Bolgár nyelv
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Bolgár български bǎlgarski | |
Beszélik | Bulgária és a környező országokban |
Terület | Délkelet-Európa |
Beszélők száma | kb. 10 millió fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Balti szláv nyelvek Szláv nyelvek déli csoport keleti alcsoport Bolgár nyelv |
Írásrendszer | Cirill írás, Latin írás (kizárólag a bánáti bolgár nyelvjárásnál) |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Bulgária Európai Unió |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | bg |
ISO 639-2 | bul |
A bolgár nyelv elterjedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz български bǎlgarski témájú médiaállományokat. |
A bolgár nyelv (bolgárul български език/bălgarszki ezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához. Bolgárul kb. 9 millióan beszélnek: főleg Bulgáriában (kb. 7,3 millió), de Kelet-Európa más államaiban és Görögországban (1970-ben 20 000 fő), Romániában (1970-ben 13 000 fő), Észak-Macedóniában, Moldovában (2005-ben 40 000 fő), Szerbiában (20 000 fő), valamint Fehéroroszországban és Törökországban is élnek bolgárok. Az egész Szovjetunióban 1970-ben 257 000 bolgárul beszélő ember volt. A pomákok (muszlim vallású bolgárok) is bolgárul beszélnek.
A bolgár nyelv három területi nyelvváltozatot tartalmaz: a bánáti bolgár nyelvet, a macedón nyelvet, s a szabványos bolgár nyelvet, ez a cikk csak ez utóbbiról szól. Az összehasonlító nyelvészet szerint a macedón a bolgárral diarendszert alkot, azaz ez a két nyelv valójában egyetlen nyelv két területi nyelvváltozata, melyeket politikai és kulturális akaratból választottak szét. A két nyelv között a kölcsönös érthetőség mind a mai napig 99%-os, a fennmaradó 1% a macedónba bejött szerb jövevényszavakat és egyes nemzetközi szavak eltérő használatát jelentik.
A többi szláv nyelvtől eltérően a bolgár nyelvben nincsenek nyelvtani esetek, de van határozott névelő és több igeidő. A kiejtésben a bolgár nyelv keményebb hangzású, mint az orosz nyelv.
A bolgár nyelv azonosnak mondható az óegyházi szláv (óbolgár) nyelvvel. A keleti szláv nyelvek sok szót kölcsönöztek az óegyházi szláv nyelvből. Sok török eredetű szó is megtalálható a bolgár nyelvben.
Története
[szerkesztés]A bolgár nyelv a legkorábbi írásos dokumentált szláv nyelv. Történelmében négy fő időszakot különböztetünk meg:
- írásbeliség előtti (ősszláv nyelv)) (IX. század előtt)
- a szlávok Balkán-félszigetre való településétől ((V. század - VII. század) a szaloniki testvérek, szt.Cirill és Metód morvaországi missziójáig (IX. század közepéig)
- az ószláv nyelv hivatalos elismerésétől az első bolgár állam végéig (1018). Néhány nyelvész szerint az óbolgár nyelv kialakulása az első szláv ábécé, a glagolica bevezetése előtt történt meg 862-ben. Ebben az időszakban írták a legrégibb glagolita óbolgár nyelvemlékeket. Bulgária a szláv kultúra és írásbeliség központja lesz.
- középbolgár nyelv (XII – XIV. század)
- a bolgár állam alapításától a török rabság kezdetéig. Ebben az időszakban fejlődött ki az ószláv nyelv orosz, szerb, román szerkesztése és általánosan ismert irodalmi nyelv lesz. A második bolgár államban használt középbolgár nyelv orosz fonetikai változata terjed el a Kijevi Rusz területén Ciprián érsek közvetítésével, és a mai napig az ortodox egyházi liturgikus nyelv lesz az ószláv nyelv.
- újbolgár nyelv (XV. századtól).
