Ugrás a tartalomhoz

Báthori-család

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Báthoriak
Báthoryak
Főnemesi család
OrszágMagyar Királyság, Erdélyi Fejedelemség, Lengyel–Litván Unió
Nemzetiségsváb
NemzetségGutkeled nemzetség
AlapítóBátori Bereck
Kihalt1605 (ecsedi ág)
1637 (somlyói ág)
Utolsó tagBáthori István (ecsedi ág)
Báthory András (somlyói ág)
RangErdélyi vajda
Erdély fejedelme
Lengyel király
Litván nagyfejedelem
RezidenciaEcsedi vár
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthoriak témájú médiaállományokat.
A Báthori-család vörös márványból faragott sárkányos címere a nyírbátori Báthori István Múzeumban 1484-ből
Az ecsedi vár (1688)
Az ecsedi vár a 16. században, Gottfried Prixner rézmetszete
Ecsedi Báthori Erzsébet grófnő, a Báthori-család híres[1][2][3] szülötte

A Báthoriak (korábban Bátoriak, más írásmód alapján Báthoryak), sváb származású, a Gutkeled nemzetség Majádi főágának Bátori ágából eredő magyar főnemes család, amely tagjai közül számos középkori főméltóság, erdélyi vajda, illetve fejedelem került ki – sőt, egy lengyel király is. A család három ágra vált, az ecsedi, a szaniszlófi és az utóbbiból eredő somlyai ágakra.[4]

A család kialakulása

[szerkesztés]

Bereck egy évszám nélküli oklevél szerint IV. László (Kun László) királytól kapta adományba Abram, Bátur és Kis-Bakta helységeket „hű szolgálataiért”. Bereck ekkor elhagyta régi (de Rakomaz) előnevét és Bátorról (Batur), birtokaimak központjáról kezdte nevezni magát, ebből alakult ki a Báthori családnév. Bátori Bereck gyermekei közül I. János és Lökös lett a két fő ágra szakadt Báthory család két őse. A Bátoriak a III. András halála utáni feudális anarchiában birtokaik helyzetéből adódóan eleinte Borsa Kopasz (és testvére, Borsa Beke) szerviensei voltak, de viszonylag hamar átálltak Károly Róberthez. Bátori I. János a király oldalán harcolt a rozgonyi csatában, ahol két szerviense is elesett.[5]

János László nevű fia (a későbbi szabolcsi ispán) a Pok nemzetségből származó Medgyesaljay Móricz Medgyesy Anna néven ismert lányát vette feleségül – utódaik a somlyai Báthory család tagjai. Bátori Lökös Péter nevű fia 1345-ben Itáliában tanult és 1347-ben alig 15-17 évesen váradi kanonok lett, de mivel bátyja meghalt, kilépett az egyházi rendből (még föl sem szentelték), és tőle származott le az ecsedi Báthory család.

1325-ben Bereck fiait Károly Róbert király megerősítette az apjuk által nyert javakban, és még ebben az évben megkapták Ecsedet is. 1325-ből származik a Báthory-család címere. 1334-ben kapták meg Bereczk fiai az engedélyt arra, hogy Ecsed mellett a mocsárban várat építhessenek s azt »Hűség«-nek nevezhessék.[6]

1330-ban Bereck fiai és utódai abban – a később úriszéknek nevezett – kiváltságban részesültek, hogy a birtokaikon élő népek felett a megyés ispán helyett ők bíráskodhattak, és akár halálos ítéletet is hozhattak.[7] 1332-ben névadójuk, Bátor városa árumegállító jogot kapott, mégsem ez, hanem a mocsarakkal körülvett, jobban védhető Ecsed lett később a család központi birtoka.[8]

Az Ecseden felépült vár köré rövid időn belül hatalmas uradalom alakult ki.[9] 1335-ben a Gutkeled nemzetség Farkas-ágától megszerezték a sárvármonostori kegyuraságot, amellyel együtt járt Szentmárton, Vállaj és Kálmánd helységek haszonélvezeti joga is. 1338-ban csere útján megszerezték Szaniszlót, 1341-ben Fábiánházát, 1348-ban elnyerték a királytól Mérket is.

A család a 14. század első évtizedeiben két ágra szakadt. Az egyik Szilágysomlyót kapta birtokul és ettől kezdve somlyai Báthorynak nevezte magát.

