Sáros vármegye
| Sáros vármegye | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | szlovákok, magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3652 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Sáros vármegye térképe | |||
 | |||
| Sáros vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sáros vármegye témájú médiaállományokat. | |||
_v1.svg)
Sáros vármegye (latinul comitatus Sarossiensis, szlovákul Šarišská župa, régiesebben stolica) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területe jelenleg Szlovákia része.
Földrajz
[szerkesztés]A vármegye területe nagyrészt hegység. Fontos folyóinak, a Hernádnak, a Tarcának a völgyében találhatóak csak szűk síkságok. Hegycsoportjai a Kárpátok északi hegycsoportjaihoz tartoznak. Északról Galícia, keletről Zemplén vármegye, délről Abaúj-Torna vármegye, nyugatról pedig Szepes vármegye határolta.
Történelem
[szerkesztés]Sáros vármegye előzménye a 12. században létrejött sárosi erdőispánság volt, majd Újvár vármegye része lett. Sáros vármegye a 13. században alakult ki, mint önálló nemesi vármegye.[1]
A 17-18. század fordulóján II. Rákóczi Ferenc volt a megye főispánja, akinek ez volt az első fontos köztisztsége, s a szabadságharc bukása után a Sáros grófja álnevet használta bujdosásának kezdetén.
1920-tól Csehszlovákia része. Az első bécsi döntéssel egyetlen települése, Kavocsán került Magyarország fennhatósága alá, a község 1945-ig Abaúj-Torna vármegye része lett. Sáros vármegye többi települése a második világháború alatt a történelemben akkor először független Szlovákia része volt.
1996 óta legnagyobb része az Eperjesi kerülethez, néhány déli községe pedig a Kassai kerülethez tartozik.
Lakosság
[szerkesztés]A vármegye összlakossága 1910-ben 174 600 személy volt, ebből:
Közigazgatás
[szerkesztés]A vármegye 1910-ben hét járásra volt felosztva:
- Bártfai járás, székhelye Bártfa
- Eperjesi járás, székhelye Eperjes
- Felsővízközi járás, székhelye Felsővízköz
- Girálti járás, székhelye Girált
- Héthársi járás, székhelye Héthárs
- Kisszebeni járás, székhelye Kisszeben
- Lemesi járás, székhelye Lemes
A megyéhez három rendezett tanácsú város is tartozott:
- Bártfa
- Eperjes
- Kisszeben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o. (1994). ISBN 963-05-6722-9
További információk
[szerkesztés]- Egervári Ödön 1863: Sáros vármegye leirása statistikai, földleirási, okirati és történeti tekintetben. Pest.
- Tuhrinszky Károly 1888: Adatok Sárosvármagye történetéhez II. József korában.
- Tóth Sándor 1909: Sáros vármegye összes nemesi családjai. Budapest.
- Ferdinand Uličný 1990: Dejiny osídlenia Šariša.
- Draskóczy István 1998: Sáros megye vámhelyei a 14. században. In: Csukovits Enikő (szerk.): Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Budapest.
- Vladimír Rábik 2006: Nemecké osídlenie na území východného Slovenska v stredoveku. Bratislava
- Sztancs Gábor 2020: Sáros vármegye történelemtudományi önreprezentációja és nemzetiségpolitikai sajtóakciója a 20. század elején. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1.
- Sztancs Gábor 2021: Változatok az önrendelkezésre Sáros és Abaúj-Torna vármegyében. Esettanulmány az 1918. végi magyar összeomlás és csehszlovák államalapítás regionális vonzatairól. FTSz 2021/1.
- Miroslav Čovan: Historické nápisy zo Šariša do roku 1650.
