Ugrás a tartalomhoz

Fehértemplom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehértemplom
(Бела Црква / Bela Crkva)
A Szent Anna római katolikus templom
A Szent Anna római katolikus templom
Fehértemplom címere
Fehértemplom
címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bánsági
KözségFehértemplom
Rangvárosi jellegű település
PolgármesterŽeljko Crnogorac
Irányítószám26340
Körzethívószám+381 13
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség10 675 fő (2002)
Népsűrűség272 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság343 m
Terület39,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 53′ 51″, k. h. 21° 25′ 02″44.897500°N 21.417220°EKoordináták: é. sz. 44° 53′ 51″, k. h. 21° 25′ 02″44.897500°N 21.417220°E
Fehértemplom
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehértemplom
témájú médiaállományokat.

Fehértemplom (szerbül Бела Црква / Bela Crkva, németül Weißkirchen, románul Biserica Alba) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, az azonos nevű község központja.

Fekvése

[szerkesztés]

Versectől 33 km-re délre, a Néra folyó völgyében fekszik. A román–szerb határ 2 km-re van a várostól.

A község

[szerkesztés]

Fehértemplom városán kívül a községhez még 13 falu tartozik (zárójelben a települések szerb neve szerepel):

Története

[szerkesztés]
Fehértemplom környéke 1769-72 között

1355-ben Fehéregyház néven említik. A régi település a török korban elpusztult. A mai települést a török kiűzése után 1717-ben alapították, ekkor lakossága német volt.

1750-ben újabb, szerb és román telepesek érkeztek. 1818-ban elzászi és württembergi németeket telepítettek le.

1774-1872. között a katonai határőrvidék része volt, ezen belül 1845-től a Szerb bánsági ezred székhelye. A lázadó szerbek először 1848. június 20-án támadták meg. 1848. augusztus 19-én, 23-án és 30-án a Maderspach Ferenc százados vezette 1400 fős magyar csapatok háromszor verték itt vissza az 5000 fős szerb túlerő támadását.

1877-ben itt alapították a Vajdaság első múzeumát.

A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Fehértemplomi járásának volt a székhelye.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
9428 9803 10 722 11 084 12 317 11 634 10 675[1] 10 675 fő (2002)

Etnikai összetétel 2002-ben

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 8222 77,02
Csehek 511 4,78
Jugoszlávok 267 2,50
Cigányok 266 2,49
Románok 188 1,76
Magyarok 180 1,68
Montenegróiak 131 1,22
Macedónok 64 0,59
Horvátok 59 0,55
Muzulmánok 30 0,28
Németek 29 0,27
Szlovákok 18 0,16
Oroszok 14 0,13
Szlovének 11 0,10
Albánok 11 0,10
Bolgárok 8 0,07
Bosnyákok 4 0,03
Ruszinok 3 0,02
Vlachok 3 0,02
Ukránok 1 0,00
Goránok 1 0,00
Bunyevácok 1 0,00
Egyéb/Ismeretlen[2]

Etnikai összetétel 2011-ben

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám
Szerbek 6 864
Cigányok 361
Magyarok 169
Románok 128
Macedónok 59
Montenegróiak 56
Horvátok 45
Németek 45
Jugoszlávok 44
Muzulmánok 21
Szlovákok 14
Oroszok 14
Szlovének 12
Albánok 10
Bosnyákok 10
Bolgárok 7
Ukránok 3
Bunyevácok 1
Ruszinok 1
Vlachok 1
Egyéb (főleg csehek) 430
Nem nyilatkozott 476
Régió 180
Ismeretlen 129

Híres emberek

[szerkesztés]
A görögkeleti (román) templom

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma - 1806-ban épült, 1923-ban felújították

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]