A másik ágból származó, Itáliában tanult Péter a szabolcsi Ecsedet szerezte meg, leszármazottai nyíri vagy ecsedi Báthoriaknak hívták magukat.[10]

A somlyói ág megmaradt katolikusnak, az ecsedi ág viszont a 16. század közepén áttért protestáns hitre.

A családnév helyesírása

[szerkesztés]

Van olyan könyv, amelyben mindegyik Báthori i-vel szerepel.[11] Vannak olyan könyvek, amelyek a somlyaiakat y-nal, az ecsedieket pedig i-vel adják meg.[12][13][14] Van olyan könyv, amelyik mindegyik Báthoryt y-nal írja.[15]

A történelmi tulajdonnevek helyesírásáról a magyar helyesírás szabályai itt találhatók. Eszerint (157.a) elsősorban a saját vagy a család írásmódját kell használni, méghozzá a hozzánk legközelebbi korból (157.b). Úgy tűnik, ebben a család nem egységes a 16. és 17. század fordulóján (Aláírások: István Kristóf Gábor Boldizsár Zsigmond), ami a hozzánk legközelebb eső kor. A következő a már kialakult szokás (157.c), ebben a szakirodalomban úgy tűnik, hogy az ecsedieket és a koraiakat inkább i-vel, a somlyaiakat inkább y-nal írják. Legutoljára a kialakulatlan írásmódnál (157.d) minimálisan hagyományos, mai szemmel sem zavaró alakot kell használni.

A szakirodalom zömével összhangban a korai Bátoriakat teljesen fonetikusan, i-vel és h nélkül, az ecsedi Báthoriakat h-val és i-vel, a somlyói Báthoryakat h-val és y-nal írja. De ettől is lehetséges eltérés, amikor bizonyítható, hogy az újkorban, magyar nyelvű levélben ő másképpen írt.

Korai Báthoriak

[szerkesztés]
kódok feloldása
  • * = születés
  • † = elhalálozás
  • b.é. = biztosan élt
  • fl = biztosan élt (latin: floruit)
  • h. = házasság
  • ∞ = házasság
  • ¹ ² ³ = első, második vagy harmadik házasság
  • ¹∞ ²∞ ³∞ = . házasságból származó gyerek
  • N = ismeretlen név
Korai Báthoriak (B1)
  • Gutkeled nemzetségbeli N (majádi főág)
    • fiú
      • Felicián, a Zeleméri család őse
      • János, leszármazottai a Szalmadi családnevet viselték
        • ... az ág 1413-19-ben kihal
      • Lukács
        • Felicián, fl 1310
        • János, fl 1310
    • Miklós
      • Hodos, fl 1270-91, a Szakolyi (Szokoli, Hodos of Szakoly) család őse
      • István, fl 1310
      • "Kopasz" rakamazi András, fl 1250
        • encsencsi György, fl 1276-1307
          • ... az ág 1369-ben kihal
        • Benedek de Szaniszló, fl 1279-1321
          • Pócs, fl 1345-55
          • Ivanha, fl 1371; ∞ Császár Tivadar
        • Bátori Bereck, fl 1276-1320; ∞ ismeretlen, a csák nembeli Marhard Nadabi lánya. Innentől Báthoriak.[16]

Szaniszlófi Báthoryak

[szerkesztés]

  • Báthory János, Báthory Szaniszló fia
  • Báthory László, Báthory Szaniszló fia
  • Báthory István (1427-ben említik), [19] Báthory Szaniszló fia
  • Báthory László, István fia
  • Báthory György, István fia
  • Báthory Péter, István fia
  • Báthory Mátyás, István fia
  • Báthory Miklós (1462–1500), István fia → somlyói Báthoriak
  • Báthory Dominik, István fia
  • Báthory Pelbárt, István fia
  • Báthory János, István fia
  • Báthory István, István fia
  • Báthory Anna (?–1570),(wd) István lánya
  • Báthory Veronika, István lánya
  • Báthory Potencia, István lánya
  • Báthory Jadviga, István lánya
  • Báthory Margit, István lánya
  • Báthory Borbála, István lánya
  • Báthory Péter, János fia [20]
  • Báthory Imre, János fia [21]

Somlyói (Somlyai) Báthoryak

[szerkesztés]
Somlyói Báthory Gábor erdélyi fejedelem aranyforintja rajta a családi címer

Bátori Bereck fia János fia László Somlyót kapta hozományul, utódai pedig felvették a somlyói előnevet.

