) (Arany, 1. osztályú Ezüst és 2. osztályú Ezüst)
  • 1914–1917: I. Ferenc József (jobbra tekint, oldalszakállal) (Arany, 1. osztályú Ezüst, 2. osztályú Ezüst, Bronz)
  • 1917–1918: IV. Károly (Arany, 1. osztályú Ezüst. 2. osztályú Ezüst, Bronz)

II. Lipót (1790-1792) uralkodása idején nem adományoztak Vitézségi Érmeket.

1922-ben a Magyar Királyság létrehozott egy ezüst vitézségi érmet Bátorság Érem megnevezéssel. 1939-ben a legénységi állományúak részére négy fokozattal alapította Horthy Miklós kormányzó a Magyar Vitézségi Érmet, majd 1942-ben Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet alapítottak a tiszti állomány részére is.

A kitüntetés szalagja

[szerkesztés]

A Vitézségi Érem szalagja vörös-fehér csíkos színű. Később az ún. hadiszalag elnevezést kapta, mivel a Katonai Érdemkereszt és a Katonai Érdemérem Ferenc József-rend a Koronás Érdemkeresztek hadi változatai is a Vitézségi Érem szalagját kapták meg háború idején.

Viselése

[szerkesztés]

A Vitézségi Érmet mellkason, baloldalt viselték.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2016. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 25.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]