Belgium uralkodóinak listája

Németalföld történelme
Belgium		Hollandia	Luxembourg
A Karoling-dinasztia birodalma 800–843 között
Lotaringia 843–977 között
A feudális kor 10–14. század. Lásd még: Antwerpeni Őrgrófság Flamand grófság Namuri Őrgrófság Brabanti Hercegség Hennegaui Grófság Limburgi Hercegség
Liège-i Püspökség 985–1790 + Stavelot-Malmedy Fejedelemség + Bouilloni Fejedelemség 985–1795 között
	Burgundi Hercegség		Luxemburgi Hercegség 1441-től Burgundia része
	1384/1473–1482
	Tizenhét Tartomány 1482–1556
	Spanyol-Németalföld	Egyesült Holland Tartományok 1581–1795	1581–1713
	Osztrák-Németalföld		1713–1790
	Belgiumi Egyesült Államok		1790
	Osztrák-Németalföld		1790–1794
Francia forradalom – az első köztársaság		Batáviai Köztársaság 1795–1806	1795–1804
Franciaország – az első császárság		Batáviai Köztársaság 1795–1806	1804–1815
Franciaország – az első császárság		Hollandi Királyság 1806–1810	1804–1815

Egyesült Holland Királyság 1815–1830			Luxemburgi Nagyhercegség (1890-ig perszonálunióban a Holland Királysággal)
Belga Királyság 1830-tól		Holland királyság 1830-tól

Az alábbi táblázat a Belga Királyság uralkodóinak sorát tartalmazza. Elsőként a belga szabadságharc után, 1831-ben foglalhatta el a trónt Lipót szász–coburg–gothai herceg, aki a belgák királya (hollandul: Koning der Belgen, franciául: Roi des Belges, németül: König der Belgier) címet vette fel.

Ezt a címet több okból is tanácsos volt felvennie az uralkodónak. Egyrészt a belga néphez kötődik ezzel a kifejezéssel az uralkodó személye, míg a Belgium királya esetén az államhoz, a területhez kapcsolható a monarcha személye. Ez utóbbi a francia forradalom előtti abszolút uralkodók jellemzője volt, amelyet a nemzeti ébredés korszaka végleg eltörölt. Másrészt történelmi okok is magyarázzák ennek a címnek a használatát. A háromnyelvű ország ugyanis 1830 előtt Németalföld területéhez tartozott. A korábbi holland uralkodó a latin Rex Belgium címet vette fel, amely Belgium királyának feleltethető meg. A belga szeparatisták ezért a belgák királya címet támogatták, amely más volt, mint a holland időkben már kisajátított cím.

Belgium trónján a Szász–Coburg–Gothai-ház tagjai uralkodnak, azonban az első világháború után, 1920-ban a család úgy döntött, hogy a népszerűtlen németes hangzású nevet leváltják, és a háromféle nyelvnek megfelelően felveszik a de Belgique, van België vagy von Belgien nevet. Ez a változtatás mégsem vált be teljesen, ugyanis a belga uralkodóházat leggyakrabban mind a mai napig eredeti német nevükön emlegetik.

A ma is létező monarchiáktól eltérően Belgium uralkodói nem automatikusan, elődjük halálakor válnak az ország uralkodójává, hanem akkor, amikor leteszik alkotmányos esküjüket. Ezért néhány hetes "interregnum" áll be uralkodóváltáskor.

A jelenlegi belga uralkodó I. Fülöp.

Az első belga király trónra lépése

1830. november 22-én a Belga Nemzetgyűlés az alkotmányos monarchiát jelölte meg a frissiben függetlenné vált Belgium államformájaként, 174 igen szavazattal 13 ellenében. 1831 februárjában Lajos nemours-i herceget, Lajos Fülöp francia király fiát jelölték a trónra, de az európai nagyhatalmak nyomására Lajos Fülöpé kénytelen volt fia nevében visszautasítani az ajánlatot. 1831. február 25-én a nemzetgyűlés Erasme-Louis-t, Surlet de Chokier báróját nevezte ki Belgium régensévé, aki a független belga állam első államfője volt. Június 4-én a nemzetgyűlés Lipót Szász–Coburg–Gothai herceget nevezte ki a belgák királyának és 1831. július 21-én letette alkotmányos esküjét.

A belgák királya

Szász–Coburg–Gothai-házból

width="85%"

Uralkodó Uralkodási ideje	Uralkodási évei	Született Felmenői	Házassága	Elhunyt
I. Lipót 1831. július 21. – 1865. december 10.	34 év, 4 hónap, 19 nap	1790. december 16. Coburg, Szász–Coburg–Saalfeld Ferenc szász–coburg–saalfeldi herceg és Reuss–Ebersdorfi Auguszta grófnő fia	Louise Marie d’Orléans ∞ 1832. augusztus 9. (4 gyermek)	1865. december 10. Laeken, Belgium (74 évesen)
II. Lipót 1865. december 17. – 1909. december 17.	44 év	1790. december 16. Brüsszel, Belgium I. Lipót belga király és Louise Marie d’Orléans királyné fia	Ausztriai Mária Henrietta ∞ 1853. augusztus 22. (4 gyermek)	1909. december 17. Laeken, Belgium (74 évesen)
I. Albert 1909. december 23. – 1934. február 17.	24 év, 1 hónap, 25 nap	1875. április 8. Brüsszel, Belgium II. Lipót belga király unokaöccse, Fülöp, Flandria grófja és Mária hohenzollern–sigmaringeni hercegnő fia	Bajorországi Erzsébet ∞ 1900. október 2. (3 gyermek)	1934. február 17. Marche-les-Dames, Belgium (58 évesen)
III. Lipót 1934. február 23. – 1951. július 16.	17 év, 4 hónap, 23 nap	1901. november 3. Brüsszel, Belgium I. Albert belga király és Bajorországi Erzsébet királyné fia	Svédországi Asztrid ∞ 1926. november 4. (3 gyermek)	1983. szeptember 25. Woluwe-Saint-Lambert (81 évesen)
Baldvin 1951. július 17. – 1993. július 31.	42 év, 14 nap	1930. szeptember 7. Laeken, Belgium III. Lipót belga király és Svédországi Asztrid királyné fia	Doña Fabiola de Mora ∞ 1960. december 15. (nem születtek)	1993. július 31. Motril, Spanyolország (62 évesen)
II. Albert 1993. augusztus 9. – 2013. július 21.	19 év, 11 hónap, 12 nap	1934. június 6. Laeken, Belgium Baldvin testvére, III. Lipót belga király és Svédországi Asztrid királyné fia	Paola Ruffo di Calabria ∞ 1959. július 2. (3 gyermek)	(90 éves)
Fülöp 2013. július 21. –	hivatalban	1960. április 15. Laeken, Belgium II. Albert belga király és Donna Paola Ruffo di Calabria királyné fia	Mathilde d’Udekem d’Acoz ∞ 1999. december 4. (4 gyermek)	(64 éves)

Források

Kapcsolódó szócikkek

Belga uralkodók házastársainak listája