Báthory Zsófia
Báthory Zsófia | |
Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya | |
Uralkodási ideje | |
1648. október 11. – 1657. október 25. | |
Elődje | Lorántffy Zsuzsanna |
Utódja | Bethlen Druzsina |
Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya | |
Uralkodási ideje | |
1658. január 14. – 1659. március 30. | |
Elődje | Bethlen Druzsina |
Utódja | Szalánczy Erzsébet |
Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya | |
Uralkodási ideje | |
1659. szeptember 24. – 1660. június 7. | |
Elődje | Bánffy Izabella |
Utódja | Lónyay Anna |
Uralkodóház | Báthory család |
Született | 1629[1] Szilágysomlyó |
Elhunyt | 1680. június 14. (50-51 évesen)[2] munkácsi vár |
Nyughelye | Kassa |
Édesapja | Báthory András |
Édesanyja | Zakreszka Anna |
Házastársa | II. Rákóczi György |
Gyermekei | I. Rákóczi Ferenc |
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthory Zsófia témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Somlyói Báthory Zsófia (Somlyó, 1629 – Munkács, 1680. június 14.) II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Báthory András és a lengyel Zakreszka Anna leánya, Báthory Gábor fejedelem unokahúga.
Élete
[szerkesztés]Szilágysomlyón ismerkedett meg ifj. Rákóczi Györggyel, Várad akkori kapitányával. Esküvőjük 1643. február 3-án volt Gyulafehérváron. Apósa, I. Rákóczi György kívánságára a katolikus vallásról csakhamar áttért a reformátusra. Férje halála után 1660-ban fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt visszatért a római katolikus egyházba, és Erdélyt odahagyva magyarországi birtokaira vonult vissza. Ezzel egyidejűleg a király, I. Lipót pártjára állt. A jezsuiták befolyására a Rákóczi-birtokokon üldözte a protestáns prédikátorokat, majd a protestáns jobbágyságot is, a sárospataki kollégium is bujdosásra kényszerült.
1671-ben a Wesselényi-összeesküvésbe bonyolódott fiát megmentette a vérpadtól 400 000 forint váltságdíj lefizetésével és azzal, hogy váraiba német őrséget fogadott. Később teljesen Kis Imre jezsuita ellenreformációs befolyása alá került. Még menye, a különben szintén katolikus Zrínyi Ilona sem maradhatott meg a munkácsi udvarban, miután enyhébb bánásmódot ajánlott a protestáns jobbágyokkal szemben.
Élete végén mindent elkövetett, hogy Zrínyi Ilona és Thököly Imre tervezett házasságát megakadályozza, azonban 1680. június 14-én elhunyt. Fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt az általa alapított kassai jezsuita Szentháromság-plébániatemplom kriptájában temették el. Halála után két évvel, 1682. június 15-én Zrínyi Ilona és Thököly megtartották esküvőjüket a munkácsi várban.
Származása
[szerkesztés]
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ MAK (lengyel nyelven)
- ↑ Báthori Zsófia, somlyói, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01228.htm
- ↑ Miroslav Marek: Maylád de Szonyogszegh (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 30. [2012. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 4.)
- ↑ Miroslav Marek: Báthori 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 30. (Hozzáférés: 2012. október 4.)
Források
[szerkesztés]- Báthori Zsófia, somlyói – Magyar életrajzi lexikon 1000–1990
- Egy véres század nagyasszonya[halott link]
További információk
[szerkesztés]- Kiss Kálmán: Báthori Zsófia életrajza (Nagybánya, 1879)
- Meszlényi Antal: Báthori Zsófia élete és végrendelete (Budapest, 1939)
- Passuth László: Sasnak körme közt (regény, Budapest, 1956).
- Újratemetik I. Rákóczi Ferencet és Báthory Zsófiát (2012. március 1.)[halott link]
- Báthori Zsófia végrendelete (Fáy Zoltán – MNO, 2004. március 20.)
- Kiss Kálmán: Báthori Zsófia életrajza; Molnár Ny., Nagybánya, 1879
- Majláth Béla: Forgách Ádám és Báthory Sófia ékszereinek történetéből; Akadémia, Bp., 1882 (Értekezések a történelmi tudományok köréből)
- Szabó Adorján: II. Rákóczi Ferencz nagyanyja és édes atyja; Vitéz Ny., Kassa, 1903
- Lőcsey Mária: Báthori Zsófia; Neuwald Ny., Bp., 1914 (Történeti értekezések)
- Meszlényi Antal: Báthory Zsófia élete és végrendelete (1628–1680); Stephaneum Ny., Bp., 1939
- Szabó Adorján: Báthory Zsófia temploma Kassán; Szt. Erzsébet Ny., Kassa, 1942
Előző Lorántffy Zsuzsanna |
Erdély fejedelemasszonya 1645 – 1660 |
Következő Bethlen Druzsina |