  • somlyói Báthori István, fl 1393-1453, ∞ ¹Turóczi Orsoly, ²Várdai Dorottya (fl 1428-52) (folytatás innen)
    • ¹∞ László, fl 1428-60
    • ¹∞ György, fl 1428-47
    • ¹∞ Mihály, fl 1428
    • ¹∞ Máté, fl 1428-67
    • ²∞ Péter, fl 1428
    • ²∞ báthori Szaniszlófi István, fl 1438-1517; ∞ Tornai Erzsébet
      • ...leszármazottai szaniszlófi Báthoriak
    • ²∞ báthori Szaniszlófi János, fl 1462-1500, ∞ Szokoli Borbála
      • ...leszármazottai a báthori Staniszlófi nevet használták, nem somlyói Báthorinak nevezik őket
    • ²∞ Gellért/Gerhard, fl 1453-69
    • ²∞ Domokos, szerzetes fl 1453-98
    • ²∞ Miklós, fl 1445-98; ∞ ¹Kézméri Borbála, ² losonci Bánffy Zsófia (fl 1477)
    • Veronika, fl 1447-77; ∞ Szokoli Miklós
    • Margit, fl 1447
    • Hedvig, fl 1447
    • Anna, fl 1447; ∞ Agárdi László

Ecsedi Báthoriak

[szerkesztés]
Ecsedi Báthori István országbíró címere

Bereck gyermekei közül a birtokaikon való megosztozásukkor Ecsed Lökös fia Péter-nek jutott, ez alkotta később az ecsedi ágat.

Birtokközpontjuk a mai Nagyecsed volt. Egy részük bátori előnévvel szerepel, mert ők birtokolták a névadó Bátort.[4] A 14. század végén egy Báthori lány házassága és a Marczali családdal kötött örökösödési szerződés révén megszerzik a Marczaliak somogyi birtokait is.[10]

Az ecsedi és a somlyai ág összekapcsolódása

[szerkesztés]
Báthori György és Báthori Anna házasságát ábrázoló szobor Nyírbátorban

Ecsedi Báthori II. András egyik fia, Báthori György 1550-ben házasságot kötött Báthory Annával, Bélteki Drágffy Gáspár özvegyével.

A menyegzőnek nagy politikai, gazdasági és vallási jelentősége volt. A mohácsi vészt követően a magyar arisztokráciát megosztotta a kettős királyválasztás is: az ecsediek Habsburg Ferdinánd pártján voltak, míg a somlyaiak a Szapolyai-család hívei maradtak. Báthory Anna maga a reformáció támogatója, elkötelezett evangélikus volt. A házaspár elősegítette az első protestáns egyházszervezet kiépítését, az óvári, erdődi és csengeri zsinatok megtartását. Támogatták tiszántúli fiatalok tanulását a Wittenbergi Egyetemen.

A házasság hatalmas birtokkoncentrációval járt, egyben összeköttetést teremtett a Királyi Magyarország és Erdély között.

