Ugrás a tartalomhoz

Germán nyelvek

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Német nyelv
A német nyelv története
Rokon (germán) nyelvek
Sablon:Német
Germán nyelvek
elterjedése
terület Európa, Észak-Amerika, Karib-térség, Ausztrália
beszélők száma ~600 millió anyanyelvi (becsült)
nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád → germán nyelvek
A germán nyelvek Európában
  Holland (alfrank, nyugati germán)
  Alnémet (nyugati germán)
  Középnémet (felnémet, nyugati germán)
  Felső német (felnémet, nyugati germán)
  Szigeti anglofríz (nyugati germán)
  Kontinentális anglofríz (nyugati germán)
  Keleti északgermán
  Nyugati északgermán
  Az északi és nyugati germán nyelvek elterjedésének választóvonala.

A germán nyelvek az indoeurópai nyelvek egyik nyugati ága. Saját fejlődésük az első germán hangeltolódás befejeztével kezdődött. Közös ősük a proto-germán nyelv volt, melyet i. e. 1000 körül beszéltek a vaskori Észak-Európában, ezért is írásos emlék nem maradt ránk. A germán nyelvek első írásos emlékei II. századi római feljegyzésekből származnak.

A legelterjedtebb germán nyelv az angol 400, majd a német 100 millió beszélővel. Széles körben beszélik még a Hollandot (22 millió) és dél-afrikai változatát, az afrikaanst (16 millió). Az északi germán nyelvek (norvég, dán, svéd és izlandi) együttesen 20 millió beszélővel rendelkeznek.

Besorolásuk, csoportosításuk[1]

[szerkesztés]
Vaskor
500 BC–AD 200 		Ős-Germán nyelv
Keleti ág Nyugati ág Északi ág
Déli ág Anglofríz nyelvek
Népvándorlás időszaka
AD 200–700 		Gót, Lombard1   Ófrank Ószász Ófríz Óangol Proto-norvég
Vandál, Burgund, Ófelnémet
Kora középkor
700–1100 		Óalfrankon Nyugat-ónorvég Kelet-ónorvég
Középkor
1100–1350 		Közép-felnémet Ősjiddis Közép-holland Közép-alnémet Közép-angol Óizlandi Ónorvég Kora ódán Kora ósvéd Kora ógotlandi
Késő középkor
1350–1500 		Ójiddis Közép-angol Kora scots Késő óizlandi Óferöeri Ónorn Közép-norvég Késő ódán Késő ósvéd Késő ógotlandi
Kora modern kor
1500–1700 		Krími gót Korai modern felnémet holland és flamand Közép-fríz Korai modern angol Közép scots Izlandi Feröeri norn Norvég Dán Svéd gotlandi
Modern kor
1700-tól napjainkig 		mind kihalt Felnémet nyelvjárások Újjiddis Alsószász nyelvjárások Fríz nyelvjárások Angol nyelvjárások Scots nyelvjárások kihalt dialektussá vált