- A felszabadulás után egyhangúlag eldöntötték, hogy a hivatalos bolgár nyelv az északkeleti nyelvjárások alapján alakul meg, mégpedig állítólag azért, mert az akkor legnagyobb városok lakossága – Rusze, Veliko Tarnovo, Sumen, Gabrovo, Sztara Zagora és Plovdiv, egységes nyelvi pozíciót képviseltek. Így világosan elkülönülnek az északnyugati nyelvjárások: sopszki – szófiai, perniki, kjusztendili és szamokovi nyelvjárások, valamint a macedón nyelv, amely ma Észak-Macedónia hivatalos nyelve és gyakorlatilag a bolgár nyelv egyik nyelvjárása.
A bolgár ábécé
[szerkesztés]886-ban Bulgária felveszi a glagolita ábécét, amelyet szent Cirill és Metód, bizánci misszionáriusok alkottak meg a IX. század 50-es éveiben. A glagolita írást fokozatosan felváltotta a cirillica, amely a preszlavi irodalmi iskolában keletkezett a X. században. Az alkotójának Kliment Ohridszkit tartják. Betűinek többségét a görög ábécéből vették át; a görög ábécéből hiányzó betűk helyett a glagolita betűk egyszerűbb változatát használták.
A mai bolgár ábécé 30 betűből áll:
А а /a/ |
Б б /b/ |
В в /v/ |
Г г /g/ |
Д д /d/ |
Е е /ɛ/ |
Ж ж /ʒ/ |
З з /z/ |
И и /i/ |
Й й /j/ |
К к /k/ |
Л л /l/ |
М м /m/ |
Н н /n/ |
О о /ɔ/ |
П п /p/ |
Р р /r/ |
С с /s/ |
Т т /t/ |
У у /u/ |
Ф ф /f/ |
Х х /x/ |
Ц ц /t͡s/ |
Ч ч /tʃ/ |
Ш ш /ʃ/ |
Щ щ /ʃt/ |
Ъ ъ /ɤ̞/ |
Ь ь /◌ʲ/ |
Ю ю /ju/ |
Я я /ja/ |
A bolgár nyelv bánáti normájában használatos írása latinbetűs, és a horvát redakción (szerkesztés) alapul. Észak-Macedóniában a szerb ábécéhez közel álló cirill írást használják, melyből hiányzik a щ, ъ, ь, ю és я betű, az й helyett pedig j betűt írnak. Szerepel a macedón cirill ábécében a mai bolgárban már nem használatos ѕ és џ betű, melyeket a mai bolgár írás betűkombinációval ad vissza: дз és дж. A bolgárból teljesen hiányzó, a macedón ábécében szereplő betűk pedig a következők: ѓ, ќ, љ, њ, melyek а г, к, л, н betűk lágy változatát jelölik – ezeket bolgárul az illető betű utáni ь, ю, я betűkkel jelölik.
Nyelvtani sajátosságok
[szerkesztés]A bolgár nyelv történelmi fejlődése folyamán a Balkán félszigeten élő nem szláv népek nyelveivel lépett érintkezésbe, és ezért jelentős változásokat okozott a nyelvben a többi szláv nyelvhez viszonyítva. Valószínű a bolgárok eredeti, nem-szláv nyelvének a hatása is:
- Szinte teljesen hiányzik a névszóragozás, a főneveknél a mai nyelvhasználatban csak két eset maradt fent, a nominativus és a vocativus, mely utóbbi kizárólag egyes tulajdonneveknél és néhány, rokonságot jelentő köznévnél használatos. A névmásoknál megmaradt a genetivus eset is. Erősen archaizáló stílusban előfordul a névszók dativus esete és a főneveknél az accusativus is.
- Megjelenik a határozott névelő kategóriája is.
- A szláv nyelvekre jellemző 3 igemódtól és 3 igeidőtől eltérően a bolgárban 5 igemód van: kijelentő mód, felszólító mód, feltételes mód, kötőmód, elmesélő mód. Felszólító módban 1, feltételes módban 5, kötőmódban 5, elmesélő módban 5, kijelentő módban pedig 9 igeidő van. Jellegzetesség, hogy szinte az összes igeidő szerepel a hétköznapi nyelvhasználatban.
- Eltűnik a főnévi igenév.
E morfológiai és mondattani sajátosságok miatt a bolgár nyelv fejlődése eltérő irányt vesz a többi szláv nyelvvel szemben.
