1619
| 1619 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1619 |
| Ab urbe condita | 2372 |
| Bahái naptár | -225 – -224 |
| Berber naptár | 2569 |
| Bizánci naptár | 7127 – 7128 |
| Buddhista naptár | 2163 |
| Burmai naptár | 981 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1611 – 1612 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1674 – 1675 |
| Shaka Samvat | 1541 – 1542 |
| Holocén naptár | 11619 |
| Iráni naptár | 997 – 998 |
| Japán naptár | 2279 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4315–4316 |
| Kopt naptár | 1335 – 1336 |
| Koreai naptár | 3952 |
| Muszlim naptár | 1028 – 1029 |
| Szeleukida naptár | 1930–1931 |
| Örmény naptár | 1068 ԹՎ ՌԿԸ |
| Thai szoláris naptár | 2162 |
| Zsidó naptár | 5379 – 5380 |
Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század
Évtizedek: 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek – 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek – 1660-as évek
Évek: 1614 – 1615 – 1616 – 1617 – 1618 – 1619 – 1620 – 1621 – 1622 – 1623 – 1624
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- május 26-ára hívta össze a király a magyar országgyűlést Pozsonyba.[1]
- augusztus 26. – A cseh korona országainak rendjei V. Frigyes pfalzi választófejedelmet választják királlyá.[2]
- augusztus 28. – II. Ferdinándot német-római császárrá választják.
- szeptember 7. – Két jezsuita pap és egy volt jezsuita diák, esztergomi kanonok, vértanúhalált szenvedtek Kassán, mert nem tagadták meg katolikus hitüket.
- október 14. – Pozsony – és az ott őrzött királyi korona – Bethlen kezére kerül.[2]
- november 11. – Bethlen országgyűlést hirdet Pozsonyba. (II. Ferdinánd leiratban a tanácskozásokat nem ismeri el országgyűlésnek, amely száműzi a katolikus egyházi rendet.)[2]
- november 27. – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai elfoglalják Bécs elővárosát.[3]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- az év folyamán –
- A virginiai Jamestown kikötővárosba érkezik az első húszfős rabszolgaszállítmány.
- A kapucinusok önálló renddé válnak.[4]
- A délkelet-ázsiai Jáva szigeten alapított Batávia lesz a Holland Kelet-indiai Társaság központja.[5]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- március 6. – Cyrano de Bergerac, francia katona, író († 1655)
- augusztus 29. – Jean-Baptiste Colbert, XIV. Lajos francia király minisztere († 1683)
- december 28. – Antoine Furetière jogász, francia költő, mese- és regényíró, szótárkészítő († 1688)
Halálozások
[szerkesztés]- március 20. – II. Mátyás osztrák császár, magyar király[6]
(* 1557)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Angyal Dávid: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. In A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest: Athenaeum. 1898.
- ↑ a b c Buskó András: Ezeréves kapcsolatok: Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Budapest: Lengyel-Magyar Baráti Kör. 2002. 247. o.
- ↑ Bethlen Gábor első támadása II. Ferdinánd ellen (1619–1621). In Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Arcanum. 2001. ISBN 963 86118 7 1
- ↑ Nádori Attila et al: Britannica Hungarica Nagylexikon. 14. köt., JÓK–KEM. Budapest: Kossuth. 2013. 203. o. ISBN 978-963-09-6808-9
- ↑ Búr Gábor: 4 évszázad 5 kontinensen. A holland gyarmatbirodalom. Rubicon, XXXIV. évf. 385–386. sz. (2023) 77. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Kronológia. In Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. 981. o. ISBN 978 963 05 8543 9
A Wikimédia Commons tartalmaz 1619 témájú médiaállományokat.