1. Besorolása bizonytalan.

Szókészleti összehasonlítás

[szerkesztés]
Magyar jelentés Angol Scots Fríz Afrikaans Holland Szász Német Jiddis[2] Gót Izlandi Feröeri Svéd Dán Norvég (Bokmål) Norvég (Nynorsk)
Alma Apple Aiple Appel Appel Appel Appel Apfel
עפּל
Epl		 Aplus Epli Epl(i)[3] Äpple Æble Eple Eple
Deszka Board Buird Board Bord Bord Boord Brett / Bord[4]
ברעט
Bret		 Baúrd Borð Borð Bord Bord Bord Bord
Bükkfa Beech Beech Boeke/ Boekebeam Beuk Beuk Böke Buche
בוק
Buk		 Bōka[5]/ -bagms Bók Bók Bok Bøg Bøk Bøk, Bok
Könyv Book Beuk Boek Boek Boek Book Buch
בוך
Bukh		 Bōka Bók Bók Bok Bog Bok Bok
Mell Breast Breest Boarst Bors Borst Bost Brust
ברוסט
Brust		 Brusts Brjóst Bróst Bröst Bryst Bryst Bryst
Barna Brown Broun Brún Bruin Bruin Bruun Braun
ברױן
Broyn		 Bruns Brúnn Brúnur Brun Brun Brun Brun
Nap Day Day Dei Dag Dag Dag Tag
טאָג
Tog		 Dags Dagur Dagur Dag Dag Dag Dag
Halott Dead Deid Dea Dood Dood Dood Tot
טױט
Toyt		 Dauþs Dauður Deyður Död Død Død Daud
Meghalni Die (Starve) Dee Stjerre Sterf Sterven Döen/ Starven Sterben
שטאַרבן
Shtarbn		 Diwan Deyja Doyggja Dö Dø Dø Døy
Elég Enough Eneuch Genôg Genoeg Genoeg Noog Genug
גענוג
Genug		 Ganōhs Nóg Nóg/ Nógmikið Nog Nok Nok Nok
Ujj Finger Finger Finger Vinger Vinger Finger Finger
פֿינגער
Finger		 Figgrs Fingur Fingur Finger Finger Finger Finger
Adni Give Gie Jan Gee Geven Geven Geben
געבן
Gebn		 Giban Gefa Geva Giva / Ge Give Gi Gje(va)
Üveg Glass Gless Glês Glas Glas Glas Glas
גלאָז
Gloz		 Gler Glas Glas Glas Glass Glas
Arany Gold Gowd Goud Goud Goud Gold Gold
גאָלד
Gold		 Gulþ Gull Gull Guld/ Gull Guld Gull Gull
Kéz Hand Haund Hân Hand Hand Hand Hand
האַנט
Hant		 Handus Hönd Hond Hand Hånd Hånd Hand
Fej Head Heid Holle Hoof[6]/ Kop[7] Hoofd/ Kop[7] Kopp[7] Haupt/ Kopf[7]
קאָפּ
Kop		 Háubiþ Höfuð Høvd/ Høvur Huvud Hoved Hode Hovud
Magas High Heich Heech Hoog Hoog Hoog Hoch
הױך
Hoykh		 Háuh Hár Høg/ur Hög Høj Høy/høg Høg
Otthon Home Hame Hiem Heim[8]/ Tuis[9] Heim[8]/Thuis[9] Heim Heim
הײם
Heym		 Háimōþ Heim Heim Hem Hjem Hjem/heim Heim
Horog Hook Heuk Hoek Haak Haak Haak Haken
האָק
האָקן
Hok / Hokn		 Krappa/ Krampa Krókur Krókur/ Ongul Hake/ Krok Hage/ Krog Hake/ Krok Hake/ Krok[10]
Ház House Hoose Hûs Huis Huis Huus Haus
הױז
Hoyz		 Hūs Hús Hús Hus Hus Hus Hus
Sok Many Mony Menich Menige Menig Mennig Manch
מאַנכער
Mankher[11]		 Manags Margir Mangir/ Nógvir Många Mange Mange Mange
Hold Moon Muin Moanne Maan Maan Maan Mond
מאָנטיק
מאָנטאָג
Montik / Montog[12]		 Mēna Tungl/ Máni Máni/ Tungl Måne Måne Måne Måne
Éjszaka Night Nicht Nacht Nag Nacht Natt/ Nacht Nacht
נאַכט
Nakht		 Nótt Nótt Natt Natt Nat Natt Natt
Nem No Nae Nee Nee Nee(n) Nee Nein (Nö, Nee)
נײן
Neyn		 Nē Nei Nei Nej Nej Nei Nei
Öreg Old Auld Âld Oud Oud, Gammel [13] Oll Alt
אַלט
Alt		 Sineigs Gamall (de: eldri, elstur) Gamal (de: eldri, elstur) Gammal (de: äldre, äldst) Gammel (de: ældre, ældst) Gammel (de: eldre, eldst) Gam(m)al (de: eldre, eldst)
Egy One Ane Ien Een Een Een Eins
אײן
Eyn		 Áins Einn Ein En En En Ein
Uncia Ounce Unce Ons Ons Ons Ons Unze
אונץ
Unts		 Unkja Únsa Únsa Uns Unse Unse Unse
Hó Snow Snaw Snie Sneeu Sneeuw Snee Schnee
שנײ
Shney		 Snáiws Snjór Kavi/ Snjógvur Snö Sne Snø Snø
Kő Stone Stane Stien Steen Steen Steen Stein
שטײן
Shteyn		 Stáins Steinn Steinur Sten Sten Stein/ Sten Stein
Az That That Dat Dit Dat, Die Dat (Dit) Daß (Dass)
דאָס
Dos		 Þata Það Tað Det Det Det Det
Kettő Two/Twain Twa Twa Twee Twee Twee Zwei (Zwo)[14]
צװײ
Tsvey		 Twái Tveir/ Tvær/ Tvö Tveir (/Tvá) Två To To To[15]
Ki Who Wha Wie Wie Wie Wokeen Wer
װער
Ver		 Ƕas (Hwas) Hver Hvør Vem Hvem Hvem Kvem
Féreg Worm Wirm Wjirm Wurm Wurm/ Worm Worm Wurm
װאָרעם
Vorem		 Maþa Maðkur, Ormur Maðkur/ Ormur Mask/ Orm [16] Orm Mark/ Makk/ Orm Mark/ Makk/ Orm [16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Hutterer Miklós, A germán nyelvek, 1986
  2. ↑ A héber betűs jiddis szavak latin betűs átírásakor a YIVO-átírást (l. Jiddis írás) használtuk.
  3. ↑ Azonos szóalak jelentése 'burgonya', a korrekt szóhasználat 'Súrepli'.
  4. ↑ A Brett szó inkább csak délnémet, míg a Bord észak német területen is használatos
  5. ↑ "Hivatalosan" levelet jelent, de számos germán nyelvben bükkfa a jelentése.
  6. ↑ Manapság inkább csak összetett főnevekben fordul elő, például hoofpyn (fejfájás), valamint metaforikusan, mint hoofstad (főváros).
  7. ↑ a b c d Régi latin jövevényszó, a "cup" szóval rokon.
  8. ↑ a b Archaikus: manapság csak összetett szavakban szerepel, mint 'heimwee' (honvágy).
  9. ↑ a b Egy összetett kifejezésből származik, rokon a "to house" igével
  10. ↑ Az Ongel szó "horgászhorog" jelentésben is használatos.
  11. ↑ Használata a standard jiddisben nem elfogadott. Jelentése: "valamennyi".
  12. ↑ A jiddis a sémi לבֿנה levone szót használja "hold" jelentéssel, így a jiddisben nincs a germán *māna gyökből származó "hold" jelentésű szó. A "hétfő" jelentésű montik ill. montog szavakban azonban, más germán nyelvekhez hasonlóan ez a tő található.
  13. ↑ Régi szóalak, elavult.
  14. ↑ régibb zween (m.), zwo (f.), zwei (n.).
  15. ↑ Egyes dialektusokban tvo/ två/ tvei (m.), tvæ (f.), tvau (n.).
  16. ↑ a b Azonos szóalak 'kígyó' jelentésben is használatos.

További információk

[szerkesztés]
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Germán_nyelvek&oldid=26995103”