Zichyfalva
Zichyfalva (Пландиште / Plandište) | |||
A Rózsafűzér Királynője tiszteletére szentelt római katolikus templom tornya | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Tartomány | Vajdaság | ||
Körzet | Dél-bánsági | ||
Község | Zichyfalva | ||
Rang | falu | ||
Irányítószám | 26360 | ||
Körzethívószám | +381 13 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3825 fő (2011)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 95 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 79 m | ||
Terület | 45,0 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 13′ 37″, k. h. 21° 07′ 18″45.226944°N 21.121667°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 37″, k. h. 21° 07′ 18″45.226944°N 21.121667°E | |||
Zichyfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichyfalva témájú médiaállományokat. |
Zichyfalva (szerbül Пландиште / Plandište, németül Zichydorf) falu és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Fekvése
[szerkesztés]Belgrádtól 85 km-re északkeletre, a román határ közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]Zichyfalvát a kincstár telepítette 1783-ban, 123 német családdal, nevét gróf Zichy Ferenc udvari kamarai tanácsos tiszteletére kapta. Első lakosai német betelepülők voltak Grabác, Kisjécsa, Nagyjécsa, Kiskomlós (Ostern) falvakból.
1819. március 5-én a település országos és hetivásárok tartására is szabadalmat nyert.
Az 1838-as árvíz után a felgyülemlő vizek levezetésére ásták ki a Rojga- és a Moravicza csatornát.
A településen az 1846–1847-es években nagy éhínség volt, illetve 1836, 1849. és 1873-ban kolerajárvány pusztított.
1848. október 7-én szerb felkelők támadták meg a falut, de az itt tanyázó 600 magyar nemzetőr a támadást visszaverte.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
2985 | 3040 | 3446 | 3701 | 4122 | 4380 | 4270[2] | 3825[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]Nemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 2539 | 59,46 |
Macedónok | 910 | 21,31 |
Magyarok | 242 | 5,69 |
Jugoszlávok | 168 | 3,93 |
Románok | 73 | 1,70 |
Cigányok | 63 | 1,47 |
Szlovákok | 41 | 0,96 |
Horvátok | 21 | 0,49 |
Montenegróiak | 18 | 0,42 |
Szlovének | 18 | 0,42 |
Németek | 7 | 0,16 |
Bolgárok | 6 | 0,14 |
Oroszok | 1 | 0,02 |
Muzulmánok | 1 | 0,02 |
Bosnyákok | 1 | 0,02 |
Albánok | 1 | 0,02 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus temploma - 1812-ben épült
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Torontál vármegye
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Zichyfalva története Archiválva 2010. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben