Ugrás a tartalomhoz

Medici-család

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Medici
casata dei Medici
fejedelmi család
OrszágFirenze
Toszkána
Nemzetiségolasz
Alapítva1169
AlapítóGiambuono de’ Medici
Kihalt1737
Utolsó tagGian Gastone de’ Medici
TitulusFirenze ura
Firenze hercege
Toszkána nagyhercege
RezidenciaFirenze
A Wikimédia Commons tartalmaz Medici témájú médiaállományokat.

A Medici-család (ejtsd: medicsi) Firenze fejedelmi családja volt 1434-től. 1531-től Firenze hercegi, 1569-től Toszkána nagyhercegi címét viselték.

A család története

[szerkesztés]

A Medici-(illetve teljes névalakkal de’ Medici-)család eredetileg firenzei bankárcsalád volt, amely a nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozó Mugello tartományból származott. Az első említés a családról egy 1260-as dokumentumban esik. A család tagjai az ún. „néppárt” (popolani) élén harcoltak a nemesek ellen, s többször viselték Firenze első méltóságának, a gonfalonierének tisztét. Ilyen volt Averardo (1314), Salvestro (1378) és ennek unokája, Giovanni (1421), aki 1429-ben halt meg. Fia, Cosimo de’ Medici alapozta meg a Medici-család hatalmát Firenzében.

A família

[szerkesztés]

A firenzei városállam leghíresebb nemzetsége sikeres vállalkozásai révén – főként gyapjúüzleteknek köszönhetően – gazdagodott meg a 14. században, politikai befolyását a 15. században erősítette meg Itália több városában nyitott bankfiókjaival. A Mediciek közül többen is kiemelkedtek kiváló politikai tehetségük, illetve a tudományok és a művészetek pártfogása révén. Elsőként Cosimo, aki 1434-től harminc éven át, egészen haláláig volt a Firenzei Köztársaság feje, uralma alatt a város rohamléptekkel fejlődött. Lorenzo, il Magnifico, azaz a „Tündöklő” – Piero Medici, a „Köszvényes” fia – szintén világhírességeket támogató mecenatúrájáról vált ismertté. „Egy alkotmányos köztársaság jóindulatú zsarnoka” – írta róla a 16. század fordulóján élt Francesco Guicciardini történész.

A Mediciek hercegsége I. Cosimo de’ Medici uralma alatt vált Toszkánai Nagyhercegséggé, 1569. augusztus 27-én. A nagyhatalmú nemzetség képviselői nem voltak mindenkivel jóindulatúak, alkalomadtán kíméletlenül üldözték, sőt megkínoztatták politikai ellenfeleiket. Az emiatt is összeesküvések, gyilkosságok sújtotta Medici-nemzetség 1737-ben a kicsapongó életű Gian Gastonéval halt ki, akinek utódául – két évvel korábban – Franciaország és Ausztria uralkodói Lotaringiai Ferenc Istvánt, Mária Terézia főhercegnő férjét jelölték ki.

Nevezetes tagjai

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Tim Parks: A Mediciek aranya. Pénz, lélek és művészet a 15. századi Firenzében; ford. Karáth Tamás; Partvonal, Budapest, 2006
  • A Mediciek fénykora. Élet és művészet a reneszánsz Firenzében. Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, Budapest, 2008. január 24.–május 18.; szerk. Monica Bietti, Annamaria Giusti, Tátrai Vilmos; Szépművészeti, Budapest, 2008
  • Christopher Hibbert: A Medici-ház tündöklése és bukása; ford. Bánki Vera; átdolg. kiad.; Holnap, Budapest, 2007
  • Lauro Martines: Firenze és a Mediciek. Hatalom és összeesküvés a reneszánsz Itáliában; ford. Tóth Árpád; General Press, Budapest, 2010 (Különleges könyvek)