Nyírbátorban a házasságot követően vált a Szent György-plébániatemplom református templommá. Ez évszázadokra meghatározta a település felekezeti viszonyait.[34]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Márk Éva: Báthory Erzsébet (html). Korok. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. ↑ Várkonyi Gábor: Újabb források Báthory Erzsébet életéhez.. Korunk 23. évf. 3. sz., 2012. március. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  3. ↑ M. Pázmány Kata: A csejtei vár foglya - Báthory Erzsébet (pdf). Honismeret, 2010. január. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  4. ↑ a b http://www.nyirbim.hu/bkora.htm
  5. ↑ Kristó Gyula, 1978: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, Budapest ISBN 963 05 1461 3 p. 77.
  6. ↑ Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, mek.niif.hu
  7. ↑ Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása (1361-1599). [2014. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 18.)
  8. ↑ A szatmári kistérség története. [2010. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 4.)
  9. ↑ a b Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437. [Budapest]: Gondolat. 1984. ISBN 963-281-414-2  
  10. ↑ a b c d Az ecsedi Báthoriakról Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, epa.niif.hu
  11. ↑ Erdély rövid története. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1989. ISBN 963 05 5543 3
  12. ↑ Szabó, Péter. Az erdélyi fejedelemség. Vince Kiadó (1989). ISBN 963 9069 183 
  13. ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub (2000). ISBN 963-547-085-1 
  14. ↑ Fallenbüchl, Zoltán. Magyarország főméltóságai. Maecenas (1988). ISBN 963-02-5536-7 
  15. ↑ Nagy, László. Báthory István emlékezete. Zrínyi Kiadó, Budapest 
  16. ↑ IV. László Bátort adományozta neki, azóta őt és leszármazottait Báthorinak nevezik
  17. ↑ Genealogy B1 Szatmári ispán
  18. ↑ Genealogy B1 Nem szerepel
  19. ↑ C. Tóth: Ecsedi ág 276. o.
  20. ↑ C. Tóth: Szapolyai és Bátori 460. o.
  21. ↑ C. Tóth: Szapolyai és Bátori 460. o.
  22. ↑ Genealogy B2 A szócikk nem említi, de utall rá.
  23. ↑ 1335-ben, amikor a család felosztotta birtokát, megkapta Ecsedet, leszármazottait ecsedi Báthorinak hívják
  24. ↑ Településünk története (magyar nyelven). Kántorjánosi község hivatalos oldala . (Hozzáférés: 2024. november 18.)
  25. ↑ Horváth: Ecsedi várbirtokok 311. o.
  26. ↑ Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 209. o. (2000). ISBN 963-14-0582-6 
  27. ↑ a b Archivált másolat. [2011. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 16.)
  28. ↑ Geneaology B3 A forrás szerint egy gyereke volt(?), lásd a következő sort a családfán. Az angol szócikk szerint három –  Anna, Stephen and Klara, a német szerint kettő – Stanislaus és Anna, ahogy a lengyel szerint is. Ez utóbbin megadott forrást használtuk fel a következő családfa sorhoz.
  29. ↑ Kazimierz Jasiński. Rodowód Piastów mazowieckich (lengyel nyelven). Poznań – Wrocław: Wydawnictwo Historyczne, 194–197. o. (1998). ISBN 83-913563-0-2 
  30. ↑ Genealogy B3  szerint elesett a Mohácsi csatában 1526. aug. 29-én. Ennek ellentmond a családfán olvasható, forrásokkal alátámasztott információ.
  31. ↑ a b Fallenbüchl, Zoltán. Magyarország főméltóságai. Maecenas Könyvkiadó, 118. o. (1988). ISBN 963-02-5536-7 
  32. ↑ C. Tóth: Ecsedi ág 271. o.
  33. ↑ a b c d C. Tóth: Ecsedi ág 278. o. Margit, Erzsébet, Potenciána, Veronika
  34. ↑ A házasságot ábrázoló szobor tájékoztató táblája Nyírbátorban

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • http://lexikon.katolikus.hu/B/Báthori.html
  • Nagy László: A rossz hírű Báthoryak; Kossuth, Bp., 1984
  • Tanulmányok Nyírbátor és a Báthori család történetéhez; szerk. Dám László; Báthori Múzeum, Nyírbátor, 1986 (Folia historica et ethnographica)
  • Tempfli Imre: A Báthoryak valláspolitikája; Márton Áron, Bp., 2000 (Studia theologica Budapestinensia)
  • Erdély és a Szentszék a Báthory korszakban. Kiadatlan iratok, 1574–1599; sajtó alá rend. Kruppa Tamás; SZTE, Szeged, 2004 (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez)
  • Az ecsedi Báthoriak a XV-XVII. században; szerk. Szabó Sarolta, C. Tóth Norbert; Báthori István Múzeum, Nyírbátor, 2012 (A Báthori István Múzeum kiadványai)
  • Magyar Zoltán: A híres Báthoriak. Történelmi emlékek és folklórhagyományok; Kairosz, Bp., 2012
  • Sárkányok, főurak, asszonyok. A Báthoryak a művelődés- és irodalomtörténetben; szerk. Mercs István, előszó Kiss Gy. Csaba; Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, Nyíregyháza, 2015 (Modus hodiernus)
  • Berki Anna: Lengyel püspökség, lengyel rokonság. Fejezetek az utolsó Báthoryak és a lengyel katolicizmus kapcsolatából; Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Budapest, 2021
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Báthori-család&oldid=27625303”