Károlyi Zsuzsanna
Károlyi Zsuzsanna | |
Bethlen Gáborné | |
Magyarország királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1620. augusztus 25. – 1621. december 31. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Habsburg–Tiroli Anna |
Utódja | Gonzaga Eleonóra |
Erdély fejedelemasszonya | |
Uralkodási ideje | |
1613. október 23. – 1622. május 13. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Horváth Anna |
Utódja | Brandenburgi Katalin |
Horvátország királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1620. augusztus 25. – 1621. december 31. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Habsburg–Tiroli Anna |
Utódja | Gonzaga Eleonóra |
Szlavónia királynéja | |
Uralkodási ideje | |
1620. augusztus 25. – 1621. december 31. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Habsburg–Tiroli Anna |
Utódja | Gonzaga Eleonóra |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Károlyi család |
Született | 1585 nem ismert |
Elhunyt | 1622. május 13. (37 évesen) Kolozsvár |
Nyughelye | Gyulafehérvári érseki székesegyház |
Édesapja | Károlyi László |
Édesanyja | Szinyi Klára |
Testvére(i) | Károlyi Katalin |
Házastársa | Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és választott magyar király (1580–1629) |
Gyermekei | Gábor (megh. fiatalon) Mihály (megh. fiatalon) leánygyermek (megh. fiatalon) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Károlyi Zsuzsanna (1585 – Kolozsvár, 1622. május 13.) Bethlen Gábor erdélyi fejedelem első felesége. Magyarország választott királynéja (electa regina Hungariae); 1620–1621). A végrendeletében így címezi önmagát: „Én Károlyi Susánna Isten kegyelmességiből Magyarországnak megválasztott királyné asszonya, Erdélyországnak fejedelemasszonya etc.”[1] Húga, Károlyi Katalin Bethlen István erdélyi fejedelem második felesége és Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem anyja volt.
Élete
[szerkesztés]Nagybirtokos család sarja, Károlyi László és Szinyi Klára árvaságra jutott leánya. Bethlen Gáborral eredetileg 1605. április 24-re tűzték ki az esküvőjüket, de a vőlegény hadi elfoglaltságai miatt a menyegzőt csak augusztusban tartották meg Bocskai István fejedelem jelenlétében[2] Szatmáron.[3]
A mélyen vallásos, puritán lelkületű asszony jó társa és segítője volt férjének; nem csak a magángazdaságuk ügyeit intézte, hanem a kincstári ügyekben is intézkedett. Fennmaradt például a szepesi kamarához írott levele, amelyben a kassai nyomdászmester fizetéséről intézkedett.[4] A politikai ügyekbe is beavatkozott: amikor a fejedelem foglyul ejtette Zichy Pált, és nagy összegű váltságdíjat kért szabadon bocsátásáért, Károlyi Zsuzsanna közbenjárására mérsékelte követelését.[5] Férjével együtt támogatta a református diákok németországi egyetemekre küldését.[6] 1621-ben tevékeny szerepet játszott a morvaországi anabaptisták (habánok) Erdélybe telepítésében.
1622-ben még megérte férje diadalmas visszaérkezését Kolozsvárra a három évig tartó Habsburg-ellenes hadjáratból, de akkor már súlyosan beteg volt. Betegsége alatt Bethlen Gábor számtalan jelét adta törődésének, többek között még politikai ellenfelének, Pázmány Péternek is levelet írt valami medicamentumokért. A fejedelemasszonyt országos gyász és hatalmas pompa mellett temették el a gyulafehérvári székesegyházban; a szertartássorozat több mint egy hónapig tartott.[7]
Férjéhez írott levelei értékes művelődéstörténeti dokumentumok.[8] Levelezésük gyengéd érzelmekről tanúskodik: Bethlen „Édes Susá”-nak és „szerelmes szívemnek” szólította.[9]
Gyermekei
[szerkesztés]- Férjétől, Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelemtől és választott magyar királytól, legalább 3 gyermeke született, de mind fiatalon elhunyt:[10]
- Gábor
- Mihály
- N. (leány)
- ?[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lásd Bodrogi (1899: 60).
- ↑ Lásd Bitskey (1985: 34–35).
- ↑ Lásd Bodrogi (1899: 21).
- ↑ Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda eredete. (nyolc képpel). Magyar Könyvszemle, XCI. évf. 1. sz. (1975) 9–24. o. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- ↑ Csonkás Mihály: A költő Zrínyinek egy ifjúkori barátja. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXII. évf. 4. sz. (1968) 429–432. o. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- ↑ Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595—1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, (1980) 243–347. o. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- ↑ Jakó Klára: Adalék fejedelmeink temetkezésének kérdéséhez. In Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1996. ISBN 973 96946 7 5 (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- ↑ Milecz János: Károlyi Zsuzsanna erdélyi fejedelemnő levelei férje Bethlen Gáborhoz. Győri Történeti és Régészeti Füzetek 3. 1865.
- ↑ Drabancz Áron: Bethlen Gábor emlékezete a XVII. századi források tükrében. Történelemtanítás, IV. évf. 2. sz. (2013. július) (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- ↑ Euweb/Bethlen de Iktár family (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- ↑ Balogh Judit: Református feleség a kora újkorban (Parókia, 2023. február 16.)
Források
[szerkesztés]- Bitskey István: Így élt Bethlen Gábor, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1985.
- Bodrogi János: Károlyi Zsuzsánna fejedelemasszony, Nagy-Enyed, 1899.
- Csetri Elek: Bethlen Gábor életútja. Bukarest: Kriterion. 1992. 31–33; 113–116. o. ISBN 973-26-0281-3 (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- Jeney-Tóth Annamária: Bocskai udvara 1605 augusztusában Kolozsváron: Esettanumány a fejedelmi udvarról a kolozsvári számadáskönyvek tükrében. Publicationes Universitatis Miskolciensis, XIII. évf. 2. sz. (2008) (Hozzáférés: 2015. január 5.)
- Nagy Géza: A református egyház története 1608–1715 I. Máriabesenyő–Gödöllő: Attraktor. 2008. 77–78. o. ISBN 978-963-9580-96-1
- Euweb/Károlyi family (Hozzáférés: 2015. január 5.)
Előző Habsburg–Tiroli Anna |
Magyar királyné 1620 – 1621 |
Következő Gonzaga Eleonóra |
Előző Horváth Anna |
Erdély fejedelemasszonya 1613 – 1622 |
Következő Brandenburgi Katalin |