1621
| 1621 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1621 |
| Ab urbe condita | 2374 |
| Bahái naptár | -223 – -222 |
| Berber naptár | 2571 |
| Bizánci naptár | 7129 – 7130 |
| Buddhista naptár | 2165 |
| Burmai naptár | 983 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1613 – 1614 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1676 – 1677 |
| Shaka Samvat | 1543 – 1544 |
| Holocén naptár | 11621 |
| Iráni naptár | 999 – 1000 |
| Japán naptár | 2281 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4317–4318 |
| Kopt naptár | 1337 – 1338 |
| Koreai naptár | 3954 |
| Muszlim naptár | 1030 – 1031 |
| Szeleukida naptár | 1932–1933 |
| Örmény naptár | 1070 ԹՎ ՌՀ |
| Thai szoláris naptár | 2164 |
| Zsidó naptár | 5381 – 5382 |
Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század
Évtizedek: 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek – 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek
Évek: 1616 – 1617 – 1618 – 1619 – 1620 – 1621 – 1622 – 1623 – 1624 – 1625 – 1626
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 12. - II. Oszmán szultán 15 éves féltestvérét, Şehzade Mehmedet felakasztják, a szultán parancsára. Halála előtt megátkozza az uralkodót.
- január 18. - a Holland Kelet-Indiai Társaság átnevezi Jayakarta nevű erődítményét Bataviára - 1945-ben ez a település lesz Jakarta.
- január 22. - Kínában elkezdődik a Tiencsi-korszak.
- január 24. - Alig 12 nappal Şehzade Mehmed kivégzése után különösen fagyos időjárás kezdi el sújtani Isztambult, amit sokan Allah büntetésének vélnek, és emiatt lázadások törnek ki.
- január 28. - Meghal V. Pál pápa.
- január 29. - II. Ferdinánd német-római császár a birodalom árulójának nevezi V. Frigyes pfalzi választófejedelmet.
- február 9. – Pápává választják Alessandro Ludovisi bolognai érseket, aki a XV. Gergely nevet vette fel.[1]
- március 31. - Megkoronázzák IV. Fülöp spanyol királyt.
- április 9. - Lejár a 12 évig tartó béke a Németalföldi Köztársaság és Spanyolország között.
- május 2. - Panamát 6,9-es erősségű földrengés sújtja.
- május 12. - Svédországban megalapítják Tornio városát, ami abban az időben a világ legészakabban fekvő városa lesz.
- május 24. - A Protestáns Unió hivatalosan is felbomlik.
- június 3. - Megalapítják a Holland Nyugat-Indiai Társaságot.
- június 21. - A fehérhegyi csata következményeként huszonhét cseh nemest kivégeznek Prága főterén.
- július 25. – Bornemissza János erdélyi serege Pálffy István császári ezredes seregét Nagyszombatnál megveri, majd július 30-án a várost is elfoglalja.
- augusztus 8. - La Rochelle városa csatlakozik a hugenotta lázadáshoz Franciaországban.
- augusztus 22. - XIII. Lajos francia király hozzákezd Montauban városának ostromához, mely később kudarcot vall.
- szeptember 2. – A lengyelek legyőzik a szultáni főhaderőt a chocimi csatában.
- október 9. – A lengyel hadak elhárítják a törökök második támadását Chocim alatt. Petro Szagajdacsnij kozák hetman és Jan Karol Chodkiewicz litván hetman is elesik. Véget ér az első lengyel-török háború.
- október 9. - Amerikában a Plymouth kolónia zarándokai és az indiánok megrendezik az első Hálaadást.
- december 31. – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és II. Ferdinánd magyar király megköti a nikolsburgi békét, melynek során Bethlen lemond magyar uralkodói ambícióiról, felső-magyarországi területekért cserébe, Morvaország pedig vallásszabadságot kap.[2]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- Hugenotta felkelések, melyeket XIII. Lajos megpróbál leverni.
- Spanyol telepesek Venezuelában megalapítják Petare városát.
- II. Gusztáv Adolf svéd király megalapítja Göteborgot.
- Riga svéd uralom alá kerül.
- Holland Kelet-indiai Társaság kétezer katonát küld a Banda-szigetekre, hogy biztosítsa a szerecsendió kereskedelem monopóliumát. A katonák 15000 helybélit mészárolnak le.
- Déván felépül Bethlen Gábor reneszánsz stílusú kastélya.
- Bethlen Gábor külföldi zenészeket hozat gyulafehérvári udvarába.
Az év témái
[szerkesztés]- Megjelenik Robert Burton műve, A melankólia anatómiája.
Születések
[szerkesztés]- január 30. – II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem († 1660)
- február 20. - Thurzó Erzsébet († 1642)
- június 6. – Zrínyi Péter, horvát bán († 1671)
- július 8. – Jean de La Fontaine francia író († 1695)
- december 3. – Bohuslav Balbín cseh történetíró, jezsuita szerzetes († 1688)
Halálozások
[szerkesztés]- január 21. – Jeszenszky János, magyar származású, nemzetközi hírű orvos (* 1566)
- február 15. – Michael Praetorius zeneszerző és teoretikus (* 1571)
- február 28. – II. Cosimo de’ Medici toszkánai nagyherceg (* 1590)
- március 31. – III. Fülöp spanyol király (* 1578)
- június 20. – Forgách Zsigmond nádor (* 1560 körül)
- október 9. – Jan Karol Chodkiewicz neves lengyel hadvezér, litván nagyhetman (* 1560)
- október 16. – Jan Pieterszoon Sweelinck zeneszerző, orgonista és tanár (* 1562)
- október 31. – Bocatius János kassai főbíró és iskolaigazgató, költő (* 1549)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 10. köt., GÉP-GYÓ, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6804-1, 15. oldal
- ↑ Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 247. p.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1621 témájú médiaállományokat.