1830
| 1830 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1830 |
| Ab urbe condita | 2583 |
| Bahái naptár | -14 – -13 |
| Berber naptár | 2780 |
| Bizánci naptár | 7338 – 7339 |
| Buddhista naptár | 2374 |
| Burmai naptár | 1192 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1822 – 1823 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1885 – 1886 |
| Shaka Samvat | 1752 – 1753 |
| Holocén naptár | 11830 |
| Iráni naptár | 1208 – 1209 |
| Japán naptár | 2490 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4526–4527 |
| Kopt naptár | 1546 – 1547 |
| Koreai naptár | 4163 |
| Muszlim naptár | 1245 – 1246 |
| Szeleukida naptár | 2141–2142 |
| Örmény naptár | 1279 ԹՎ ՌՄՀԹ |
| Thai szoláris naptár | 2373 |
| Zsidó naptár | 5590 – 5591 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek
Évek: 1825 – 1826 – 1827 – 1828 – 1829 – 1830 – 1831 – 1832 – 1833 – 1834 – 1835
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 28. – Megjelenik a Hitel, Széchenyi István műve,[1] amely a magyar reformmozgalom programjává válik.
- március 29. – VII. Ferdinánd spanyol király eltörli a száli törvényeket, amely kizárja a nőket a trónörökösök sorából.[2]
- július 5. – Rövid ostrom után, a több mint 50 ezer katonát számláló francia haderő különösebb ellenállás nélkül elfoglalja Algéria fővárosát, Algírt. (Franciaország megkezdi Algéria gyarmatosítását.)[3]
- július 27. – Elkezdődik a júliusi forradalom Franciaországban.[4]
- szeptember 13. – A Dramper nevű amerikai hajó befut a Alter Hafenbe, ezzel megnyílik Bremerhaven kikötője.
- november 17. – Megtartja alakuló ülését a Magyar Tudós Társaság.[1]
- november 22. – A Belga Nemzetgyűlés kikiáltja Belgium függetlenségét és az ország államformáját alkotmányos monarchiaként határozza meg.[5]
- november 29. – Lengyelországban felkelés tör ki az Orosz Birodalom ellen.[6]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- az év folyamán
- Gibraltár brit koronagyarmattá válik.
- Franciaországban részben Victor Hugo kezdeményezésére megalakul Európa első állami műemlékvédelmi szervezete.
- Puławyból Párizsba, a Hôtel Lambertbe menekítik Izabela Czartoryska gyűjteményét, az első lengyel múzeumot a készülődő novemberi felkelés elől.
Az év témái
[szerkesztés]- Georg Simon Ohm közzéteszi a később róla elnevezett elektromos ellenállási törvényt.
- Az Egyesült Államokban Henry megalkotja az elektromos távírót, 2 kilométeres távolságra tud jelet továbbítani.
- elindul az első modern gőzüzemű vasút a Liverpool–Manchester-vasútvonalon Angliában.
Születések
[szerkesztés]- január 5. – Csajak János evangélikus lelkész, költő († 1867)
- február 3. – Orbán Balázs († 1890)
- február 9. – Abdul-Aziz, az Oszmán Birodalom 33. szultánja († 1876)
- március 7. – Zsupánek Mihály, magyarországi szlovén költő († 1905, vagy 1898?)
- március 18. – Szinnyei József, bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész († 1913)
- március 21. – Friedrich von Beck-Rzikowsky német származású katonatiszt, katonai térképész, cs († 1920)
- május 18. – Goldmark Károly, zeneszerző († 1915)
- május 28. – Carl Filtsch zeneszerző és zongoraművész († 1845)
- július 9. – Kemény Gábor politikus, publicista, az MTA tagja, 1878–1882-ben földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, 1882–1886-ban közmunka- és közlekedésügyi miniszter († 1888)
- augusztus 15. – Lebstück Mária honvédtiszt († 1892)
- augusztus 18. – Ferenc József osztrák császár, magyar király († 1916)
- szeptember 9. – Tüköry Lajos magyar katona († 1860)
- november 1. – Adelburg Ágost lovag zeneszerző, hegedűművész († 1873)
- november 2. – Divald Károly magyar fényképész, a magyar fényképészet úttörője († 1897)
- november 29. – Rosti Pál földrajztudós, néprajztudós, fotográfus, az MTA levelező tagja († 1874)
- december 14. – Madarász Viktor festőművész († 1917)
Halálozások
[szerkesztés]- január 8. – Cseh Ignác, Tolna vármegyei alispán, költő (* 1781)
- január 8. – Charles Dumont de Sainte-Croix, francia ügyvéd, zoológus és ornitológus (* 1758)
- január 30. – Virág Benedek, költő, műfordító (* 1754)
- február 13. – Csépán István, jogász, ügyvéd, több megye táblabírája, költő (* 1758)
- február 13. – Czucz István, ügyvéd, költő (* 1768)
- március 4. – Gyarmathi Sámuel, nyelvész, orvos (* 1751)
- március 17. – Laurent de Gouvion-Saint-Cyr, marquis de Saint-Cyr, francia marsall (* 1764)
- április 16. – Katona József, író (* 1791)
- május 16. – Jean Baptiste Joseph Fourier, francia matematikus, fizikus (* 1768)
- július 11. – Csery Péter, jegyző, író, költő (* 1778)
- november 21. – Kisfaludy Károly, költő, író (* 1788)
- december 8. – Benjamin Constant, svájci születésű francia gondolkodó, író, politikus és filozófus (* 1767)
- december 17. – Simón Bolívar, venezuelai forradalmár (* 1783)
- december 28. – Therese Krones osztrák színésznő, énekesnő (* 1801)
- december 31. – Félicité de Genlis, francia írónő, hárfás és pedagógus (* 1746)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kronológia. In Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. 991. o. ISBN 978 963 05 8543 9
- ↑ Isabelle Bricard: Európai uralkodócsaládok. [Budapest]: Gabo. 2001. 103. o. ISBN 963-9237-86-8
- ↑ Nagy László, J.: A gyarmatosítástól a függetlenségig, 1830-1962: Francia Algériából algériai Algéria. Rubicon, XXXIV. évf. 385–386. sz. (2023) 122. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban I. Budapest: Osiris. 2005. 77. o. ISBN 963 389 689 4
- ↑ Takács Henrietta: Uralkodók és uralkodóházak Európában I. korkep.sk (2015. július 22.) (Hozzáférés: 2019. május 1.)
- ↑ Norman Davies: Lengyelország története. Budapest: Osiris. 2006. 672. o. ISBN 963 389 873 0
A Wikimédia Commons tartalmaz 1830 témájú médiaállományokat.