Ugrás a tartalomhoz

Albánia uralkodóinak listája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Arbanon Fejedelemség

[szerkesztés]
Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
Progon
11901198
Gjin Progoni
11981208
Dhimitër Progoni
12081216

Durazzói Hercegség

[szerkesztés]
Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
I. Károly
12721285
Szicília királya (1266-1285).
II. Károly
12851301
Nápolyi király (1285-1309).
I. Fülöp
13011332
Tarantó hercege (1294-1332) és felesége révén konstantinápolyi latin császár (1313-1332).
Róbert
1332
Tarantó hercege (1232-1364). Lemondott a jogairól unokatestvére javára.
I. János
13321336
Durazzó hercege, a királyi cím helyett csak az Albán Királyság ura címet viselte.
III. Károly
13361348
Durazzó hercege, a királyi cím helyett csak az Albán Királyság ura címet viselte.
I. Johanna
13481368
Durazzó hercegnője, a királyi cím helyett csak az Albán Királyság úrnője címet viselte.

Albán Fejedelemség

[szerkesztés]
Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
Karl Topia
13581382
Először.
II. Balsha
13821385
Karl Topia
13851388
Másodszor.
Gjërgj Topia
13881392

Albán hercegek

[szerkesztés]
Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
Kasztrióta György
vagy Szkander bég
14431468
Kasztrióta János
14681468
Szkander bég fia, rövid uralkodás után a Nápolyi Királyságba menekült, ahol I. Ferdinánd nápolyi királytól a San Pietro in Galatina hercegi címét kapta meg. Az utódai és a Kasztrióta-család Nápolyban telepedett le végleg. A Kasztrióta-ház utolsó törvényes leszármazottja Kasztrióta Irén bisignanói hercegné (15281565) volt, akinek a révén leányágon folytatódott Szkander bég vérvonala. Természetes ágon, házasságon kívüli utódok révén, akik Irén féltestvérei voltak, azonban az uralkodóház mind a mai napig létezik, és e modern kori utódok Olaszországban élnek.
Lekë Dukagjini
14461481

Albán Fejedelemség (1913–1925)

[szerkesztés]
Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
Vilmos fejedelem
1914. márc. 7.
1914. szept. 3.
1914. február 21-én lett de iure fejedelem, de facto március 7-én kezdte meg uralkodását. Az Albániából való 1914. szeptember 3-ai menekülését követően de iure 1925. január 21-éig, az Albán Köztársaság kikiáltásáig maradt az ország uralkodója. 1920. január 30-a után a régenstanácsként működő Legfelsőbb Tanács látta el az államfői feladatköröket.

Albán Királyság

[szerkesztés]
Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
I. Zogu
19281939
III. Viktor Emánuel
19391943

Források

[szerkesztés]

A fenti táblázat fő forrásául a www.worldstatesmen.org online adattára szolgált, melynek kontrollálására az Albánia történelme szócikkbokor forrásait is felhasználtuk.

További információk

[szerkesztés]