Muszlimok (etnikum)
| Muszlimok Muslimani Муслимани | |||||||||||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||||||||||
| kb. 100.000 | |||||||||||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| Nyelvek | |||||||||||||||||
| bosnyák, szerb, horvát, szerbhorvát, macedón, albán, török, bolgár | |||||||||||||||||
| Vallások | |||||||||||||||||
| Szunnita iszlám | |||||||||||||||||
| Rokon népcsoportok | |||||||||||||||||
| Bosnyákok, Goránok, Muszlim macedónok, Pomákok, Torbešek | |||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muszlimok Muslimani Муслимани témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||
A muszlim nemzet (a délszláv nyelveken Muslimani, Муслимани) egyike az egykori Jugoszláviát alkotó hat nemzetnek. Ez az 1971-ben hivatalossá vált gyűjtőfogalom az egykori Jugoszlávia területén élő, valamely szláv etnikumhoz tartozó, muszlim vallású embereket jelölte. Nem tartoztak tehát a muszlim nemzethez a nem szláv iszlám hitű emberek (például a Koszovóban nagy számban élő muszlim vallású albánok). A muszlimok nagy többsége Bosznia-Hercegovinában élt, de ezek az emberek Jugoszlávia felbomlását követően a bosnyák nemzeti identitást fogadták el, és ezzel Bosznia-Hercegovinában a muszlim, mint nemzetiségi kategória elvesztette használatosságát. Szerbiában, Montenegróban és Horvátországban azonban továbbra is használatban lévő etnikai kategória a muszlim.[2]
A szláv muszlimok megnevezései
[szerkesztés]2008-ban írták: „A Balkánon élő muszlimok legnagyobb közössége és az egyetlen, nemzetiségként elismert, erős identitástudattal rendelkező csoportja a Boszniában használatos délszláv nyelv dialektusát beszélő bosnyákok (muslimanok). A bosnyákok magukat saját nyelvükön »Musliman« nemzetiségűnek mondják, megkülönböztetésként a muszlim vallási elnevezéstől.[3] A jugoszláv népszámlálások a muszlim/muszlimán (bosnyák) nemzetiségi kategória fölállításával könnyítették meg elhatárolásukat a főleg Bosznia-Hercegovinában – kisebbrészt az egykori Novi Pazari Szandzsákban – csupán vallásilag (nyelvileg alig) különböző szerbektől és horvátoktól. A bosnyák népcsoport-elnevezés megerősödött, Szerbiában és Montenegróban újra csak mint vallási felekezet ismerték el őket. Az egykori Novi Pazari Szandzsákban élő muszlimánok többsége újabban a „muszlim-bosnyák” vagy a „bosnyák” elnevezést alkalmazza. Ráadásul Montenegróban és Szerbiában a népszámlálás mind a két (a bosnyák és a muszlimán) kategóriát is egyaránt tartalmazza...”[4]
Ma Szerbiában, Horvátországban, Észak-Macedóniában, Szlovéniában és Montenegróban a muszlim hagyományokkal rendelkező szlávokra utaló muszlim nemzetiség jogilag még mindig létezik. A népszámlálásokon a nemzetiségre vonatkozó kérdésre adott válaszként elfogadják, és még mindig használják, annak ellenére, hogy a bosnyák megnevezés e nemzetiségre egyértelműen túlsúlyban van.
Története
[szerkesztés]Az 1948-as és 1953-as népszámláláson lehetőség nyílt az iszlám vallású szláv lakosság számára nemzetiségi önmeghatározásaként „muszlim határozatlan” vagy „jugoszláv határozatlan”, 1961-től pedig „etnikai értelemben vett muszlim” bevallást adni, később, 1971-től 1981-ig, majd 1991 áprilisáig egyszerűen muszlimként (etnikai értelemben) nyilatkozni.[5] Jugoszlávia fennállása alatt a muszlimok szerbhorvátul beszéltek, és állampolgárságuk 1971-es elismerése előtt a szocialista köztársaság néhány más népe (szerb, horvát stb.) tagjának, illetve jugoszlávnak vallották magukat. A muszlim kifejezés csak a vallási hovatartozás meghatározója volt.
Jugoszlávián belül a muszlimok túlnyomórészt Bosznia-Hercegovinában éltek, ahol ők relatív többséget jelentettek (az 1991-es népszámlálás szerint körülbelül 1 905 274 fő, azaz 43,65 százalék).
1993 óta, az első bosnyák kongresszus után a szláv muszlimok körében a bosnyák megnevezés terjedt el. De a legutóbbi népszámlálások szerint a muszlimánok egy része még megőrizte régi nemzeti nevét.
Szerbiában:
- 2002: A szerbiai 2002-es népszámlálás szerint 136 087 bosnyák és 19 503 muszlimán élt (3634 muszlimán és csak 417 bosnyák volt a Vajdaságban).
- 2011: A legutóbbi, 2011-es népszámlálás azt mutatja, hogy mindkét nemzet tagjainak száma jelentősen megnőtt. Ekkor 145 278 bosnyák (+ 7%) és 22 301 muszlimán (+ 14%) élt, ebből 3360 muszlimán (- 8%) és 780 bosnyák (+ 87%) a Vajdaságban.
Montenegróban:
- 2003: A montenegrói népszámlálás szerint itt 48 184 bosnyák és 24 625 muszlimán élt.
- 2011: A 2011-es népszámlálási jelentés szerint 53 605 bosnyák (+ 11%) és 20 537 muszlimán (- 17%).
Macedóniában:
- 1994: Macedóniában 15 315 muszlimán és 7 244 bosnyák,
- 2002: 17 018 bosnyák (+ 235%) és 2 553 muszlimán (-83%)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis 2013 BiH. www.popis.gov.ba . (Hozzáférés: 2017. augusztus 19.)
- ↑ Dimitrova, Bohdana (2001). „Bosniak or Muslim? Dilemma of one Nation with two Names”. Southeast European Politics 2 (2), 94–108. o.
- ↑ A szerb és horvát nyelvek helyesírása szerint a nemzetek nevét nagy kezdőbetűvel kell írni, a nagybetűvel írt Muszlimán az etnikumot, a kis kezdőbetűvel írt muszlim a vallási hovatartozást jelöli. Csiszár Esztella Bosznia-Hercegovina muszlim társadalmának lehetséges jövői. „Három holnap” a posztnormális időben. Budapest, 2019. Nemzetközi Tanulmányok Intézet. Doktori értekezés. 53. oldal
- ↑ Bottlik Zsolt: Iszlám a Balkánon. A Földgömb, 2008. április 1. 3. Tematikus szám – Balkán. 22–31. oldal
- ↑ 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul) 10–11. oldal
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Muslimani (narod) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További források
[szerkesztés]- Bottlik Zsolt: Iszlám a Balkánon. A Földgömb, 2008. április 1. 3. Tematikus szám – Balkán. 22–31. oldal
- Kemenszky Ágnes: Az európai muszlim közösségek sajátos színfoltja: a balkáni muszlimok. Grotius (A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének tudományos folyóirata) E-Könyvtár 2011.
- Szalay Szabolcs: A bosnyák nemzetépítés folyamata és perspektívái. Grotius (A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének tudományos folyóirata) E-Könyvtár/ 62. 2013.
- Csiszár Esztella: Bosznia-Hercegovina muszlim társadalmának lehetséges jövői. „Három holnap” a posztnormális időben. Budapest, 2019. Nemzetközi Tanulmányok Intézet. Doktori értekezés.