Ugrás a tartalomhoz

Székely ispán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székely ispán
Comes Sicolorum
Utolsó gróf Szapolyai János 1510. november 8. – 1526. november 11.
Utolsó
gróf Szapolyai János

1510. november 8.1526. november 11.

Adatok
Ország Magyar Királyság
ElsőLudány nembeli Bogomér (1228)
UtolsóSzapolyai János (1510–1526)
RezidenciaGörgény
FelettesErdélyi vajda (1462-tól)
KineveziMagyar király
Egyéb címekSzékelyek katonai parancsnoka
Székelyek lefőbb ura

Hivatal kezdete1228
Hivatal vége1526. november 11.

SablonWikidataSegítség

A székely ispán (Comes Siculorum): a székelyek fölé helyezett ispán, a középkori székely közigazgatás vezetője, a székelyek katonai parancsnoka és legfőbb bírója. Kezdetben fennhatósága szász területekre is kiterjedt. 1235-ben említették először. A székely ispánt a magyar király nevezte ki, nem a székelyek közül került kiválasztásra. A székely ispánok megbízásukat általában más tisztségeik mellett töltötték be. 1462-ig az erdélyi vajdától független méltóságnak tekinthető, ez után, mint önálló ispánság megszűnt – az erdélyi vajda fennhatósága alá került. A székely ispán az országbárók (Barones regni) közé tartozott, de az oklevelek méltóságsoraiban csak ritkán szerepeltették.

A székely ispánok területi fennhatósága

[szerkesztés]

Ispánságai: Beszterce, Radna, Medgyes, Brassó

Királyi várai: Höltövény (Barcaság), Görgény (Torda), később Törcsvár és Királykő

Székhelye: Görgény

A székely ispánok listája

[szerkesztés]

Az első teljesnek tekinthető székely ispán listát Lázár Miklós állította össze.[1]

Név Bánságának ideje Uralkodó Megjegyzés
Szoboszló fia Bogomér 1235 előtt IV. Béla 1228-ban már mint: székely comes et ductor
Moyus 1291 III. András Albert (chychety bán) fia Moys
Bő nembeli Fogos Péter 1294-1300
Losonci István 1315 Károly Róbert később szörényi bán
Losonci Tamás 1319 Losonci István testvére
Simon 1321-1322 Mihály, solymosi várnagy fia
Szécsényi Tamás 1322 ez évben már erdélyi vajda is
Hermann nembeli Lachk 1329-1343 Károly Róbert, Nagy Lajos
Lackfi András 1342-1351 Nagy Lajos Lachk székely ispán fia; később erdélyi vajda
Bereczk fia Miklós 1351
Lőkös 1353-1355
Gilétfi János 1358 Miklós nádor fia
Lackfi Dénes 1360 1359-ben már erdélyi vajda
Lackfi Miklós 1361-1367 Lackfi Dénes testvére
Lackfi István 1367-1371
Losonci László 1372-1375 később erdélyi vajda
Petew fia Miklós 1377-1380
Losonci Miklós 1383-1385 Mária királynő Losonci László testvére
Balk 1385-1390 Mária királynő, Zsigmond Szász vajda fiai
Kanizsai (II.) István 1390-1395 Osl nembeli
Perényi Péter 1397-1398 Zsigmond Perényi Simon fia
Maróti János 1398 Perényi Péterrel
Perényi Péter 1401
Csáki György 1401-1403 Georgius filius Stephani de Macha (Mácsai György)
Haraszti János 1404
Monostori László 1404 Haraszti Jánossal
Marcali Dénes 1404 Marcali Miklós erdélyi vajda testvére
Nádasi Mihály 1405-1419 a Sárkány-rend tagja
Bebek Péter 1423-1426 Bebek Detre nádor fia
Kusalyi Jakcs János 1427-1432 György tárnokmester fia
Kusalyi Jakcs Mihály 1427-1438 Zsigmond, Albert István fia; később erdélyi vajda
Tamási Henrik Mihály 1437-1438 Kusalyi Jakcs Mihállyal; Tamási János vajda fia
Bebek Imre 1438-1440 Albert, I. Ulászló Imre vajda unokája; később erdélyi vajda
Csáki Ferenc 1438-1441 Albert, Erzsébet, I. Ulászló Csáki György fia
Zoltáni Lőrinc 1439 Albert
Kusalyi Jakcs Mihály 1439 Erzsébet Csáki Ferenccel
Losonci Dezső 1441 előtte erdélyi vajda
Losonci Bánfi István 1441 Losonci Dezsővel; Dénes bán unokája
Újlaki Miklós 1442-1450 I. Ulászló; V. László Ujlaki László macsói bán fia; egyben erdélyi vajda is
Hunyadi János 1443-1446 egyben erdélyi vajda is

(bővítés alatt)

További információk

[szerkesztés]
  • Katolikus lexikon: székely ispán
  • Lázár Miklós: Székely ispánok és alispánok a mohácsi vészig; Athenaeum Ny., Budapest, 1881
  • Kordé Zoltán: A székely ispáni méltóság története a kezdetektől 1467-ig; Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2019 (Szegedi középkortörténeti könyvtár)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. gróf Lázár Miklós Székely ispánok és alispánok a mohácsi vészig. — Az Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája — Budapest 1881.