Torontálújfalu
| Torontálújfalu (Марковићево / Markovićevo) | |
 | |
| Alexandriai Szent Katalin katolikus kápolnája (1977) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Zichyfalva |
| Rang | falu |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 160 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 28 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 74 m |
| Terület | 7,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 08″, k. h. 21° 01′ 35″45.318889°N 21.026389°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 08″, k. h. 21° 01′ 35″45.318889°N 21.026389°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Torontálújfalu témájú médiaállományokat. | |
Torontálújfalu (szerbül Марковићево / Markovićevo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Zichyfalva községben.
Fekvése
[szerkesztés]Zichyfalvától északra, a román határon fekszik.
Története
[szerkesztés]Borovszky Samu szerint: „Torontálújfalu, azelőtt csak Újfalu, a Berzava-csatorna mentén fekvő kisközség. Házainak száma 102, lakosaié 757, akik magyarok és németajkúak s leginkább római katolikus vallásúak. Postája Ólécz, távírója Istvánvölgy, és vasúti állomása Szécsenfalva. Eredeti neve Krivobara volt. 1783-89-ig kincstári puszta, melyet marhakereskedők bírtak bérben. Később a báró Bedekovich család birtokába került és az övé volt 1860-ig. 1880-ban a Gyertyánffy család szerzett itt birtokokat és most is Gyertyánffy László dr. a legnagyobb birtokosa. 1848-ban a szerbek az egész helységet felperzselték. A lakosok elmenekültek s csak 1850 után kezdett a helység ismét felépülni. Jelenlegi nevét 1888-ban nyerte. A községhez tartozik Gergely-puszta, (azelőtt Gyertyánffy-tanya).”
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 617 | 605 | 505 | 420 | 310 | 239 | 216[2] | 160[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 152 | 70,37 |
| Magyarok | 46 | 21,29 |
| Horvátok | 8 | 3,70 |
| Szlovákok | 3 | 1,38 |
| Macedónok | 1 | 0,46 |
| Bolgárok | 1 | 0,46[3] |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Torontál vármegye
