Temes vármegye
| Temes vármegye | |||
| |||
| Ország | |||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | románok, németek, magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7110 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Temes vármegye térképe | |||
 | |||
| Temes vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Temes vármegye témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye területe jelenleg Szerbia északkeleti, illetve Románia nyugati részén helyezkedik el.
Földrajza
[szerkesztés]Temes vármegye 1918-as alakjában jelentős észak–déli, és csekély kelet–nyugati kiterjedésű közigazgatási egység volt. Nagyobb részét az Alföld foglalta el, keleten hegységek előnyúlványai voltak megtalálhatóak. Temes vármegye síkságát számos folyóvíz vágta ketté, nagyobbak a Béga, a Karas, a Temes, és mocsarak is találhatók voltak itt.
A vármegyét északról Arad vármegye, keletről Krassó-Szörény vármegye, délről Szerbia, nyugatról pedig Torontál vármegye határolta.
Története
[szerkesztés]A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Temesvár központtal.[1] Dél-Magyarország legvirágzóbb vidéke volt a török hódítás előtt. Az Oszmán Birodalom a 16. században foglalta el, a török közigazgatásban a Temesvári vilajethez csatolták.
A 18. században a Bánság a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került, ekkor a későbbi vármegye a Temesi bánság katonai terület része lett. 1779-ben megszűnt, és a középkori határaitól lényegesen eltérő vármegyét visszasorolták a Magyar Királyság vármegye-rendszerébe, későbbi déli része 1873-ig a katonai határőrvidék része maradt.
1849–1860 a vármegye közvetlen bécsi irányítás alá került. 1876-ban került hozzá a korábban Krassó-Szörény vármegyei Fehértemplom és környéke, 1884-ben egy-egy falut cserélt Krassó-Szörénnyel: Kusics Temeshez, Daruvár Krassóhoz került, végül 1892-ben hozzácsatolták Székelykeve falut Torontáltól. Területe 1910-ben 7342 km², ebből 1920-ban Románia kapott 5552 km²-t, a többi a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság igazgatásába került.
Demográfia
[szerkesztés]1910-ben a vármegyének 500 835 lakosa volt, ebből:
- 169 030 (33%) román
- 165 883 (33%) német
- 79 960 (15%) magyar
- 69 905 (13%) szerb
- 3 080 (0,61%) szlovák
Közigazgatás
[szerkesztés]Temes vármegye 1910-ben tizenegy járásra volt felosztva:
- Buziásfürdői járás, székhelye Buziásfürdő
- Csáki járás, székhelye Csák
- Dettai járás, székhelye Detta
- Fehértemplomi járás, székhelye Fehértemplom (rendezett tanácsú város)
- Kevevári járás, székhelye Kevevára
- Központi járás, székhelye Temesvár (törvényhatósági jogú város)
- Lippai járás, székhelye Lippa
- Temesrékási járás, székhelye Temesrékás
- Újaradi járás, székhelye Újarad
- Verseci járás, székhelye Versec (törvényhatósági jógú város)
- Vingai járás, székhelye Vinga
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
További információk
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye és Temesvár, 1914