Az orosz nyelv bolgár nyelvre gyakorolt hatását nehéz meghatározni, de a bolgár Újjászületés korában és a Harmadik bolgár állam kialakulása után elég erős volt az orosz hatás. Az ebben az időszakban átvett orosz eredetű szavak mindegyike óbolgár származású szavakként kerültek vissza a mai bolgár irodalmi nyelvbe. A mai bolgár nyelvben még előfordulnak esetragok (főképpen a névmások esetében), de ma már csak az archaizáló nyelvhasználatra jellemzőek.
Hangtan
[szerkesztés]A mai bolgár nyelvben 33 mássalhangzó, 6 magánhangzó és 1 félmagánhangzó fonéma van. Ezt egészíti ki 2 magánhangzó allofon.
Nyelvjárások
[szerkesztés]A bolgár nyelvjárásokat két fő csoportra osztjuk: nyugati és keleti főcsoportra. A mai Bulgária területének 80%-a a keleti főcsoportba esik, Szófia viszont a nyugati főcsoportban van. A bolgár irodalmi nyelv a két főcsoport keveredése. Főbb nyelvjárások:
- Keleti:
- Miziai nyelvjárás (Sumen, Razgrad, Szilisztra, Tutrakan)
- Balkáni nyelvjárás (Lovecs, Garbrovo, Szevlievo, Kotel, Pirdop, Teteven, Burgasz, Szliven, Sztara Zagora)
- Délkeleti nyelvjárás (Malko Tarnovo, Szvilengrad, Haszkovo, Banszko, Nikápoly, s a mai Görögországban és Törökországban az ottani bolgár kisebbség)
- Nyugati:
- Északnyugati nyelvjárás (Vidin, Lom, Tran, a mai Szerbia területén az ottani bolgár kisebbség)
- Délkeleti nyelvjárás (Vraca, Szófia, Dupnica, Blagoevgrad, a mai macedón nyelv).
A két fő nyelvjárási főcsoporton kívül esik a bánáti bolgárok és a besszarábiai bolgárok nyelve. Ezek jobban különböznek a bolgártól, van irodalmi nyelvük, ezért sokkal inkább nyelvi normaként kezelhetők, mint mondjuk a politikai akaratból önálló nyelvnek kikiáltott macedón.
Példaszöveg
[szerkesztés]Bсички хора се раждат свободни и равни по достойнство и права. Tе са надарени с разум и съвест и следва да се отнасят помежду си в дух на братство. (Vsički hora se raždat svobodni i ravni po dostojnstvo i prava. Te sa nadareni s razum i savest i sledva da se otnasjat pomeždu si v duh na bratstvo.)
Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
Összehasonlítás
[szerkesztés]belarusz nyelv (беларуская мова) |
ukrán nyelv (українська мова) |
orosz nyelv (русский язык) |
bolgár nyelv (български език) |
lengyel nyelv (polski język) |
---|---|---|---|---|
Üdvözlöm! | ||||
Вітаю (vitaju) | Вітаю (vitaju) | Здравствуйте (zdravsztvujtye) | Здравейте (zdravejte) | Witam |
Szervusz! | ||||
Прывітанне (privitannye) | Привіт (privit) | Привет (privét) | Здрасти (zdraszti) | Cześć |
Igen – Nem | ||||
Так (tak) – Не (nye) | Так (tak) – Ні (nyi) | Да (da) – Нет (nyet) | Да (da) – Не (ne) | Tak – Nie |
Köszönöm | ||||
Дзякуй (dzjakuj) | Дякую (djakuju) | Спасибо (szpaszíba) | Благодаря ви (blagodarja vi) | Dziękuję |
úr – asszony – kisasszony | ||||
спадар (szpadar) спадарыня (szpadarinya) cпадарычна (szpadaricsna) |
пан (pan) пані (panyi) панна (panna) |
господин (gaszpagyin) госпожа (gaszpazsá) |
господин (goszpodin) госпожа (goszpozsa) госпожица (goszpozsica) |
pan pani panna |
kitűnő, jó | ||||
выдатна (vidatna); добра (dobra) |
відмінна (vidminna); файна (fajna) |
отлично (atlicsna) | отлично (otlicsno) | fajnie |