Ugrás a tartalomhoz

I. Rákóczi Ferenc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Rákóczi Ferenc
Sárospatakon, a vármúzeumban őrzött képen
Sárospatakon, a vármúzeumban őrzött képen

Erdélyi fejedelem
Uralkodási ideje
1652. február 24.
(nem erősítették meg méltóságban)
ElődjeII. Rákóczi György
UtódjaRhédey Ferenc
Életrajzi adatok
UralkodóházRákóczi család
Született1645. február 24.
Gyulafehérvár
Elhunyt1676. július 8. (31 évesen)
Zboró
NyughelyeKassa
ÉdesapjaII. Rákóczi György
ÉdesanyjaBáthory Zsófia
HázastársaZrínyi Ilona
GyermekeiRákóczi György (1667)
Rákóczi Julianna (16721717)
II. Rákóczi Ferenc (16761735)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Rákóczi Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Felsővadászi I. Rákóczi Ferenc (Gyulafehérvár, 1645. február 24.Zboró, 1676. július 8.) választott erdélyi fejedelem 1652-ben, akinek a méltóságát édesapja 1660-as halála után nem erősítették meg.

Élete

[szerkesztés]

1645. február 24-én született II. Rákóczi György fejedelem és Báthory Zsófia egyetlen fiaként. Még apja életében, 1652. február 18-án Erdély fejedelmévé választotta a gyulafehérvári országgyűlés. 1660. május 22-én a szászfenesi csatában II. Rákóczi György megsebesült, majd június 7-én meghalt. I. Rákóczi Ferenc ezután már nem tudta visszaszerezni korábbi hatalmát. 1661. augusztus 15-én ő és édesanyja, Báthory Zsófia rekatolizáltak.

1666. január 1-jén I. Rákóczi Ferenc Sáros vármegye örökös főispánja lett. Március 1-jén feleségül vette Zrínyi Ilonát. Ekkor még élvezte I. Lipót császár bizalmát, és megkapta Sáros vármegye örökös főispáni tisztségét is.

A Wesselényi-összeesküvésbe bonyolódva, az 1670-es tiszavidéki felkelés leveretése után csak anyja és a jezsuiták közbenjárására, nagy váltságdíj árán menekülhetett meg a büntetéstől. 1671. február 21–én megszületett az egyezség Báthory Zsófia és Lipót császár között: Rákóczi váltságdíj és várainak többségének az átengedése fejében büntetlen maradt. Ettől kezdve egészen haláláig semleges próbált maradni a császári csapatok és a bujdosók között zajló harcokban, miközben a bujdosók többször birtokára támadtak.

I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona elsőszülött, György nevű fia nem sokkal születése után még csecsemőkorában, 1667-ben meghalt. 1672-ben született leányuk, Julianna és 1676-ban második fiuk Ferenc.

Nem sokkal második fia születése után 1676. július 8-án a makovicai uradalomhoz tartozó Zborón I. Rákóczi Ferenc meghalt. Kassán temették el.


Származása

[szerkesztés]
I. Rákóczi Ferenc családfája
I. Rákóczi Ferenc
(Gyulafehérvár, 1645. febr. 24.–
Zboró, 1676. júl. 8.)
erdélyi fejedelem
Apja:
II. Rákóczi György
(Sárospatak, 1621. jan. 30.–
Nagyvárad, 1660. jún. 7.)
erdélyi fejedelem
Apai nagyapja:
I. Rákóczi György
(Szerencs, 1593. jún. 8.–
Gyulafehérvár, 1648. okt. 11.)
erdélyi fejedelem
Apai nagyapai dédapja:
felsővadászi Rákóczi Zsigmond
(Felsővadász, 1544 vagy 1554–
Felsővadász, 1608. dec. 5.)
erdélyi fejedelem
Apai nagyapai dédanyja:
Gerendi Anna
Apai nagyanyja:
Lorántffy Zsuzsanna
(Ónod, 1600 körül–
Sárospatak, 1660. ápr. 18.)
Apai nagyanyai dédapja:
Lorántffy Mihály
(?–1619 körül)
Apai nagyanyai dédanyja:
Zeleméri Borbála
(?–1610 előtt)
Anyja:
Báthory Zsófia
(Somlyó, 1629–
Munkács, 1680. jún. 14.)
Anyai nagyapja:
Báthory András
(Lengyelország, 1597–
1637)
Anyai nagyapai dédapja:
somlyói Báthory István
(1553–
1601. febr. 24.)
krasznai főispán
Anyai nagyapai dédanyja:
Kosztka Zsófia
Anyai nagyanyja:
Zakreszka Anna
(Lengyelország, 1600 körül–
1658. márc. 28.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Jan Zakrzewski
Anyai nagyanyai dédanyja:
Dorothea Podlodowska

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]