Bethlen Druzsina
| Bethlen Druzsina | |
| Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1657. november 2. – 1658. január 9. | |
| Elődje | Báthory Zsófia |
| Utódja | Báthory Zsófia |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Bethlen család |
| Született | 1614 körül |
| Elhunyt | 1667–1671 között |
| Édesapja | Bethlen István |
| Édesanyja | Csáky Krisztina |
| Testvére(i) | Bethlen István |
| Házastársa | Rhédey Ferenc |
| Gyermekei | Rhédey László |
Iktári Bethlen Druzsina (1614 körül – 1667. október 13. után, 1671-ben már halott volt[1]), Rhédey Ferenc választott erdélyi fejedelem felesége, Bethlen Gábor fejedelem unokahúga.
Élete
[szerkesztés]Apja iktári Bethlen István hunyadi és máramarosi főispán, később rövid ideig Erdély fejedelme. Anyja Csáky Krisztina grófnő. Már gyermekként félárvaságra jutott. 1623-ban apja másodszor is megnősült: Bethlen Gábor fejedelem első feleségének, Károlyi Zsuzsannának a húgával, Károlyi Katalinnal kötött házasságot, aki ekkor Rhédey Ferenc váradi kapitány özvegye volt. Leendő férjével, ifjabb Rhédey Ferenccel tehát mostohatestvérek lettek, mielőtt egybekeltek volna. Annak érdekében, hogy a hatalmas Bethlen–Rhédey-vagyon egy kézen maradjon, a szülők házasságot terveztek a gyermekek között, és Druzsinát hamarosan Ferenccel jegyezték el. Esküvőjüket 1635-ben tartották. Férje 1657. november 2-ától 1658. január 8-ig Erdély választott fejedelme volt. Fiuk, László Háromszék főkapitánya lett. 1659. június 13-án férjével együtt grófi rangot nyert I. Lipót magyar királytól.[1]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b Komáromy András: A kis-rhédei gróf Rhédey-család levéltára a Nemzeti Múzeum könyvtárában. Magyar Könyvszemle, VIII. évf. 1–4. sz. (1883)
Források
[szerkesztés]| Előző Báthory Zsófia |
Erdély fejedelemasszonya  1657 – 1658 |
Következő Szalánczy Erzsébet |
.svg){kind=small}
